Több felügyeleti jogot akar Simor az MNB-nek

A jegybank szerepét erősíteni kell a magyarországi pénzügyi rendszer felügyeletében, a központi bankok ezzel kapcsolatos jogkörének kibővítése a nemzetközi szintéren is zajlik - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által rendezett visegrádi konferencián.

Az MNB elnöke aláhúzta: a pénzügyi-gazdasági válság szerte a világban bebizonyította, hogy a jegybankok hatáskörét növelni kell a makroprudenciális, rendszerszintű felügyeleti tevékenységek során. Az országgyűlés előtt lévő több törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja, így Magyarországon is létre kívánják hozni a Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, amelynek munkájában a jegybankelnök, a pénzügyminiszter és a felügyelet vezetője venne részt - tette hozzá.

A jegybank feladata egyrészt az árstabilitás elérése, másrészt a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, annak támogatása. Ezek befolyásolására ugyanakkor egyetlen eszköze van, a jegybanki alapkamat, a két cél között gyakran konfliktus keletkezik - mondta Simor András.

Az MNB elnöke kifejtette: a magyarországi recesszió egy a mostaninál alacsonyabb alapkamatot indokolna, nagy esély van arra, hogy a középtávú inflációs cél (a 3 százalékos infláció 5-8 negyedév távlatában) "alullövése bekövetkezik", de a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt nagyon óvatosan lehet csak az alapkamatot mérsékelni.

Kiemelte: a jegybanknak nem feladata, hogy a devizaadósokat egyénileg védje meg, arra viszont figyelmet kell fordítania, ha a lakosság devizaadóssága rendszerszintű kockázatot jelentene.

A jegybank elnöke szükségesnek tartotta azt, hogy ha egy magyarországi pénzintézet bajba kerül, és az államtól segítséget kér, akkor lehetőség legyen a menedzsment, illetve a tulajdonosok jogainak korlátozására, sőt amellett tette le a voksot, hogy az arra alkalmatlan banki vezetőket el lehessen mozdítani posztjukról.

Simor András hangoztatta: a magyar pénzügyi rendszer nem túlszabályozott, és a mostaninál jobban kell figyelni a makroszintű kockázatokra, ehhez a jegybanknak megfelelő eszközöket kell biztosítani.

Az Európai Rendszerszintű Kockázati Tanács (ESRB) részeként uniós felügyeleti hatóságok jönnek létre, ezek közvetlenül rendelkeznek majd hatósági jogosítványokkal a tagállamokban - mondta a felügyeleti konferencián Farkas Ádám, a felügyelet elnöke.

Az elnök öt pontba foglalta azokat a kritériumokat, amelyek szükségesek a magyarországi felügyelet átalakításához. Ezek: a függetlenség, az átláthatóság és a számonkérhetőség, a hatásosság és hatékonyság, a makro és mikro prudenciális megközelítések összehangolása, illetve a kríziskezelés. Ezen öt pont megvalósítását, és az uniós intézményekbe történő integrálódást nevezte Farkas Ádám a legfontosabb teendőnek.

Szerinte rossz kérdésfeltevés, hogy önálló maradjon-e a felügyelet, vagy integrálódjon az MNB-be. A kérdés az, hogy melyik szervezeti keret felel meg legjobban az idézett öt pontnak - mondta Farkas Ádám.

Nemzetközi probléma az elnök szerint, hogy a pénzügyi intézmények vezetői a nagy bónuszok miatt nagy kockázatokat vállaltak, és a bónuszt meg is kapták. Amikor a kockázat veszteséggel járt, akkor viszont azt nem követte büntetés.

Az Ecofin, az uniós pénzügyminiszterek tanácskozása, a konferenciával egy időben tárgyal az Európai Rendszerszintű Kockázati Tanácsról. Ennek keretében banki, biztosítási-pénztári, és értékpapír felügyelet jönne létre, s e testületek hatósági jogosítványokat kapnának a tagországokban is.