Nagyon sokba kerülne az államcsőd

A nemzetközi tapasztalatok alapján az állam csődbe jutása nagyon komoly gazdasági következményekkel jár, jó eséllyel bankválsághoz és a pénz elértéktelenedéséhez vezet. Egyelőre kicsi az esélye az államcsődnek Magyarországon, és sokan bíznak abban is, hogy az Európai Unió mindenképp megmenti Magyarországot a későbbiekben is. Vannak olyan hangok is azonban, miszerint Brüsszel hibát követne el a további hitelnyújtással.

A tapasztalatok szerint az állampolgárok sem úszhatják meg az államcsődöt, hiszen közvetve vagy közvetlenül jellemzően ők is komoly hitelezői az államnak, miközben elsőszámú haszonélvezői is az állami szolgáltatásoknak és kifizetéseknek. Ez utóbbiak csökkentése szinte kötelező velejárója a csőd utáni kiigazításoknak.

A helyzetet tovább súlyosbítja, ha az államcsőd bankválságot, recessziót és devizaválságot okoz. A bankok esetében a legegyértelműbb hatás az államnak kölcsön adott pénz - részleges vagy teljes - elvesztése, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nehéz helyzetbe került privát adósok (háztartások és vállalatok) szintén képtelenné válhatnak hiteleik törlesztésére, ezzel is nehezítve a bankok helyzetét. A gazdasági helyzetet a fentieken túl az is ronthatja, hogy az államcsőd miatti vagyonvesztés kiadásaik visszafogására kényszerítheti a háztartásokat és a vállalatokat is, sőt, komoly eséllyel a tőke országhatáron túlra menekítése is rögtön kezdetét venné. Az előbbi recessziót, az utóbbi tényező pedig valutaválságot (az árfolyam jelentős leértékelődését) okozhatja, ami további katasztrofális következményekkel járhat a gazdaság egészére nézve.

Szavahihetőség lenullázva

Fontos azt is figyelembe venni, hogy az államcsőd lenullázza az állam szavahihetőségét, ami a betétek állami garanciája esetén a bankok megrohanását is eredményezheti.

Magyarországon a banki betéteket 13 millió forintig az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) garantálja, ezen összeg felett pedig az állam - külön problémát okozhat az is, hogy a betétek alig több mint 1 százalékának megfelelő, valamivel több mint 70 milliárd forintnyi OBA-pénz is állampapírban van, az esetlegesen szükséges hitelfelvételt pedig szintén az állam garantálja. (A betétek biztonsága jó eséllyel a legfontosabb politikai célok egyike, így ez minden bizonnyal csak nagyon extrém helyzetben fordulhat elő.)

Amennyiben a devizaadósságra jelent fizetésképtelenséget az állam, akkor az arra utal, hogy az állam nem rendelkezik elegendő külföldi devizával, ami azonnal a deviza leértékelődésére irányuló spekulációt indíthat.

Hármas válság, azaz teljes összeomlás

Az igazi veszélyt az jelenti, ha az államcsőd bankválságot és devizakrízist is okoz, ilyenkor ugyanis szinte elkerülhetetlen a gazdasági összeomlás.

Az utóbbi tíz év hét államcsődjéből hat esetben alakult ki bankválság és devizakrízis is, az egyetlen kivétel Pakisztán 1998-os csődje volt - derül ki az angol jegybank, a Bank of England (BoE) közgazdászainak 2006-os tanulmányából, amely az államcsőd legfontosabb költségének épp a gazdasági visszaesést jelölte meg. A növekedés lassulása, illetve a recesszió fő okozója mindenekelőtt a pénzügyi rendszer szétzilálódása, mint ahogyan az 1998-ban Oroszországban is történt.

A leértékelődés elvileg jót tehet az exportnak és az importtal versenyző hazai vállalkozásoknak, de ez a hatás csak késleltetve jelentkezik, ha egyáltalán jelentkezik - ehhez ugyanis arra van szükség, hogy legyen külföldi felvevőpiac (külföldi kereslet), illetve létezzenek az importtal versenyezni képes hazai vállalatok.

A külföldi keresletben jelenleg a globális recesszió miatt nem lehet bízni, és az éveken át nagyon erős forint miatt sok szakértő szerint az is kérdéses, hogy léteznek-e olyan magyar vállalatok, amelyek kiválthatják a behozatalt.

A forint árfolyamán mindenképp meglátszana az államcsőd

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői, Eduardo Borensztein és Ugo Panizza egy tavaly év végén megjelent tanulmányukban az államcsőd költségei között említik azt is, hogy a csődbe került államban az exportcégek nehezebben juthatnak hitelhez az árfolyammal kapcsolatos esetleges korlátozások miatt, ami a külpiaci lehetőségek beszűkülését, és ezáltal a növekedés további lassulását okozza.

A magas infláció nem kötelező

Az angol jegybank összeállítása szerint az utóbbi évtized államcsődjei az esetek többségében recesszióval jártak, főleg amennyiben magas - 60 százalék feletti - államadósságú és jelentős külső deficittel küzdő országban történtek meg. Gyakori volt az infláció felfutása is (Indonéziában és Ecuadorban az 50 százalékos szintet is meghaladta), de ez nem kötelező velejárója a csődnek, Argentínában és Uruguayban ugyanis nem szaladtak el az árak.

Az államcsőd tehát nagyon komoly költségekkel jár, így a legfontosabb cél minden esetben a csőd bekövetkeztének valószínűségének csökkentése, amihez kiegyensúlyozott gazdaságpolitikára, strukturális reformokra, fenntartható növekedésre és megfelelő mennyiségű devizatartalékra van szükség. Amennyiben az állam mégis csődbe kerül, akkor a legfontosabb az adósság átütemezése és átalakítása, azaz az adósság lejáratának, illetve esetleg nagyságának csökkentése.

A szakemberek többségének véleménye szerint a nemzetközi szervezetektől és az Európai Bizottságtól tavaly októberben kapott pénzügyi segélycsomag miatt az elkövetkező egy évben viszonylag kis esélye van az államcsődnek Magyarországon, ez ugyanis lehetővé teszi a devizaadósság törlesztését. Magyarország piaci megítélése ezzel együtt is finoman szólva rossz. Az úgynevezett hitelkockázati felár nagyon magas: ez a mutató jelzi, hogy a befektetők mennyivel drágábban hajlandóak kölcsönt nyújtani hazánknak, mint egy másik államnak. A 2014-ben lejáró, euróban kibocsátott magyar államkötvény évente 500-600 bázisponttal (5-6 százalékponttal) többet fizet a hitelezőnek, mint az azonos lejáratú, euróalapú német állampapír.

A piac a fizetési nehézségeket, azaz az esetleges államcsődöt is árazza. A Budapest Bank által a napokban ismertetett adatok szerint a befektetők 33 százalékos valószínűséget tulajdonítanak annak, hogy 2014-ben problémák adódhatnak az adósságtörlesztéssel Magyarországon. Hosszabb időtávon még borúsabb képest festenek a jelenlegi árazások, 2019-ben már 55 százalékos valószínűséget adnak a befektetők a fizetési nehézségeknek.

Vannak olyan vélemények is, amelyek szerint az Európai Unió (EU) számára politikailag elfogadhatatlan, hogy egyik tagállama csődbe jusson, így Brüsszel mindenképp megmentené a nehéz helyzetbe jutott tagországokat - így Magyarországot is. Nem így gondolja többek között Charles Wyplosz francia közgazdász (akit a Magyarországon is meghonosított költségvetési tanács atyjának tartanak), szerinte ugyanis az a tény, hogy Brüsszel, illetve áttételesen a gazdagabb tagállamok mindenképp kisegítik a bajba jutott országokat, csökkenti az államháztartások rendbetételére irányuló nyomást a csődközeli helyzetbe került államban. Érdekes, hogy a maastrichti szerződés tiltja a nemzeti kormányoknak egymás kisegítését, de a piac politikai okokból egyszerűen nem tartja hitelesnek ezt a tiltást - már csak az a kérdés, hogy meddig.