A szakmunkások kerülhetnek a bérvita középpontjába

A jövő évi béremelésekről folyó tárgyalásokon a szakmunkások bérminimumának megállapításáról lehet a legnagyobb vita - mondták az [origo]-nak a munkaadói és munkavállalói oldal képviselői. A minimálbérről sem egyeznek az álláspontok, a szakszervezetek szerint legalább 9 százalékkal kellene emelni, hogy ne romoljanak a munkavállalók reálpozíciói, erről azonban a munkaadók hallani sem akarnak.

2011-ben a minimálbérek legalább 4,5 százalékkal, a szakmunkás bérminimum legalább 3,4 százalékkal, az átlegkereset pedig 5 százalékkal növekedjen - ezt a javaslatot tette a kormány nevében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki fordulóján.

A fenti számokról még egyeztetni fognak az OÉT-en, az [origo] által megkérdezett munkaadói és munkavállalói szervezetek abban azonban egyetértettek, hogy a legnagyobb vita nem is minimálbérről, hanem a szakmunkásoknak minimálisan fizetendő kereset nagyságáról lesz majd.

Mire elég a minimálbér-emelés?

"Vita nélkül aláírnánk a kormányzat által felvetett számokat" - mondta az [origo]-nak Zs. Szőke Zoltán, a munkaadói oldal soros elnöke, hozzátéve, hogy tisztában van azzal, valószínűleg ennél nagyobb mértékekről lesz szó a majdani megállapodásban. Azzal Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek elnöke is egyetértett, hogy a kormányzati számoktól csak felfele lehet majd eltérni. "A kormány által ajánlott béremelések jószerivel csak arra elegendőek, hogy a jövőre tervezett egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó miatti veszteségeket kompenzálják" - mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint ez nem elegendő, mivel 2011-ben 3,5 százalék lesz az infláció, legalábbis a kormány állítása szerint.

"Ez azt jelenti, hogy legalább 8-9 százalékos béremelésre lenne szükség ahhoz a minimálbéreseknél, hogy ne romoljanak a munkavállalók reálpozíciói" - érvelt Borsik.Ezt az álláspontot erősítette meg az [origo]-nak Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke is, aki szerint az elmúlt esztendőkben annyit csökkent a reálkereset, hogy az jövőre már nem folytatható, ezért a kormány ajánlatai elfogadhatatlanok, mindenképpen további emeléseket szeretnének elérni.

A béremelés mértéke az idén is jó eséllyel vita tárgya lesz. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint "szó sem lehet" ekkora emelésről, a "9 százalékos minimálbéremelés nem vitaalap". A munkaadói oldal szóvivője szerint egy ilyen mértékű emelés gazdaságilag tönkre tenné a vállalkozások zömét, illetve a fekete foglalkoztatást erősítené. Dávid szerint amúgy sem a 4,5 százalék a kiindulási pont a tárgyalásokon, hanem az, hogy jelenleg 73 500 forint a törvényes minimálbér, innen indul tehát a licit. Az idei évre 2 ezer forinttal nőtt a minimálbér az egyeztetéseket követően, a jővő évre szóló kormányjavaslat pedig már eleve 3300 forintos emelést jelentene.

A szakmunkás bérminimum a legkényesebb pont idén

Dávid Ferenc úgy véli, hogy az idei tárgyalások legkényesebb pontja a szakmunkás bérminimum megállapítása lesz, ami jelenleg 89 500 forint, s ha elfogadnák a kormány 3,4 százalékos emelési ajánlását, 92 540 forintra nőne. "A VOSZ munkaadóit ez érzékenyebben érintené, ezért ha a szakszervezetek kompromisszumkészek lennének ennél a témánál, akkor a munkáltatók esetleg rugalmasabban kezelnék a minimálbér ügyét" - villantotta fel az álláspontok közelítésének egyik lehetőségét a szóvivő.

Messze van még a megállapodástól az OÉT

"Valóban neuralgikus pont a szakmunkás bérminimum" - csatlakozott a fenti véleményhez Zs. Szőke Zoltán, aki az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnöke. Mint mondta, 5 ezer üzletükben majdnem 40 ezer ember dolgozik, akiknek 92 százaléka szakképzett, így rájuk ez a megállapodás lesz a legnagypbb hatással.

Ez azért van így - magyarázta -, mert szemben a multinacionális áruházláncokkal, az ÁFEOSZ kisboltokat, gyakorta 1-2 személyes üzleteket működtet a kisfalvakban, településeken. "Azért kell nagyon óvatosan és körültekintően eljárni a szakmunkás bérminimum megállapításánál, mivel azt törvényileg hírdetik ki, s ezért kötelező a munkáltatók számára, akkor is, ha azt egyébként nem tudják kigazdálkodni a cégek" - figyelmeztetett.

Borsik nem hagyományos béralkura számít

A szakmunkásbér kérdésének érzékenységét Borsik János is megerőstette. A szakszerevezeti vezető a keresetek kormány által javasolt általános 5 százalékos emelésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy 285 ezer forintos bruttó bérig - családi adókedvezmény nélkül - minden munkavállaló rosszabbul jár, vagyis kevesebb pénzt kap kézhez, mint jelenleg. Ez a munkavállalók 88,2 százalékát érinti - derül ki a szakszervezet kimutatásaiból.

Borsik szerint ezért is téved a kormány, ha azt hiszi, hogy idén hagyományos bértárgyalásokat folytathat a szakszervezetekkel. "Annyi minden változik a szakszervezeti vezető által igazságtalannak és aránytalannak nevezett 16 százalékos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével, amit csak megfelelő kompenzációval fogadhatnak el a munkavállalói oldal képviselői" - hangsúlyozta az [origo]-nak.