Lesz hova menniük a szakmunkásoknak a kamara elnöke szerint

Bár iskolaigazgatók és szakképzésben jártas szakemberek kritizálták a szakképzési rendszer átalakítását célzó terveket, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László szerint a bírálatok nem állják meg a helyüket. Az elnök úgy véli, még nem készült el konkrét szabályozás, de szerinte lesz elég cég, amely munkát ad majd a tanulóknak, az új rendszer pedig olcsóbb lesz, mint a mostani.

Orbán Viktor kormányfő és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a múlt csütörtökön aláírta az úgynevezett duális szakképzési rendszer elindításáról szóló megállapodást. A megállapodás aláírói szerint az új szakmunkásképző rendszer alapvetően megváltoztatja az eddigi rendszert: a képzés három éves lesz, a gyakorlati órák száma a jelenlegi duplájára emelkedik, a szakmai felügyeletet és a koordinációt pedig az MKIK látja majd el. A kamara égisze alatt 125 gyakorlatigényes szakképesítés teljes tartalomszabályozását gondolják újra.

Az átalakítás nyomán az MKIK-nak az eddiginél bővebb mozgástere lesz a szakképzésben: a kamara feladata lesz többek között a szakmai- és vizsgakövetelmények kidolgozása, a vizsgaelnöki delegálás, a szintvizsgák szervezése és koordinálása, a szakmai versenyek szervezése, illetve a pályaválasztásban való közreműködés is.

Az MKIK szerepvállalálását több, az [origo]-nak nyilatkozó szakképzési szakértő is kritizálta, szerintük ugyanis egy politikai bejelentésről van szó, aminek az a célja, hogy az MKIK-nak állami pénzeket juttassanak. Az egyik szakképzéssel évek óta foglalkozó szakember azt mondta, hogy az MKIK "az a kis gömböc, amit felhizlalnak" az új rendszer bevezetésével, a szakiskolák vezetői pedig azt mondták az [origo]-nak, hogy a szakképzési rendszer átalakítása ugyan jó irányba tett lépésként értékelhető, de kétséges, hogy a gyakorlatban is sikeres lesz az új modell.

Olcsóbb működtetést ígér Parragh

"Az állami feladatellátáshoz képest nagyságrendileg kevesebbe fog kerülni az új rendszer működtetése és ellenőrzésre" - mondta [origo]-nak Parragh László, aki visszautasította azokat a vádakat, miszerint az egész rendszerátalakítás arról szól, hogy az MKIK-hoz áramoltassanak állami milliárdokat. "Szó sincs arról, hogy milliárdokat pumpálnának a rendszerbe" - mondta a kamarai elnök. Ezzel összhangban nyilatkozott Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki az [origo]-nak azt mondta: nincs külön forrásigénye az új rendszernek, csupán arról van szó, hogy az eddig ilyen célokra fordított állami forrásokat az MKIK-hoz irányítják át.

Nem ért egyet a kamara elnöke azokkal a kritikákkal sem, amiket az [origo] által megkeresett szakiskolák vezetői fogalmaztak meg, akik szerint kétséges, hogy van-e elég olyan cég, ahol el tudnak helyezkedni a tanulók, a szakiskolai kínálat és a vállalatok igényei között sokszor nagy az eltérés, miközben a szakmunkások megítélése sem túl jó.

Már 17 évesen a munkaerőpiacon

Parragh szerint mivel a 20 és 25 év közötti korosztályban a szakképesítés nélküli emberek 75 százaléka munkanélküli, ezért fontos, hogy ezerről 1800-ra emelkedjen a gyakorlati órák száma a képzésben. Az MKIK támogatja, hogy a gyakorlatigényes szakmákban a következő tanévtől induljon el a nyolcosztályos iskolai végzettségre épülő, 3 éves szakmunkásképzési modell, így 17 éves korukban már munkába állhatnak a szakmunkások.

"A kamara már most is igyekszik különböző marketingeszközökkel, kommunikációval javítani a szakmák megítélésén, ennek egyik módja a szakma sztárja díj" - mondta Parragh, aki szerint az elhelyezkedési problémákra vonatkozó kritikák nem fedik a valóságot. "A csütörtöki bejelentés után több nagy és közepes cég vezetője is megkeresett azzal, hogy ha elindul a rendszer, akkor újból bevezetik a tanulók foglalkoztatását" - tette hozzá az elnök, aki úgy véli, a rendszer átalakítását nyilvánvalóan nagyon sokan bírálni fogják, mert egy sokak számára kényelmes helyzetet számol fel.

Elbocsátásokat hozhat az átalakítás

"Attitűdváltásra van szükség, ez nem kérdés. Vannak iskolák, ahol komoly gondok vannak a tanulók alapkészségeivel, a tanuláshoz és a munkához való hozzáállással, de ezért megkapják értük a fejkvótát és kész. Ráadásul a rendszerben is hiba van, sokan elhagyják az iskolájukat, mert aki festő akar lenni, nem biztos, hogy a történelmi évszámokra kíváncsi. Azaz ebben a körben a közismereti oktatást csökkenteni célszerű" - fogalmazott Parragh.

Kritika érheti majd az új rendszert abból az irányból is Parragh szerint, hogy a szakképzési rendszer felügyeletét, ellenőrzését végző 300 fős állami apparátus egy jelentős részére nem lesz szükség, ezt a feladatot a kamara országos szinten 30-40 fős csapattal fogja megoldani. "Az állami rendszerben dolgozóknak ezért más munkát kell adni vagy le kell őket építeni" - fogalmazott az elnök.

Parragh László szerint jelenleg 48 ezer diák vesz részt a gyakorlati képzésben, a rendszer felállítása után ez a szám nagyságrendekkel bővülhet. Arra a kérdésünkre, hogy milyen szankciókkal számolhatnak azok az iskolák, amelyek nem az MKIK előírásainak megfelelően végzik az oktatást az elnök azt mondta: még nem készültek el a rendszer szabályozására vonatkozó konkrét előírások, így azt sem lehet pontosan meghatározni, milyen szankcionálási jogai lesznek a kamarának. "Ez még nincs kialakítva, bízom benne, hogy a rendszer működéséből származó eredmények választ adnak majd a kritikákra" - véli az MKIK elnöke.