Az éves hiányt a GDP 3,9 százalékra tervezte a Pénzügyminisztérium, de sokan - köztük a költségvetési tanács - megkérdőjelezik ennek valószerűségét. A tárca kitart azon álláspontja mellett, hogy fegyelmezett gazdálkodással elérhető a hiánycél.
Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - márciusi hiánya 259,3 milliárd forint lett, míg a negyedéves prognózis alapján várt havi deficit-várakozás 304,5 milliárd forint volt.
A kedvezőbb mérleg úgy alakult ki, hogy a központi költségvetés 272 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 3,2 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 15,9 milliárd forintos szufficittel zártak.
Mindezek alapján az államháztartás pénzforgalmi egyenlege - helyi önkormányzatok nélkül - 609,9 milliárd forintos deficitet ért el. Ez az éves várható hiány 69,4 százaléka. A PM prognózisa azzal számolt, hogy a március végén kialakuló deficit valamivel több, mint 74 százaléka lesz az idei esztendőre várt egyenlegnek.
A bevételek és kiadások rendszerint nem egyenletesen oszlanak el a havi egyenlegekben. Mivel sok bevétel az év végén folyik be, így az első félévben az éves hiány jelentős része már felhalmozódik, amit az év végi többlet ellensúlyoz némileg.
A Pénzügyminisztérium - tekintettel az országgyűlési képviselőválasztások hétvégi első fordulójára - a gyorstájékoztató keretében áprilisi prognózist is közöl. A tárca várakozása szerint áprilisban az államháztartás pénzforgalmi, önkormányzatok nélküli mérlege mérsékelt deficittel, 81,9 milliárd forintos hiánnyal fog zárni. Ezzel április végén a deficit 691,8 milliárd forint lesz, ami az éves várható hiány 78,7 százalékát teszi ki.