A Wall Street Journal címlapján a magyar válság

Magyarország fő gazdasági problémája a nyugdíjrendszer - írja vezető és kifejezetten részletes cikkében az amerikai Wall Street Journal (WSJ).

Ahhoz, hogy megértsük miért veszélyezteti a magyar gazdasági válság Kelet-Európát és a kontinens egészét, érdemes végigkövetni a 40 éves Szabó Tamás nyugdíjazásának ügyét - kezdi szerdai vezető cikkét a világ legbefolyásosabb üzleti napilapja, a Wall Street Journal.

A lap szerint a magyar gazdaság fő problémája, hogy egy 10 milliós országban 3 millióan jogosultak valamilyen nyugdíjra: az átlagmagyar 58 éves korában már otthagyja a munkáját, és a 60-64 év közötti korosztálynak mindössze 14 százaléka dolgozik, szemben az Egyesült Államokra jellemző 50 százalék körüli aránnyal.

A legnagyobb uniós kihívás lettünk

A Surányi György jelölését kiemelő cikk szerint a GDP 10 százalékát meghaladja az évi nyugdíjszámla Magyarországon, a magyar gazdaság pedig jelenleg a válsággal kapcsolatos legnagyobb kihívás az Európai Unióban. A WSJ arra is figyelmeztet, hogy a magyar gazdaság 10-szer akkora, mint az izlandi.

A magyarhoz hasonló problémákkal szembesül Románia is, amely szerdán állapodhat meg egy 19 milliárdos IMF-csomagról, Csehországban pedig kedden megbukott a kormány - figyelmeztet a lap, amely szerint a külföldi tőke elkezdheti elhagyni az egész régiót. A tőke kivonása nyugaton is gondot okozhat: Magyarország sokat importál Németországból, és erős az oosztrák és az olasz bankok jelenléte is a térségben.

Nem úszhatjuk meg a nyugdíjreformot

Az idézett szakértők szerint Magyarország nem úszhatja meg a nyugdíjrendszer reformját. A WSJ szerint a bőkezű nyugdíjrendszer az egyik fő oka az ország gazdasági válságának, amely Gyurcsány Ferenc lemondásához vezetett. A régióban arányosan Szlovénia és Lengyelország még Magyarországnál is többet költ nyugdíjakra - az előbbi ország azonban gazdagabb, a lengyelek pedig épp reformra készülnek.

A kritikusok szerint meg kell reformálni a nyugdíjrendszert. "Az IMF, magyar reformerek támogatásával, csökkentéseket akar, különösen a 13. havi nyugdíjak terén" - írta az újság. A rendszer jóformán semmilyen szinten nem működik - mondta Mark Pearson, az OECD szakértője.

Az államra támaszkodnának a magyarok

A kiterjedt nyugdíjak rendszere a szocialista korszak öröksége. Mint Yusaf Akbar, a CEU Business School professzora rámutatott, az 1956-os forradalom eltiprása után az ország vezetői hallgatólagos alkut kötöttek a néppel: azért cserébe, hogy nem lesz több társadalmi elégedetlenség, a vezetők szerény reformokat és kényelmes jóléti hálót biztosítanak. A kommunizmus bukása után a térség legtöbb állama igyekezett lebontani a régi állami rendszert, s bár Budapest is elöl járt a privatizációban, igyekezett megtartani a szociális biztonsági hálót.

A kommunizmus után megmaradt az a szemlélet, hogy az államra kell támaszkodni - mutatott rá Holtzer Péter, egy kormányzati szakértői kerekasztal-csoport elnöke, aki szerint még egy-két nemzedékre lesz szükség a mentalitás megváltozásához.

Magyarország összeomlásától tartanak a szomszédok

A vezető amerikai üzleti napilap azt is megjegyezte, hogy az OECD-országok körében Belgium után Magyarországon a legmagasabb az "adóék", vagyis a munkáltató által kifizetett és a munkavállaló által kézhez kapott összeg közötti különbség.

Az újság szerint Csehország, Lengyelország és más kelet-európai államok - amelyek nincsenek a tönk szélén az egészségesebb kormányzati pénzügyi politikának köszönhetően - attól félnek: ha Magyarország összeomlik vagy mély recesszióba süllyed, akkor a befektetők az egész régióból kivonulnak.