Luxuscsapdában az eltompult autóvásárlók

Csapdába kerülhetnek, akik olcsón akarnak autót vásárolni. Az [origo] kérésére a statisztikai hivatal kiszámította: ma a járműjavítás 4,5-szer annyiba kerül, mint 1995-ben, e költségek az infláció fölött 130 százalékkal emelkedtek. Az új autók viszont mindössze csak 45 százalékkal drágultak. Az autók ára mesterségesen alacsony, a fenntartás viszont kezd luxussá válni - az, hogy erre rájöttek a vevők, hozzájárulhatott az ágazat válságához, véli egy német szakértő.

Látványos árcsökkentések, engedmények, akciók - ha valaki mostanában autószalonok környékén jár az országban, nem lepődhet meg a hasonló feliratok, transzparensek láttán. Ám a folyamatos árcsökkentésektől a vevők érzékei eltompulhatnak. Nem figyelnek arra, hogy ha új vagy éppen használt autót akarnak minél olcsóbban venni, akkor ki kell számítaniuk a vásárlás valódi költségeit, amelyek természetesen nem mindig a fizetés pillanatában merülnek fel.

Az [origo] kérésére a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársa, Mináry Borbála összesítette a gépjárművek vásárlásával és fenntartásával kapcsolatos hazai adatokat, méghozzá az elmúlt 14 évre visszamenőleg. (Azért 1995 és 2008 közötti adatokat kértünk a KSH-tól, hogy össze tudjuk hasonlítani azokat egy német adatsorral.)

Mináry azzal kezdte a számítást, hogy összeállított egy idősort, amely 1995-től 2008-ig terjedt, és amely a személygépkocsik üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos kiadásokat tartalmazta. Az idősorban szerepelt a járműalkatrészek és az üzemanyagok ára, valamint a járműjavítási és karbantartási szolgáltatások költségei, de még olyan tételek is, mint például a parkolás és az autópályadíj. (A módszertani kérdésekről - egy fontos és egy kevésbé lényeges problémáról - keretes írásunkban olvashatnak.)

Új autók: csak 45 százalékkal drágultak

A szakember ezek után kiszámolta a tizennégy év kumulált (összesített, egymásra halmozott) adatait, ami azt mutatta, hogy 2008-ban az új személygépkocsik ára 45 százalékkal haladta meg az 1995-ös szintet. A használt autók ára még ennél is kevésbé, 21 százalékkal emelkedett 14 év alatt, ami sokkal kevesebb, mint a közben regisztrált átlaginfláció (220 százalék).

Az alkatrészek 110 százalékkal drágultak, az üzemanyagok pedig 235-tel. A legdrasztikusabban a járműjavítás, járműfenntartás költségei emelkedtek, méghozzá 352 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy az autójavítás manapság 4,5-szer annyiba kerül, mint 1995-ben.

Az összes autózási kiadásunk 236 százalékkal nőtt

Az autófenntartással kapcsolatos minden kiadást összesítve Mináry kiszámolta, hogy az autósok (statisztikai csoportokra bontva mérhető) kiadásai 14 év alatt 236,5 százalékkal nőttek.

Ezzel szemben az átlaginfláció, tehát a hazai általános fogyasztói árindex változása az elmúlt 14 évben 220 százalék volt. Mindez azt is eredményezi, hogy az autózási kiadások nálunk 16 százalékkal nagyobbak voltak, mint az átlaginfláció az elmúlt csaknem másfél évtizedben.

Hazai drágulási adatok 1995-2008 között	%
Általános drágulás (átlaginfláció)	220
Új személygépkocsi	45,4
Használt személygépkocsi	21,1
Alkatrész	110,4
Üzemanyag	235,9
Javítás-karbantartás	351,8
Személygépkocsi-fenntartás és üzemeltetés	236,5
Német adatok (1995-2007)
Általános drágulás (átlaginfláció)	20
Autózás összesített költségei	34,3
Forrás: KSH, Handelsblatt

A vizsgált csoportokon belül - a lakossági kiadások között - a járműüzemanyagoknak van a legnagyobb súlyuk Mináry szerint, így ennek a csoportnak az árindexe jelentős hatással van az autófenntartás árindexére. A vizsgált időszakban a járműüzemanyagok árnövekedése meghaladta ugyan az átlagos inflációt, de nem jelentős mértékben - tette hozzá Mináry.

Egybeeső magyar és német tendenciák

A magyar adatok - eltérő inflációs környezetben - azonos irányba mutatnak, mint a németországi folyamatok. Ott is azt tapasztalták egy felmérés elvégzői, hogy az autózás költségei drasztikusan emelkednek. A német gazdasági napilap, a Handelsblatt ennek alapján arra figyelmeztet, hamarosan luxussá válhat az autózás.

Persze nem a Rolls-Royce-ok és a Bentley-k tulajdonosait siratja a düsseldorfi újság, hanem a Dekra szakmai szervezet és az IFA autóipari kutatóintézet közös tanulmányára hivatkozva az átlagembereket figyelmezteti. A Dekra szerint az autózás költségei ugyanis annyira növekednek, hogy 2020-ra egy személygépkocsi fenntartása egy átlagos háztartás nettó jövedelmének az egynegyedét emésztheti fel Németországban. (A Dekra Magyarországon is aktív, de megkeresésünkre az itteni szervezetnél elmondták: nem végeztek olyan számítást, mint a németországi anyacég.)

Azért a német infláció kicsit más...

A Handelsblatt által idézett kutatás eredménye azt sejteti, hogy sokan még Európa legnagyobb gazdaságában sem engedhetik majd meg maguknak, hogy kocsijuk legyen. A Dekra és az IFA kimutatásai szerint ugyanis Németországban 1995 és 2007 között 20 százalékos volt az infláció - nem egy évben, hanem 12 év alatt! -, és ezt az autózás 14,3 százalékkal múlta felül, ennek a költségei ugyanis 34,3 százalékkal nőttek.

Ha továbbra is érvényesülnek a jelenlegi tendenciák, akkor a járműfenntartás költségei a jelenlegi 20,4-ről 2015-ben 22,8 százalékra, 2020-ban pedig 25 százalékra emelkedhetnek a háztartások összköltségén belül - vélik a tanulmány készítői. (A német háztartások nettó jövedelme gyakorlatilag stagnál 2002-2003 óta.)

Az autózás drágulásában szerepet játszott a benzinárak emelkedése, a magasabb gépjárműadók, a karbantartás és javítás költségeinek növekedése, valamint a lényegesen felgyorsuló értékcsökkenés. Mindez - első látásra furcsa módon, valójában nem is annyira meglepően - azzal egyidejűleg következett be, hogy az új autók ára az általános árszínvonaltól elmaradva emelkedett.

Az értékcsökkenés az egyik kulcstényező

A különös jelenség magyarázatát Björn Rickert, egy észak-rajna-vesztfáliai fogyasztóvédelmi szakértő adta meg a Handelsblattnak. A probléma ugyanis rögtön a vásárlásnál kezdődik. Rickert szerint sokan szinte vakon vásárolnak - minél olcsóbban akarnak hozzájutni az autóhoz, és ilyenkor az üzemanyag-fogyasztásra még figyelnek, de a karbantartási és javítási költségekre már nemigen.

Az értékcsökkenés szintén fontos tényező, sokat számít ugyanis, hogy egy vadonatúj autó a kereskedésből kigördülve mennyit veszít azonnal értékéből, illetve pár év múlva mennyiért lehet túladni rajta.

A használt autók értékvesztését két dolog befolyásolja: egyrészt a gyártók a túlzott árengedményekkel felhajthatják a keresletet termékeik iránt, ám ekkor könnyen csapdába eshet a vevő: olcsón jut az autóhoz, de később nehezebben tud túladni rajta.

Az extrákra is figyelni kell

A másik probléma az, hogy az autók mellé extrákat vásárló vevők a pluszkiadásokat a jármű eladásakor nemigen tudják érvényesíteni. Az extrákra elköltött pénz tehát utólag ritkán térül meg, pedig az új autók árában bizonyos típusoknál ezek a pluszkiadások akár a 40 százalékot is elérhetik!

Rickert szerint a mostani gazdasági válság mellett az autóeladások visszaesésében komoly szerepet játszhat az is, hogy a vásárlók kezdik felmérni, mennyibe is kerül nekik egy kilométernyi autóút. Sokan alighanem most kénytelenek rájönni, hogy nem éri meg nekik olyan autókat fenntartani, amelyeket nem tudnak kihasználni, ugyanakkor sokba kerülnek, még a garázsban tárolva is.