Mentőövet kap a régió, de nem túl nagyot

Az [origo] utánanézett annak, milyen ütemezésben bocsátja Kelet- és Közép-Európa rendelkezésére a Világbank, az EBRD és az Európai Beruházási Bank azt a 24,5 milliárd eurós hitelsegítséget, amelyet pénteken délelőtt ajánlott fel a három nemzetközi pénzintézet a térség bankjainak. Közben Gyurcsány Ferenc 180 milliárd euróért kezdett lobbizni Brüsszelnél. Péntek délutánra viszont már a negatív hírek befolyásolták a magyar tőzsdét és a forintot: a Citigroup tengerentúli részleges államosítása és az amerikai GDP zuhanása erősen érintette az OTP kurzusát is. A bankpapírról egyébként szintén pénteken friss háttérelemzés jelent meg.

Mindeközben Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök is a nemzetközi hírekbe került azzal, hogy 180 milliárd euróért lobbizik az Európai Uniónál. Az általa javasolt program 12 keleti tagállamot stabilizálna: gazdaságaikat, bankrendszerüket és vállalataikat segítené a kilábalásban.

Az Európai Stabilizációs és Integrációs Programot március elsején fogja bemutatni a kormányfő Brüsszelben, az EU-csúcson. A Bloombergnek adott nyilatkozatában Gyurcsány úgy fogalmazott: "csökkenteni kell a régió kockázati tényezőit, és ez csupán szavakkal nem fog menni."

Destabilizálódhat az euró

Kelet-Európa esetleges összeomlása nyomán gyorsan kérdésessé válna az EU egészének jövője is - írta pénteki elemzésében a The Economist, amely szerint a gyorsított euróövezeti felvétel a kis balti gazdaságok esetében járható út lehet, a nagyobb közép-európai országok számára azonban nem.

Az MTI által idézett londoni gazdaságpolitikai hetilap szerint a keleti összeomlás destabilizálná az eurót, különös tekintettel arra, hogy több jelenlegi tagállam, így Írország és Görögország sincs sokkal jobb helyzetben, mint Kelet-Európa.

Lesz-e előbb euró a régióban?

Mindez szinte válasznak is tekinthető a Financial Times hétközbeni cikkére, amelyben a másik brit újság a keletiek mielőbbi felvételét sürgette az eurózónába. Az [origo]-nak akkor nyilatkozó európai parlamenti képviselők közül Lévai Katalin azt mondta, hogy hivatalos tárgyalások nem folynak Magyarország esetleges eurócsatlakozásáról.

Tabajdi Csaba szerint ugyanakkor felvetődött, hogy az inflációs kritériumon enyhítenének, illetve az euró előszobájának tekintett ERM-2 rendszerben esetleg rövidebb ideig kell majd tartózkodniuk a belépésre váró országoknak.

Gyengültek a térségi devizák

Az elmúlt hat hónapban térségünk összes devizája veszített értékéből az euróval szemben: a lengyeleké 29 százalékot, a románoké 17, a cseheké 12, az ukránoké 37 százalékot. Magyarországon a forint 20 százalékkal gyengült az MTI adatai szerint.

A valuták kockázati tényezőinek csökkentése végett a magyar miniszterelnök is az euró lehető legkorábbi bevezetését tartja kívánatosnak. Az inflációs, illetve a költségvetési és államháztartási hiány mértékével kapcsolatos követelményeket a miniszterelnök nem akarja fellazítani, de úgy gondolja, az ERM árfolyamrendszerben töltendő kétéves próbaidőszakot le kellene rövidíteni. A most javasolt program meg tudja teremteni az ERM-hez szükséges stabilitást, így az EU keleti tagjai 2-3 év múlva el kezdhetnék az euró bevezetését - vélekedett szintén pénteken Gyurcsány.

Nagy a politikusok szerepe

A magyar Cashline brókerház szakértői pénteken kiadott elemzésükben arra figyelmeztetnek, hogy a térségi folyamatokat a szokásosnál jóval nagyobb mértékben befolyásolják a politikusok. Az, hogy eddig az Európai Unió részéről sem összehangolt gazdaságot ösztönző, sem bankmentőcsomag nem született, az az unió bürokratikus működésének legsötétebb hibáit villantja fel szerintük.

A brókercég szakemberei úgy vélik, a kelet-európai bankszektor fellendítésére három pillérből álló csomagra volna szükség. Az érintett pénzintézeteknek 100-150 milliárd eurós mentőövet kell dobni, emellett a kelet-európai országoknak összehangolt kiadáscsökkentő lépéseket kell végrehajtaniuk.

Emellett pedig az euróövezet előszobájának számító ERM-2-rendszerben eltöltendő időtartam 2 évről 1 évre történő csökkentésére volna szükség, anélkül, hogy hozzányúlnának a meglévő maastrichti kritériumokhoz, hiszen ezek speciálisan a jelenlegi helyzetben az egyensúly felé kényszerítik a csatlakozásra váró államokat - véli a Cashline.