A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének pénteki helyzetértékelése szerint a jelenlegi felfordulás ráirányította a figyelmet az euróövezeti közös pénzügypolitika és a költségvetési politikákban érvényesülő nemzetállami szuverenitás közötti feszültségre.
A GS londoni elemzői szerint amíg ezt a feszültséget valamiképp nem sikerül feloldani, elképzelhető, hogy az euróövezet jelenlegi tagjai erőteljesen ódzkodni fognak újabb tagjelöltek felvételétől.
A ház véleménye szerint a valutauniós jegybank (EKB) és a pénzügyminiszteri tanács (ECOFIN) csak akkor járul hozzá a tagjelöltek csatlakozásához, ha azok "a második tizedesjegyig" teljesítik az összes maastrichti feltételt, vagyis nincs napirenden a közép-kelet-európai országok "gyorsított" euróövezeti felvétele, amit a pénzügyi válság csúcspontján több megfigyelő is javasolt.
Az új kockázat inkább az, hogy az EU esetleg a csatlakozási feltételek még további szigorítására törekedhet, távol tartva az euróövezettől még azokat a jelentkezőket is, amelyek a jelenleg érvényes kritériumokat teljesítik - áll a Goldman Sachs elemzésében.
A ház elismeri, hogy ez a lehetőség nyilvánosan még nem merült fel, de ha felmerülne, az elemzés szerint az már komolyabb negatív tényező lenne a közép-kelet-európaiak befektetési termékeire nézve.
A GS szerint mindenesetre a jövő évi észt eurócsatlakozásról júniusban esedékes döntés fontos jelzés lesz arra, hogy mi az EKB és Brüsszel jelenlegi hozzáállása az euróövezeti bővítéshez.