A világgazdasági növekedés újraindításához szükséges mértékű, "kitartó" erőfeszítéseket ígérték közös nyilatkozatukban a húsz legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság alkotta országcsoport (G20) pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, akik a Londonba összehívott áprilisi G20-csúcstalálkozót készítették elő szombati angliai ülésükön.
Emellett egyezség körvonalazódott a világgazdaság kibocsátásának 85 százalékát adó országcsoport tanácskozásán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) feltőkésítéséről. A G20-szakminiszterek szombati értekezletéről kiszivárgott, egyelőre részletek nélküli értesülések szerint sikerült közös álláspontra jutni abban, hogy "komoly mértékben" növelni kell az IMF pénztartalékát. Eredményként könyvelhető még el, hogy a résztvevők egyetértettek abban: fel kell lépni a válságban egyre nagyobb kísértést jelentő gazdasági protekcionizmus ellen.
Merkel tagadja a vádakat
A hírügynökségi beszámolók azonban hangsúlyozzák, hogy továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak az országok között. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szorgalmazza leginkább a további jelentős összegű gazdaságélénkítő programokat, míg több európai ország ódzkodik ettől. A német Peer Steinbrück, például, azt javasolta, hogy mielőtt újabb lépésekről döntenének, várják meg, a már elindított programok hatása láthatóvá válik.
Mindez azért különösen érdekes, mert Angela Merkel német kancellár, aki a G20-értekezlettel egy időben tett rövid látogatást Londonban Gordon Brown brit kormányfőnél, a szombati tárgyalás után tartott közös sajtóértekezleten tagadta, hogy Németország nem hajlandó gazdaságélénkítő lépésekre. Merkel kiemelte: a német kormány 2009-2010-re a hazai GDP összesen 4,2 százalékának megfelelő serkentő programokat hagyott jóvá. Hozzátette: a szociális ellátás különbségei miatt nem is hasonlíthatók feltétlenül össze az amerikai és az európai élénkítő programok számai.
Geithner megháromszorozná a készleteket
Tim Geithner amerikai pénzügyminiszter azzal a javaslattal érkezett a horshami értekezletre, hogy háromszorozzák meg, vagyis emeljék 750 milliárd dollárra a valutaalap folyósítható készleteit. Az EU eredetileg 500 milliárd dolláros IMF-keretet támogatott, amelyhez - Japánhoz hasonlóan - 100 milliárd dolláros kölcsönnel lenne hajlandó hozzájárulni.
Az IMF forrásainak növelése azért sürgető, mert feltehetően már a közeli jövőben időszerűvé válik, hogy a szervezet több országnak is olyan hitelkeretet nyújtson, amilyet Magyarország (valamint Ukrajna, Lettország, Szerbia, Fehéroroszország, Izland és Pakisztán) kapott az elmúlt hónapokban. A The New York Times szerint a következő két kérelmező Románia és Törökország lehet.
A súlyos recesszióba került fejlett ipari térség ugyanakkor jelentős hozzájárulást várna a nagy tartalékokkal bíró feltörekvő országoktól, elsősorban is a négy legnagyobbtól, az angol rövidítéssel BRIC-csoportnak nevezett Brazíliától, Oroszországtól, Indiától és Kínától. A négy ország szakminiszterei a horshami értekezlet előtt külön megbeszélést tartottak, amely után közölték: mielőtt megnyitnák pénztárcáikat, először az IMF-en belüli szavazati jogok átrendezését, vagyis a nagy feltörekvő gazdaságok befolyásának növelését szeretnék látni.
Súlyos deficitet jósolnak az elemzők
Az IMF mozgósítható készleteinek emelése vált a Londonhoz közeli Horsham kisvárosban rendezett értekezlet egyik fő napirendi pontjává, miután már a találkozó előtt világossá vált, hogy a másik fő kérdésről, a költségvetési gazdaságélénkítő programok mértékéről és összehangolásáról most nem várható közös álláspont. Az EU-tagok - elsősorban is a maastrichti stabilitási előírások által kötött euróövezeti tagállamok - nem kívánják ugyanis olyan mértékűre felduzzasztani államháztartási hiányaikat, mint például a további jelentős programokat szorgalmazó Egyesült Államok.
Nagy londoni elemző házak súlyos deficitet jósolnak az amerikai és a brit költségvetésben. A Standard & Poor's hitelminősítő minap Londonban kiadott elemzésében 2009-re 10 százalékos, 2010-re 11 százalékos GDP-arányos amerikai államháztartási hiányt valószínűsített, sőt a pesszimista forgatókönyvben 11, illetve 12 százalékos amerikai deficit szerepel erre a két évre.
A Brit Iparszövetség (CBI) új, negyedéves előrejelzése szerint a brit recesszió és az annak enyhítését szolgáló központi ösztönző programok komoly mértékben rontják a brit közfinanszírozási helyzetet is. A szervezet szerint az állam nettó hiteligénye az idén 146 milliárd, jövőre 168 milliárd font lesz, ami 10,6, illetve 11,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánynak felel meg.