Plusz munkaszüneti napot adna a kormány az egészségügyi dolgozóknak

A nemzeti erőforrás miniszter által jegyzett módosító javaslat szerint július 1-jén nem kellene dolgozniuk az egészségügyi dolgozóknak.

"Július 1-je Semmelweis nap, amely az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozókra és egészségügyben dolgozókra kiterjedően munkaszüneti nap" - ezzel egészül ki az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003-as törvény aszerint a módosító javaslat szerint, amit Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nyújtott be a parlamentnek.

A tervezet indoklása szerint a Semmelweis nap munkaszüneti nappá történő nyilvánítása "az egészségügyi dolgozók által végzett munka elismerését, presztízsének emelését szolgálja".

A törvényjavaslat az emberi erőforrások tárgykörében tárgyalja a plusz munkaszüneti napot. "Az egészségügyi dolgozók az egészségügyi ellátórendszer mozgatórugói, áldozatos munkájuk azonban sem szakmailag, sem pedig anyagilag nincsen kellő módon megbecsülve, ezért is gyorsult fel az utóbbi években a magyar orvosok, ápolók és egyéb szakdolgozók külföldre vándorlása" - áll az általános indoklásban, amely szerint egy "széleskörű egyeztetéseken alapuló életpályamodell kidolgozása elengedhetetlen".

A Semmelweis nap Semmelweis Ignác, magyar orvos születésnapja. Semmelweis 1818. július 1-jén született Budán, ennek emlékére lett ez a nap a magyar egészségügy napja.

Július 1-jén van a Köztisztviselők Napja is, ami 2001 óta munkaszüneti nap, így sok egészségügyi dolgozónak már eddig is munkaszüneti nap volt ez a nap. Ekkor zárva tartanak a köztisztviselőket foglalkoztató intézmények, vagyis például a minisztériumok, a közigazgatási hivatalok, a megyei önkormányzati hivatalok, a polgármesteri hivatalok, az okmányirodák, az adóhivatalok, az Országos Egészségügyi Pénztár és az ÁNTSZ is.