Hatalmas összeggel védik meg az eurót

Összesen 500 milliárd eurós mentőcsomaggal igyekszik elhárítani az euró elleni spekulációkat az EU, amely vasárnapról hétfőre virradóra döntött a példátlan nagyságú rendkívüli hitelkeretről. Az eurozóna országainak a megállapodás szerint az IMF további 250 milliárd eurót ajánlott fel, hogy a göröghöz hasonló válságok esetén se váljanak fizetésképtelenné.

Ötszáz milliárd eurós mentőcsomagot fogadtak el a 27 EU-ország pénzügyminiszterei hétfő hajnalban a közös fizetőeszköz, az euró megvédése érdekében.

A mentőcsomagot további 200-250 milliárddal egészítheti ki a Nemzetközi Valutaalap is - közölték a pénzügyminiszterek éjszakába nyúló konferenciájának végén (a tanácskozásról itt olvashat részletesen).

Elnökök tanácskozása

A Wall Street Journal szerint a mentőcsomag összeállításának tervét Barack Obama amerikai elnök is szorgalmazta: vasárnap Nicolas Sarkozy francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral egyeztetett. Obama sürgette a piaci bizalom építését egy határozott cselekvési programmal. A Nemzetközi Valutaalap vezére, Dominique Strauss-Kahn rögtön jelezte, hogy az IMF "kész egyedi igények és élénkítő programok támogatására tervezéssel, a gazdasági lépések ellenőrzésével és akár pénzügyi segítséggel fellépni, ha kérik".

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke hétfőn bejelentette, hogy az összesen 750 milliárd eurós csomagnak köszönhetően "az eurózóna biztosan visszanyeri a piaci bizalmat". A mostanában gyakran bírált Európai Központi Bankot is védte Barroso: szerinte a jegybank felemelkedett a feladathoz. A bizottság elnöke elmondta, hogy tiszteletben tartják az EKB függetlenségét. A jegybankot főként amiatt bírálják, hogy ragaszkodik be nem avatkozási elvéhez, pedig megtehetné, hogy aktívan belépjen a piacokra, például államkötvények vásárlásával.

Világszerte megkönnyebbüléssel fogadták a piacok a csomagot, Európában a vezető tőzsdeindexek 4,3-7,3 százalék közötti mértékben erősödtek délelőtt, miközben a görög tőzsdeindex ennél nagyobb mértékben nőtt és a 8 százalékot súrolta. Korábban már Ázsiában is nagy növekedést jeleztek a mutatók, Amerikában a határidős indexek 3,37-4,18 százalékkal emelkedtek. A kőolaj hordónként 3 dollár körüli mértékben drágult, miután a múlt héten még 11 dollárral esett az ár a görög adósságválságot övező nemzetközi aggodalmak miatt. Az euró elmozdult 14 havi mélypontjáról: hétfőn délelőtt egy euró 1,3044 dollárt ért, míg a múlt pénteken 1,25-nél járt a kurzus. A kiváló befektetői hangulatban a pesti tőzsde 9-10 százalékos pluszba került, a forint jelentősen erősödött, az euró 279-ről 273 forint alá süllyedt.

Példa nélküli csomag

A példátlan nagyságú mentőcsomag az euró elleni spekulációs támadások elhárítását célozza. A csomag részben hitelről, részben hitelgaranciáról szól, az 500 milliárdos kötelezettségvállalásban tehát nincs benne az a hitelkeret, amelyre szükség esetén - vagyis ha fizetési gondjai támadnának az eurózóna valamelyik országának - a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) számítana az Európai Unió.

A mentőmechanizmus a tagországok reményei szerint megakadályozhatja, hogy a görög pénzügyi válság az euróövezet más országaira is átterjedjen. A mintegy 11 órán át tartott tanácskozás versenyt futott az idővel, hogy a megállapodást még a főbb ázsiai piacok nyitása előtt elérjék, és azoknak pozitív üzenetet küldjenek.

Stabilizálni kell az eurót és erősíteni az államháztartást néhány országban

Salgado megfogalmazása szerint a konkrét cél az euróövezetet stabilizáló mechanizmus megteremtése, az általános cél pedig az európai pénzügyi stabilitás biztosítása volt. Az uniós jog általános szabályként kizárja, hogy a tagállamok másik tagállam adósságaiért helytálljanak. Van azonban egy olyan cikkely is az EU-szerződésben, amely rendkívüli körülmények között ezt lehetővé teszi, és a döntés jogi alapjául az a megállapítás szolgált, hogy most ilyen rendkívüli körülmény állt elő.

Az uniós országok közös döntésével egyidejűleg a tanácskozáson további államháztartási konszolidációs intézkedésekre vállalt kötelezettséget Spanyolország és Portugália. E szóban forgó két országot emlegették a legtöbbször olyanként, amelyeket fenyeget a görög válság "fertőzésveszélye". Olli Rehn szerint a válság elleni sikeres fellépésnek a most kidolgozott mentőmechanizmus mellett fontos eleme az államháztartás megerősítése is az egyes tagországokban.