"A fenntartható költségvetési kiigazítás segíthet Magyarország megítélésének javulásában" - mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviselője. Ivascsenko szerint a pénzpiacok bizalmát már 2009 szeptemberében visszanyerte az ország, és azóta is képes finanszírozni önmagát a piacról.
Arra a kérdésre, hogy miért nem elég Magyarország megítélésének javításához, hogy várhatóan teljesül a tavalyi évre kitűzött 3,8 százalékos hiánycél, Ivascsenko elmondta, hogy a hiánycél tartása pozitív dolog az Unióval történt megállapodás miatt. Hozzátette azonban, hogy fontos annak vizsgálata is, hogy a kiigazítások tartósak-e, és a költségvetés szerkezetét is érintik-e.
Célzottabb jóléti ellátásokat akar az IMF
A kormány februárra várható kiadáscsökkentő terveivel kapcsolatban elmondta, hogy az irány ígéretes, és a vázolt program számos elemét - így a jóléti rendszer átalakítását - már az IMF szakértői is szorgalmazták. Irina Ivascsenko szerint a jóléti ellátásokat célzottabbá kellene tenni, és szükségesnek tartja az állami vállalatok reformját is, hogy azok kisebb terhet jelentsenek a költségvetésnek.
Mint arról korábban beszámoltunk, alapvetően jó iránynak tartják az [origo]-nak nyilatkozó banki elemzők is a kormány terveit. Az nem világos, hogy a kormány pontosan mennyi pénzt takarítana meg 2011-ben, de a megkérdezett elemzők szerint így is érezhető, hogy a piac pozitívan értékeli a bejelentést. Szerintük a kormánynak arra kell figyelnie, hogy hosszú távon is ható döntéseket hozzon. A kormány által ígért reformlépések lehetséges hatásairól pedig itt olvashat részletesen.
Nyugdíj: Nőttek az állam hosszú távú kötelezettségei
A kormány magán-nyugdíjpénztári rendszert érintő változtatásairól korábban az IMF aggodalmát fejezte ki. Irina Ivascsenko elmondása szerint a módosítás hatása az, hogy a magyar állam nyugdíjkiadásokkal kapcsolatos hosszú távú kötelezettségei megnövekedtek. "A magán-nyugdíjpénztári vagyon egy részét folyó kiadásokra fordítják, ami nem jelent mást, mint a jövő generációtól való kölcsönzést" - mondta.
Hozzátette azonban, hogy egyszeri adósságcsökkentésre fordítani ezt a pénzt (a tervek szerint a 2800 milliárdos vagyonból 2000 milliárd menne erre a célra) jobb, mintha elköltené a kormány. "További strukturális intézkedésekkel kell azonban biztosítani, hogy az adósságcsökkentés folyamatos legyen"- hangsúlyozta.
A Magyarország által felvett IMF-hitellel kapcsolatban Irina Ivascsenko elmondta, hogy azt a többi IMF-tagországhoz hasonlóan hazánk is akadályok és büntetőkamatok nélkül visszafizetheti a határidő előtt. Hozzátette azonban, hogy a döntés meghozatala előtt érdemes megvizsgálni annak az adósságszolgálatra és a hosszú távú finanszírozási tervre vonatkozó hatását.