Veres János pénzügyminiszter szerdán este jelentette be, hogy az állam az OTP-nek több mint 400 milliárd forint, az FHB-nak pedig 120 milliárd forint hitelt nyújt, aminek révén a belföldi vállalati és lakossági hitelezést szeretnék élénkíteni.
A hitel a bankok devizalikviditását bővíti, és enyhíti azt a versenyhátrányt is, ami abból fakad, hogy a két magyarországi székhelyű hitelintézetnek nincs külföldi anyabankja, amely forrást biztosíthatna számukra.
Felcsuti Péter azt mondta: örömmel tölti el, hogy a szektor két jelentős tagját hitellel segíti az állam; nagy összegű hitelről van szó, nagyon kedvező feltételekkel, amiért cserébe azt várják, hogy a pénzt a magyar gazdaságba forgassák. A döntés transzparenciája azonban megkérdőjelezhető, ami nem az első eset.
Egy ilyen tranzakció nem az állam ügye, nem lehet nem normatív módon végrehajtani, meg kell hirdetni, és minden bank számára hozzáférhetővé tenni, függetlenül attól, hogy külföldi vagy nem külföldi telephelyű - hangsúlyozta.
A bankszövetség elnöke hasonló kifogást fogalmazott meg tavaly novemberben, a 600 milliárd forintos bankmentő csomag első változata kapcsán is, amikor még azt tervezték, hogy a garanciát és a tőkejuttatást csak egy meghatározott kör - a 200 milliárd forint feletti szavatoló tőkéjű hitelintézetek - számára teszik hozzáférhetővé. A feltételnek három bank felelt volna meg, az elképzelés végül módosult.