Németország volt a hangadója azon európai országoknak, amelyek élesen elutasították eddig, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénzügyi támogatást adjon az adósságaival küzdő Görögországnak. Érvelésük szerint ez nem csak a déli országot érintené, hanem az egész eurózónára rossz fényt vetne, sőt Angela Merkel német kancellárasszony még azt is felvetette, hogy utolsó lépésként alkalmazva lehetővé kéne tenni az övezetből való kizárást.
A Wall Street Journal szerint azonban péntekre éles fordulatot vett a németek álláspontja. A lapnak nyilatkozó német vezető hivatalnok szerint Merkel "nyitott egy IMF-beavatkozásban való német részvételre", bár végleges döntés erről nem született. Mindemellett azonban a korábbi érvet sem vetették el: a görögök problémáit első sorban a költségvetési hiány lefaragásával kell kezelni.
Az új terv szerint az IMF nyújtana segítséget a tetemes és a következő hónapokban megújítandó adósság rendezésében, amihez nem az Európai Unió, hanem az egyes tagállamok kétoldalú szerződésekkel csatlakoznának. Ezzel el lehetne kerülni, hogy a tékozló országok automatikus segítséget várjanak el, és a görög veszély is jelentősen mérséklődne.
Görögország miniszterelnöke, Jiórjiosz Papandreu Brüsszelben azt mondta, hogy a jövő heti uniós üléstől a segítség garanciáját várja. A kormányfő hozzátette, hogy egy olyan pénzügyi csomagot szeretnének, amelyet nem is feltétlenül kellene felhasználni, mivel önmagában a megléte is mérsékelné a kibocsátandó kötvények kamatait, olcsóbbá téve a görög állam számára a finanszírozást.
Az új, német álláspont ahhoz hasonló, mint amit Magyarország esetében is alkalmaztak a nemzetközi szervezetek. 2008 őszén az IMF, a Világbank és az Európai Unió állított össze egy 20 milliárd eurós csomagot, amely alkalmassá tette az országot a csődhelyzet elkerülésére. A Magyarországnál alkalmazott módszert aztán máshol is bevetették, például Lettországban.