Mentőövet kap a régió, de nem túl nagyot

Az [origo] utánanézett annak, milyen ütemezésben bocsátja Kelet- és Közép-Európa rendelkezésére a Világbank, az EBRD és az Európai Beruházási Bank azt a 24,5 milliárd eurós hitelsegítséget, amelyet pénteken délelőtt ajánlott fel a három nemzetközi pénzintézet a térség bankjainak. Közben Gyurcsány Ferenc 180 milliárd euróért kezdett lobbizni Brüsszelnél. Péntek délutánra viszont már a negatív hírek befolyásolták a magyar tőzsdét és a forintot: a Citigroup tengerentúli részleges államosítása és az amerikai GDP zuhanása erősen érintette az OTP kurzusát is. A bankpapírról egyébként szintén pénteken friss háttérelemzés jelent meg.

Több tényezőtől függ a régió gazdaságának teljesítménye. Az egyik fontos szempont, hogy a külpiacok, elsősorban az eurózóna gazdasága hogyan szerepel a jövőben. Ez az érintett országok vállalatainak jövedelemzőségét befolyásolja.

A régióban szintén meghatározó pénzügyi szektor szempontjából pedig fontos kérdés, hogy az anyavállalatok mekkora forrást tudnak biztosítani az itt működő leánybankjainak. Ha utóbbiaknak nincs elegendő kihelyezhető pénzük, akkkor képtelenek lesznek újabb kölcsönöket nyújtani, így még jobban visszaesik a fogyasztás, a vállalatok pedig nem fognak beruházni, ezáltal a teljesítményük is csökkenni fog.

Mennyi marad lakossági hitelezésre?

Az OTP Bank minap megjelent terjedelmes elemzése felhívja a figyelmet arra, hogy szintén fontos kérdés, a hazai leánybankok mennyire fordulnak a lakossági hitelezés irányába, ugyanis több bank elsősorban a vállalati hitelek állományát kívánja csökkenteni. Ezzel azonban megnő a veszélye annak, hogy a válság magasabb munkanélküliséget eredményez majd.

A Kelet-Európának szánt 25 milliárd dolláros bankmentő csomag bejelentése után optimista hangulat alakult ki a térségben. Geszti Pál, az ING Bank devizakereskedője úgy jellemezte a helyzetet, hogy a befektetők hirtelen mindent rószaszínben láttak. Ennek eredményeként a forint jelentősen erősödött az euróval szemben, és az OTP-részvények árfolyama is meglódult a Budapesti Értéktőzsdén.

Borús kilátások

A magyar gazdaságnak szüksége is van a mankóra, hiszen rég nem látott recesszió fenyeget az előrejelzések szerint. A kedvezőtlen helyzetet bizonyítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank héten publikált infációs jelentésében már 3,5 százalékos GDP-csökkenést jósolt 2009-re, szemben a tavaly októberi 0,2-1,7 százalékos visszaesést tartalmazó prognózissal.

A jegybank szakértői jelezték, a becslés most rendkívül bizonytalan, ezért a gazdaság visszaesése ennél nagyobb mértékű is lehet, de nem kizárt az sem, hogy a második félévben valamelyest javulhat, például, az elmúlt hónapokban mély gödörbe süllyedő, kiábrándító adatokkal szolgáló ipar.

A korábban vártnál azonban erőteljesebb recesszió várható, ennek megfelelően 2010-ben az MNB 0,5 százalékos GDP-csökkenést vár. Alapvetően három tényező gátolja a gazdaság felpörgését: a nemzetközi recesszió, a jelentősen visszaeső hitelezés, illetve a kormányzati megszorító intézkedések.

MNB-prognózis

	2006	2007	2008	2009	2010
Éves infláció	3,9	8	6,1	3,7	2,8
GDP alakulása	4,1	1,1	0,6	3,5	-0,5

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

Miközben péntek délelőtt a kelet-európai banksegítségről szóló hírek keltettek némi optimizmust, kora délután az Egyesült Államokból kiábrándító hírek érkeztek. Az amerikai GDP a vártnál nagyobb mértékben, 6,2 százalékkal esett, és a világ egyik legnagyobb bankcsoportjáról sem jöttek kedvező információk.

Citigroup: részleges államosítás

A Citigroup részleges államosítását jelentették be ugyanis pénteken. A bank részvénye csaknem 40 százalékot zuhant ekkor a tőzsdén, de napközben 50 százalék fölötti mínuszban is volt. A Citigroup papírjaiból 1,77 milliárd cserélt gazdát New Yorkban - ennyi részvényt még sosem forgalmaztak egyetlen cégtől, egyetlen nap alatt a börzén.

A Citigroupról és az amerikai GDP-ről szóló hírek után a forint hirtelen sarkon fordult, az euró árfolyama a korábbi 296 forintos szintekről 302-303 forintos tartományba került. Az OTP árfolyama is zuhanásba váltott a tengerentúli hírek kapcsán, a nap első felében 1700 forint közelében is megforduló kurzus kora délután nem sokkal 1528 forinton érte el napi mélypontját.

Az amerikai hírek okozta sokk nem tartott sokáig: a hajrában összekapta magát a papír, végül 1635 forinton, vagyis csütörtökhöz képest 1,9 százalékos pluszban végzett. A devizapiacon is hasonló volt a forgatókönyv, pénteken kora este, hat óra után 298-299 forint körül ingadozott az euró.

Egyedül a tőzsde nem tért magához, a BUX index nem tudta elérni a délelőtti szinteket, csaknem háromszáz ponttal rosszabb volt záráskor, mint délelőtt 11-kor.

Mi várható az OTP-től?

Éppen pénteken publikálta az OTP-részvényről szóló elemzését a Cashline. A dolgozat szerint az OTP jegyzése nem azért esett a 11 ezer forint közeli csúcsokhoz képest több mint 85 százalékot, mert pánik alakult ki a piacokon. Egyrészt kipukkadt a világtörténelem egyik legnagyobb buborékja, másfelől a piac tisztán látja és árazza a következő 1-2 évben a reálszférában és a bankrendszerben várható folyamatokat.

Fontos tényező, hogy az OTP 7000 milliárd forintos hitelportfóliója nyomás alatt van: a régiós devizák gyengülése, a gazdaságokban tovagyűrűző negatív spirál több ezer vállalkozás csődjét, beruházások leállítását, szüneteltetését hozza magával, ahol előbb-utóbb megindul a lakossági hitelek nagyobb arányú bedőlése.

Ezek a folyamatok az ingatlanpiacon kényszerértékesítési hullámot indíthatnak el, ami a jelzálogeszközökre is nyomást gyakorolhat 2009-ben. Bár az OTP Bank helyzete nagyon stabil, hiába van a problémás hitelek fedezettsége 60 százalék fölött, egy esetleges hitelbedőlési hullám miatt a banknak több százmilliárd forintos tőkebevonásra lenne szüksége.

Normál működést feltételezve az OTP esetében a részvényenkénti eredmény 300-400 forint körül lehet leírások nélkül a következő években, ami konzervatív alapon 1800 és 2800 forint közötti árfolyamot feltételez a Cashline elemzői szerint.