Eltűnnek az idegen nyelvű hazai hetilapok

Egymás után tűnnek el a Magyarországon megjelenő, idegen nyelvű hetilapok: januárban a Budapest Sun, májusban a Pester Lloyd hagyott fel a nyomtatott verziók publikálásával. Ugyanakkor az angolul olvasható internetes szájtok virágzanak. A Magyarországról szóló, német nyelvű online hírforrások viszont eleve ritkábbak.

Az idegen nyelvű sajtó közben megvetette a lábát a magyar interneten, és itt nemcsak a - működő vagy már elhalt - nyomtatott lapok online verzióira gondolunk, és nem is az alacsony látogatottságú hobbioldalak, személyes blogok sokaságára. Angol nyelven egész lapcsaládot működtet a neten az All Hungary Médiacsoport.

Igaz, a csoport első és máig legkedveltebb oldala, a Pestiside.hu is kedvtelésből írt blogként kezdte közel öt évvel ezelőtt. Ma a kiadó honlapján elérhető legfrissebb (márciusi) Google-statisztikák szerint heti 29 ezer látogatója van, 165 különböző országból. Szerfölött ironikus szlogenje szerint "Magyarország ablaka a civilizált világra".

A BBJ-nél kezdte

A kilencvenes években az Egyesült Államokból Magyarországra érkezett - egykor a Budapest Business Journal szerkesztőjeként dolgozó - tulajdonos, Erik D'Amato a könnyed, aktuális témákkal foglalkozó Pestiside sikerét látva, három évvel ezelőtt kezdte bővíteni a portfóliót.

2006 elején indult a portálszerű felépítésű, közösségi oldalként is funkcionáló Caboodle.hu (heti 22 ezer látogató), még az évben a Chew.hu gasztroblog (15 ezer), egy évre rá pedig a politikai, illetve gazdasági témákkal foglalkozó Politics.hu és Realdeal.hu (12-12 ezer). Az All Hungary egy erotikus magazint is üzemeltet, Sexiside néven.

A hirdetések értékesítésének csak tavaly óta szentel a kiadó nagyobb figyelmet, ezért a gazdasági válság hatását egyelőre nem tudja lemérni. A lapcsalád mindenesetre már nyereséges, de konkrét számokat nem árult el az All Hungary üzletfejlesztési igazgatója, mondván, nehéz ezt a szegmenst különválasztani a cég egyéb internetes termékeinek működtetésétől.

Egy-két érdekes téma még akadhat

Gulyás László úgy vélekedett, a portfólió nagyjából lefedi a célközönség érdeklődési körét - egy-két érdekes téma lehet még (például a divat), de ezekre nincsenek még konkrét tervek. Jelenleg a fél tucat kiadványt összesen négyen írják és szerkesztik, angol és magyar anyanyelvűek vegyesen.

Az olvasótábor 80 százalékát az itt élő külföldiek teszik ki, 15-20 százaléknyian vannak a rövidebb magyarországi látogatás előtt (vagy után) állók, a többiek pedig magyarok. Felvetésünkre Gulyás László azt mondta, más nyelvekben nem gondolkodnak, mivel az egyéb idegen nyelvű kolóniák túl kicsik, ráadásul angolul szinte minden külföldi beszél.

Mindezt alátámasztani látszik, hogy önálló, független internetes orgánumot - amely nem valamilyen korábban nyomtatottként megjelent lap utódja vagy jelenleg is publikált újság online változata - még német nyelven sem találtunk. Franciául, olaszul, spanyolul, hollandul pedig - úgy tűnik - csak hobbiblogok léteznek: rendszeresen frissített, professzionálisan szerkesztett oldal nincs.

Az angol paletta széles, s elég népszerű. Például a Stephen Linfitt angol újságíró és reklámszakember által alapított Xpatloop.com 2001 decembere óta igyekszik kiszolgálni a Magyarországon tartózkodó külföldieket. Az Xpatloop egyébként a megszűnt nyomtatott Budapest Sun online változatában is közreműködik, alighanem ezt bizonyítja a Budapestsun.com "powered by Xpatloop.com" felirata, és például az, hogy ha a budapestsun.com oldalának alján a Homepage feliratra kattintunk, akkor ez a link azt kínálja fel, hogy kezdőlapnak az xpatloop.com-ot állítsuk be.

Kik olvassák az üzleti híreket?

Öt éve angol nyelvű verzióban is készül a Portfolio.hu gazdasági újság. Az angolra való átültetést és a szerkesztést tulajdonképpen egyetlen, egyébként magyar anyanyelvű munkatárs végzi - tudtuk meg magától Müller Andrástól.

"Fontos, hogy az elemzéseinket és az elemzői felméréseink eredményét ne csak a hazai, hanem régiós, illetve nemzetközi közönség is megismerje. A helyi pénzügyi, gazdasági hírek szakmailag megkérdőjelezhetetlen és hiteles angol nyelvű forrásai meglehetősen szűkösek" - indokolta a fordítás létjogosultságát a szerkesztő.

A munka elismerése, hogy az oldal "olvasói" közé tartozik az Európai Bizottság, az IMF, a Standard & Poor's, a CEU, az OECD, valamint több követség és konzulátus - állítja Müller András. Arra azonban, hogy mennyi az angol változat látogatottsága, illetve a felmérések szerint milyen a közönség összetétele, nem kívánt válaszolni.

Idén, a válság hatására a teljes reklámpiac megrendült, még a televíziós hirdetésekre fordított összegek is csökkennek. Az egyetlen kivétel talán az internet, ahol a reklámköltés csökkenése visszafogottabb, akár stagnálás is elképzelhető. Azok a kiadók, amelyek a nyomtatott piac mellett az interneten is érdekeltek, vélhetően kevésbé sérülnek a válság során.

Nem várnak pozitív változást

"A sajtó évek óta tartó térvesztése érzékenyen érintette az idegen nyelvű tartalmakat is, a közeljövőben pozitív változásra nem számítunk ezen a területen. Ez a média a hirdetési piacon nagy súllyal jelen lévő multinacionális hirdetőknek csak kis részét képes mozgósítani - - mondta kérdésünkre Weisz Attila, az OMG médiaügynökség divízióvezetője.

Speciális, Magyarországon élő, vagy ide látogató külföldiekre szabott termékekkel és szolgáltatásokkal kevés hirdető operál, ennek megfelelően a reklámtortából, de akár a sajtóköltésből is csak kis szeletet képes kihasítani ez a szegmens - magyarázta a szakember.

"A hazánkban élő idegen anyanyelvűek számára a leggyakrabban és legkézenfekvőbb módon használható média az internet. Az utóbbi hónapok negatív sajtóhírei fényében az adott szegmens számára az internet kínál megfelelő megoldást, különösen a közösségépítés kecsegtet lehetőségekkel: a jól összekovácsolt, lojalitásra építő közösségek jól értékesíthető célcsoportot jelentenek" - hangsúlyozta Weisz Attila.

Hozzátette, az ide látogató külföldiek számára az internet még fontosabb: az utazásszervezés ma már jellemzően interneten történik, beleértve a szállás- és autófoglalást, a programok szervezését. A megfelelő helyeken elhelyezett üzenetek jól befolyásolhatják az utazó választását. Magyarországra érve viszont továbbra is fontos a különböző sajtókiadványok szerepe - ad hoc, helyszíni döntések meghozatalában inkább ezekhez fordulnak a külföldiek.