Mentőövet kap a régió, de nem túl nagyot

Az [origo] utánanézett annak, milyen ütemezésben bocsátja Kelet- és Közép-Európa rendelkezésére a Világbank, az EBRD és az Európai Beruházási Bank azt a 24,5 milliárd eurós hitelsegítséget, amelyet pénteken délelőtt ajánlott fel a három nemzetközi pénzintézet a térség bankjainak. Közben Gyurcsány Ferenc 180 milliárd euróért kezdett lobbizni Brüsszelnél. Péntek délutánra viszont már a negatív hírek befolyásolták a magyar tőzsdét és a forintot: a Citigroup tengerentúli részleges államosítása és az amerikai GDP zuhanása erősen érintette az OTP kurzusát is. A bankpapírról egyébként szintén pénteken friss háttérelemzés jelent meg.

Három nemzetközi fejlesztési pénzintézet, a Világbank, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) péntek bejelentette, hogy 24,5 milliárd eurós hitelcsomaggal segíti a közép- és kelet-európai bankokat. A Világbank, az EBRD és az EIB célja, hogy a kelet-közép-európai hitelintézetek kikerüljenek a pénzügyi válságból.

A három nemzetközi bank közös fellépése - az EBRD honlapján elérhető közlemény szerint - kiegészíti a nemzeti válságkezelő intézkedéseket, és gyors pénzügyi segítséget nyújt. A segélyből tőke- és adósságfinanszírozásra is jut majd pénz, miközben a hitelezést is támogatni akarják a nemzetközi intézmények, és nem utolsósorban a politikai kockázatokat is mérsékelnék.

Mit mond Mirow?

A bank honlapján az EBRD tavaly megválasztott elnöke is nyilatkozott. A német szociáldemokrata politikusból, pénzügyi államtitkárból a kontinens egyik legfontosabb bankárává előrelépő Thomas Mirow - akinek a posztjára Magyarország Surányi Györgyöt próbálta jelölni 2008-ban - óvatosan fogalmazott a hiavatlos kommünikében.

"Praktikus, hatékony és megfelelően időzített megoldásokat dolgozunk ki a kelet-európai válságra. Azért cselekszünk így, mert különös a felelősségünk a régió iránt, és mert ennek gazdasági értelme is van. Évek óta egyre erősebb Európa integrációja, és ez a prosperitás, illetve a kölcsönös előnyök egyik forrása volt. Ezt a folyamatot nem szabad visszafordulni hagyni" - mondta Mirow.

Az elnök saját bankja honlapján visszafogottan fogalmazott, ám a francia Le Figaróval pénteken drasztikusabb adatokat közölt. Lapinterjúja szerint a kelet-európai bankoknak legrosszabb esetben 350 milliárd dolláros támogatásra lesz szükségük. Mirow szerint ugyanis bankcsődök fenyegetnek a régióban, és a feltőkésítéshez 150 milliárd, az újrafinanszírozáshoz pedig 200 milliárd kell majd. Az összeomlás elkerülésére az EBRD támogatási programja mellett a kormányok mentőcsomagjára is szükség lesz - hangsúlyozta.

A mogyorók bejövetele

Mindehhez képest a most elhatározott 24,5 milliárd euró csak "mogyorónyi" - ahogyan ezt a Royal Bank of Canada londoni stratégája, Nigel Rendell megfogalmazta. A feltörekvő piacokkal foglalkozó specialista szerint azért kevés ez a pénz, mert a kereskedelmi bankok 1700 milliárd dollárt kölcsönöztek Kelet-Európának.

Nem véletlen, hogy a kezdetben kedvezően reagáló tőzsdék később elvesztették nyereségüket a régióban, hiszen gyorsan felmérték a befektetők is, hogy viszonylag csekély a segítség, amit a térségnek kínál a három nemzetközi fejlesztési bank. (A BUX péntek délelőtt nagyjából 300 ponttal - 3 százalékkal - jobban állt, mint délután, amikor a kedvezőtlen amerikai makrogazdasági hírek lenyomták a hangulatot. Az index ekkor 10 150 pont környékére is süllyedt, majd végül 10 190 ponton, csaknem kétszázalékos mínusszal zárt a pesti börze.)

A segélyakció részletei

De milyen tételekből is áll össze ez a 24,5 milliárd eurós segítség? Az EBRD közleménye részletesen is közli a menetrendet, a kelet-közép-európai régió bankjainak szóló segélyakció ütemezését. Az EBRD maga "mindössze" hatmilliárd eurót ad a pénzügyi szektornak 2009-2010-ben, méghozzá tőkepótlásra és adósságfinanszírozásra. Ez közvetlenül a bankokhoz érkezik, de a kommüniké hangsúlyozza, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) is kaphatnak a forrásokból, sőt, kereskedelemfinanszírozásra is jut a pénzből.

Az EIB 11 milliárd eurót ad, elsősorban a kis- és középvállakozások hitelezésére. Ebből 5,7 milliárd euró azonnal elérhető, további 2,8 milliárd euró április végi jóváhagyásra vár. És persze a 11 milliárdhoz hiányzó maradékról ezután döntenek.

Az eddig kevésbé ismert EIF is feltűnik a programban. Az EIF az Európai Beruházási Bank (EIB) kockázatitőke-invesztíciókra, venture capital-befektetésekre szakosodott leányvállalata, és a kkv-kkal is foglalkozik. A leányvállalat a jövőben növeli aktivitását a régióban - ez különösen a következő két évre vonatkozik.

Mindezeken túl a Világbank-csoport három tagja, az International Financial Corporation (IFC), az IBRD és a MIGA is beszáll a programba. (Az IBRD a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, ez nem keverendő össze az európai EBRD-vel, a MIGA pedig a többoldalú befektetések garantálásával foglalkozó ügynökség.)

A Világbank-csoport 7,5 milliárd euróval járul hozzá térségünk bankjainak erősítéséhez. Ennek keretében az IFC válságkezelésre 2 milliárdot ad, az IBRD Európában és Közép-Ázsiában 16 milliárd euróra emeli a hitelezést 2009-2010-ben, és ebből 3,5 milliárdot a "feltörekvő Európában" a bankszektor megsegítésére osztanak ki. Mindezen túl a MIGA kétmilliárd dollárral emeli a politikai kockázat elleni biztosítások fedezetét.

Kiket érinthet a program?

A Le Figaro értesülése szerint az EBRD-Világbank-EIB program Magyarország mellett a három balti állam, valamint Bulgária, Románia és az Európai Unión kívüli Ukrajna és Szerbia bankjait érinti.

Pénteken a térségünknek nyújtott EBRD-Világbank-EIB-segítség a világsajtó címoldalaira került: a már idézett Le Figaro mellett foglalkozik az üggyel a londoni Financial Times és a BBC, valamint a Bloomberg és más hírügynökségek is.

A Financial Times megemlíti Ukrajnát, Magyarországot és Lettországot mint olyan országokat, amelyek már kaptak kölcsönt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), hogy fizetőképességüket fenntartsák. A BBC két országot emel ki, Lettországot és Magyarországot, amelyeket különösen súlyosan érint a válság.