Nem hagyott pénzt a kormány egy újabb válságra

A gazdasági válság előre nem látható hatásainak ellensúlyozására hozta létre a kormány, most mégis a vagyonadó alkotmánybírósági eltörlésével keletkezett lyuk betömésére használták fel a stabilitási tartalékot. Az új kabinet csak abban bízhat, hogy a válság lecsengőben van, az ilyen jellegű pluszkiadásokra ugyanis alig maradt pénz a büdzsében.

A kormány zárolta a 2010-es költségvetésben szereplő stabilitási tartalékot - jelentette be Oszkó Péter pénzügyminiszter a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Bizottság (EB) képviselőjével tartott hétfői sajtótájékoztatóján. A csaknem 100 milliárd forintos tartalék felét már egy héttel ezelőtt zárolta a kormányzat az adóbevételek tervezettől való várható elmaradása miatt, a fennmaradó 50 milliárd forint befagyasztása pedig most merült fel, mégpedig a vagyonadó részleges megszüntetése miatt.

A stabilitási tartalékalap kimerülése azt jelenti, hogy hat héttel az év kezdete után gyakorlatilag kiürültek azok a pluszforrások, amelyeket a kormány kifejezetten a gazdasági válság hatásainak enyhítésére rakott a büdzsébe. Vagyis ha újabb válsághullám éri el Magyarországot, akkor nem nagyon van mihez nyúlnia a mostani, illetve a következő kormánynak pénzszűke esetén.

Helyzet és más helyzet

"Ha egy újabb válság jön, az egy más helyzet. A kormány kilátásba helyezte, ha szükséges, intézkedéseket is hoz, de a jelenlegi pályával tartható a hiánycél" - mondta el az [origo] kérdésére a Pénzügyminisztéirum (PM). A tárca szerint - bár még a mostani válságnak sincs vége, de - a költségvetés a jelenlegi folyamatok alapján működőképes, a tervezés ugyanis "nagyon konzervatív" (vagyis hangsúlyosan számol a kockázatokkal - a szerk.). Ezért a minisztérium szerint a jelenlegi költségvetés még egy recessziót "valamennyire kibír", ha azonban súlyosra fordulna a helyzet, akkor "annak megfelelően lépni kell".

Egy második válsághullám azért lenne különösen veszélyes, mert a munkanélküliség megugrását és adóbevételek elmaradását eredményezhetné, tehát felboríthatná a büdzsét. A még meglévő tartalékelemeket vagy célhoz kötötték (például a foglalkoztatottság vagy a kamatok változásához), így kiesnek a válság enyhítésénél szóba jöhető lehetőségek közül, vagy csak kockáztatással lehet azokat felhasználni. Ez utóbbi csoportot az általános tartalék alkotja, amelynek 57 milliárd forintja ugyan elvileg elkölthető a válság enyhítésére is, de akkor más, előre nem látható kiadásokra, például súlyos természeti csapások elhárítására nem futná.

A tartalékok befagyasztásából következő derűlátás azért is meglepő, mert épp a válság és a világgazdasági kockázatok miatt terveztek eddig sosem látott mértékű tartalékkal a 2010-es költségvetésben. A kamatkockázati alappal együtt összesen 311 milliárd forintnyi tartalék szerepelt a költségvetés eredeti verziójában, ami aztán már a költségvetési viták alatt fogyni kezdett, de a tavaly november 30-án elfogadott törvényben szereplő 239 milliárd forint is komoly biztosítékot jelentett.

Vannak kockázatok

Azt a PM is elismeri, hogy a büdzsével kapcsolatban vannak kockázatok, de a szaktárca úgy látja, hogy egyre több a kedvező jel: a negyedik negyedéves GDP például a vártnál jobban alakult, és így a tavalyi visszaesés sem 6,7, hanem csak 6,3 százalékos lett. "Kétségtelen, hogy a belső fogyasztásban nincs olyan jellegű elmozdulás, ami segítené a költségvetést, de a külkereskedelmi folyamatokban és a beruházások várható alakulásában igen, amelyek szintén kihatással vannak a bevételekre, a foglalkoztatásra és a bérekre" - fogalmazott a tárca, amely szerint mivel még csak február közepén járunk, így nincs olyan elemző, aki meg tudná mondani, miként alakulnak pontosan a gazdasági folyamatok az év végéig.

A jövő kétségtelenül bizonytalan, de számos olyan jelet is lehet látni, ami nem indokolja a pénzügyi vezetés derűlátását, és arra utal, hogy szükség lehet a tartalékokra - ezt támasztja alá az is, hogy az Európai Bizottság hétfőn kiadott közleménye szerint a kockázatok nemcsak a költségvetési számok tartását, hanem szükség esetén a tartalékok feltöltését is megkívánják.

Folyamatos kockázatot jelent többek között a kelet-európai bankrendszer meggyengülése és a tőzsdéken uralkodó bizonytalanság, miközben a piacokra komolyan ráijesztett a dubaji és a még most is előrejelezhetetlen görög válság, arról nem is beszélve, hogy továbbra is kérdéses, hogy ki finanszírozza a fejlett államok tetemes hiányát és adósságát. A Fidesz gazdaságpolitikusa, Varga Mihály úgynevezett "W" alakú pályáról beszélt a minap, ami a gyakorlatban a magyar gazdaság újabb visszaesését jelenti, és ezzel a véleményével nincs egyedül. Nouriel Roubini, a jelzálogválságot megjósló neves közgazdász tavaly decemberben a CNBC televíziónak nyilatkozott úgy, hogy jó esélye van egy újabb megtorpanásnak.

Tervezett és tényleges tartalékok a 2010-es költségvetési törvényben (milliárd forint)
	Terv	Tényleges
Általános tartalék	57,278	57,278
Céltartalékok	125,2	33
Stabilitási tartalék	79	98,6
Tartalékok összesen	261,478	188,878
+ Kamatkockázati tartalék	50	50

Forrás: Költségvetési törvény

Az AB döntése mint a válság következménye

Ha nem ellentétes is a jogszabályokkal, de szemet szúrhat, hogy a stabilitási tartalék befagyasztását a vagyonadó részleges eltörlésével indokolta a kabinet, miközben pár hónappal ezelőtt még a pénzügyminiszter is azt mondta, hogy ennek a tartalékfajtának kimondottan a válság hatásainak tompítása a célja - vagyis nem alkotmányossági és adóügyi problémák kezelése. "Kifejezetten a válság hatásait ellensúlyozandó vagy stabilizálandó úgynevezett stabilitási tartalék kerül meghatározásra... Ezt a válság idején jelentkező, jelenleg átmeneti szükségszerűségnek tartjuk" - mondta Oszkó Péter 2009. októberében, az idei költségvetés vitájában.

A 100 milliárd forintos tartalék első felének zárolására még azért került sor, mert a PM szerint alacsonyabbak lesznek az adóbevételek a tervezettnél, mégpedig nem kizárólag a vagyonadó eltörlése miatt - azaz ez az 50 milliárd forintos tétel még magyarázható is a válsággal. A második 50 milliárdos tételt azonban már konkrétan az ingatlanadó eltörléséhez kötötte a pénzügy, azaz egy olyan okot talált a költségvetési fegyelmet valóban erősítő lépésre, aminek nincs sok köze a válsághoz. A PM indoklása szerint azért, mert "valamit lépni kellett".

Az ellentmondás azért következhetett be, mert fontosabbnak tartották a piacok megnyugtatását a korábbi ígéret betartásánál. A minisztérium szerint a bevétel biztos kiesését mindenképpen biztos kiadáshoz akarták rendelni, mert a jelenlegi javuló gazdasági állapot bár várhatóan többletbevételeket eredményez, azok mégis bizonytalansági tényezőnek számítanak a már a költségvetésben szereplő biztos tartalékokhoz képest.

Mi az a költségvetési tartalék?

A költségvetési tartalékot úgy érdemes elképzelni, mint egy félretett összeget, amit az adott célra lehet felhasználni. Ilyen cél például a pénzpiaci megingás kivédése (kamatkockázati tartalék), egyedi ügyek, például fiatalok munkába állásának segítése (céltartalékok) vagy a Magyarországon legelőször 2009-ben alkalmazott stabilitási tartalék, amely a gazdaság pályájának változásából adódó kockázatok kivédésére van. Ez azt jelenti, hogy ha a válság egy újabb hullámmal gyengítené a gazdaságot, akkor legyen miből fedezni az elmaradó adóbevételeket.

A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok megadóztatását az Alkotmánybíróság (Ab) január végi döntésével lehetetlenítette el, a bírák szerint ugyanis a kockázatokat teljesen az adózókra hárító jogszabály sérti a jogbiztonságot és így az alaptörvényt is. Az adóból csaknem 50 milliárd forintos bevétellel kalkulált 2010-re a kormányzat, így ezt a lyukat mindenképp be kellett valamivel foltozni. Az már az Ab döntésekor egyértelművé vált, hogy a választások előtt pár héttel a Bajnai-kabinet nem fogja újabb megszorításokkal pótolni a kieső bevételt, így amennyiben az idei 3,8 százalékos deficitcélt tartani akarta a kormány, a tartalékok rovására kellett elszámolnia a mínuszt.

A stabilitási tartalék felhasználása már tavaly ősszel vitához vezetett a költségvetési tanács és a pénzügyi tárca között. Előbbi szerint "a stabilitási tartalék csak az eredeti céljának megfelelően használható fel, illetve csoportosítható át", azaz csak akkor, ha a gazdaság makrofolyamatai ezt indokolják, utóbbi pedig a költségvetési törvényre hivatkozott. A költségvetési jogszabály alapján a kormánynak lehetősége van felhasználni a stabilitási tartalékot a "költségvetési és gazdasági folyamatok függvényében", tehát akár az adókiesés pótlására is. A pénzügyi tárca azt közölte, hogy "a kormány szándéka az, hogy ezt a tartalékot ne elköltse, hanem a kockázatok felmerülésére fordítsa, márpedig a vagyonadóból adódó bevételek kiesése is egy ilyen kockázat, így a felhasználás jogos volt".