Pezseg a gazdaságdiplomácia az Opel körül

Angela Merkel német kancellár támogatja, hogy az Opel autógyárat a Magna kanadai-orosz konzorcium vehesse meg, és hogy a General Motors minél előbb el is adja az Opelt konzorciumnak.

A válság híreit itt olvashatja!

A német kancellár erről Szocsiban nyilatkozott pénteken, találkozója után Dmitrij Medvegyes orosz államfővel. A Magna autóipari beszállító cég konzorciális partnere a orosz állami Sberbank, a legnagyobb orosz kereskedelmi bank.

Merkel úgy vélte, hogy az adásvétel nem csak az Opel előtt nyitna meg új távlatokat, hanem lehetőséget adna a stratégiai együttműködés bővítésére is Oroszország és Németország között.

Pénteken az orosz lapok úgy tudták, hogy az Opel ügyletnek már minden részletéről sikerült megállapodni, ezen belül arról is, hogy az orosz Sberbank az üzlet zárása után a saját részét eladhatja az orosz Külkereskedelmi Banknak (VEB) vagy a GAZ autógyárnak, de detroiti források pénteki közlése szerint még messze van a részletes megállapodás, és a General Motors egyelőre nem zárkózik el további ajánlatoktól.

A gazdasági kérdések sorában a kancellár megemlítette, hogy szó volt az elektronikában, szorosabban véve a lapkagyártásban kialakítandó stratégiai partnerségről is, és hozzátette: a terv már a válság idején született, és lehetővé teszi a gazdasági együttműködés intenzívebbé tételét. Orosz részről korábban azt mondták, hogy az orosz AFK Sistema részvénytársaság betársulhatna akár a német Infineon lapkagyártóba, akár annak csődvédelemben lévő, kelet-németországi leányvállalatába, a Qimondába, vagy mindkettőbe.

Hasonló tervek vannak orosz részről a szintén kelet-németországi Wadan hajógyárral is. A Medvegyev-Merkel találkozón szó esett a Rostock-Warnemündében és Wismarban lévő, korábban 2500 embert foglalkoztató Wadan hajógyárak sorsáról, és a két politikus úgy nyilatkozott: mindkét állam figyelemmel fogja kísérni a hajógyárak megmentését célzó folyamatot.

A két tönkrement hajógyárat tavaly egy orosz tulajdonban lévő luxemburgi vállalat vásárolta meg. Idén fizetésképtelenné váltak a hajógyárak, amelyek honlapjuk szerint jelenleg két orosz üzletember tulajdonában vannak. Német sajtóértesülések szerint nemrég új orosz vásárló jelent meg a színen, ezért került szóba a kérdés a csúcson.

A moszkvai Kommerszant és a Vedomosztyi gazdasági lapokban megszólaltatott elemzők szerint a jelenlegi helyzetben ezek a befektetések gazdasági szempontból nem lennének túl előnyösek az érintett orosz vállalatok számára, ezek inkább politikai döntésnek ígérkeznek, mert segíthetik a német kormányt abbéli törekvésében, hogy a munkanélküliség minél kisebb növekedésével, minél kevesebb társadalmi feszültséggel jusson túl a válságon, különös tekintettel a közelgő parlamenti választásokra. Mind a Qimondánál, mind a Wadannál nagy leépítéseket terveznek jelenleg.

Merkel kancellár hangsúlyozta Németország érdekeltségét az Északi Áramlat gázvezeték megépítésében. A gázvezeték-társaságban és a vezetéket ellátó gázmező fejlesztésében a német E.ON energiavállalat és a szintén német BASF vegyiművek az orosz Gazprom gázvállalat partnerei.

Az orosz-európai földgázügyi kapcsolatokat is érintheti Dmitrij Medvegyev kijelentése Szocsiban arról, hogy "nem lát lehetőséget a teljes értékű orosz-ukrán kapcsolatok helyreállítására a jelenlegi kijevi vezetéssel". A két volt szovjetköztársaság között számos kérdésben vita van, kezdve az Európába irányuló gázszállításoktól egészen a szevasztopoli orosz haditengerészeti támaszpontig. Ukrajnában januárban tartanak elnökválasztást.

A politikai kérdések között szó esett a csecsenföldi nem kormányszervezetek munkatársai meggyilkolásának ügyéről. A gyilkosságokról Medvegyev a sajtóértekezleten megállapította: ezek célja a térség helyzetének destabilizálása, az elkövetőket külföldről támogatják. Merkel kancellár azt mondta: vendéglátója biztosította arról, hogy feltétlenül megtalálják, és felelősségre vonják a gyilkosokat.

Az Észak-Kaukázusban az elmúlt 24 órában 22 embert öltek meg.

A külpolitikai kérdések sorában Merkel javasolta, hogy a nemzetközi közösség dolgozzon ki közös álláspontot az iráni nukleáris programra vonatkozóan.

Az orosz elnök úgy vélte, az utóbbi időben már mutatkoznak a nemzetközi gazdasági válság csillapulásának első jelei, de óvott a túlzott derűlátástól.