Csak egy földkupac van meg az új budapesti vidámparkból

Felülvizsgálja a XI. kerületi önkormányzat azt a szerződést, amely alapján Albertfalván új vidámpark épülne a következő években. A beruházás elvileg 2008 óta tart, de a kiszemelt területen eddig csak egy szabad szemmel is látható beruházást hajtottak végre: emeltek egy csupasz dombot, ahol elvileg síelni lehet majd. Az örökségvédelmi hivatal szerint a beruházó egyelőre semmilyen más építkezésre nem kért engedélyt.

Elképzelhető, hogy kútba esik az Újbuda déli részén, a Duna mellett lévő telekre tervezett vidámpark-beruházás. Az újbudai önkormányzat gazdasági bizottsága keddi ülésén ugyanis felhatalmazta a kerület jegyzőjét, vizsgálja meg a 2008-ban megkötött szerződés felbontásának lehetőségét, mondván a beruházó cég, a Római Vár Kft. nem teljesítette a megállapodásban foglalt határidőket.

Közel egy évvel ezelőtt a Blikk azt írta: konkurenciát kap a városligeti vidámpark, új épül helyette Újbudán, magántőkéből. A bulvárlap híre szerint a szórakoztató létesítmény kétszer akkora lenne, mint a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő városligeti társa. A tervekről Karl Ferenc, a beruházó cég, a Római Vár vezetője akkor azt mondta, mintegy 3000 forint lenne a belépődíj, amiért a 40-50 játék mindegyikét ki lehetne próbálni.

Eddig nem fizetett a cég

"Az előző városvezetés a Római Vár Kft.-nek adta bérbe a területet szabadidőközpont, sportpark és közpark létesítésére 2008-ban. A jelenleg érvényben lévő szerződés hivatalosan 20 évre szól, azaz 2028-ban jár le. A munkálatok első két évében (2008-2010) a cég nem fizetett bérleti díjat a korábbi vezetésnek a tervezett beruházásai becsült értékének beszámítása miatt. A módosított bérleti szerződés szerint a bérletidíj-fizetési kötelezettsége 2011. március 1-jén kezdődik. A cég az eddigi munkálatok után úgy látja, befektetései miatt további kedvezményre jogosult" - közölte az [origo]-val az újbudai önkormányzat.

A gazdasági bizottság azonban ebbe nem ment bele, és úgy döntött, az elmúlt két évben esedékes bérleti díjat is beszedi a cégtől. A testület egyúttal felhatalmazta a jegyzőt, hogy vizsgálja meg a szerződést, az eljárás eredményeként pedig az önkormányzat megfontolja a szerződésbontás lehetőségét. A gazdasági bizottság azzal indokolta a bérleti díj behajtását és a vizsgálat elindítását, hogy a társaság a szerződésben foglalt határidőknek nem tett eleget.

A vizsgálat miatt biztosan csúszik a köz- és vidámpark építése, pedig a beruházásról egy ingatlanos szakportál tavaly februárban azt írta: a 2007-ben meghatározott eredeti menetrend szerint a közpark két éven, a vidámpark pedig öt éven belül épült volna meg, az említett cikk végén pedig az olvasható, hogy 1-2 éven belül megnyílhat a vidámpark.

A területen az elmúlt két évben egyetlen jól látható beruházás történt, egy kupacot hoztak létre, ezen alakítaná ki a jövőbeni sídombot a beruházó. Az újbudai önkormányzatnál kérdésünkre azt is elmondták: a területen régészeti értékek vannak, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (KÖH) is be kellett vonni az engedélyeztetési eljárásba, a szervezet joga, hogy engedélyt adjon a beruházásra. A régészeti feltárás megtörtént, a szabadidőközpont létesítése elvileg nem ütközik akadályokba - állítja az újbudai önkormányzat.

Egyedül a sídomb készült el

A KÖH kérdésünkre közölte, a hivatal közép-magyarországi irodája tavalyelőtt adott engedélyt a sídomb létesítésére. "Azóta viszont semmilyen kérelem, engedélyezési terv nem érkezett a hivatalhoz" - tette hozzá a KÖH illetékese. A sídomb el is készült, a további létesítmények építésének előkészítése és a park rendezése egyelőre várat magára. Az [origo] megkereste a Római Vár Kft. vezetőjét, mit szól az önkormányzat döntéséhez, de Karl Ferencet nem sikerült elérni, a cégvezető munkatársa visszahívást ígért, ám ez a cikk megjelenéséig nem történt meg.

Tavaly bajba került a városligeti vidámpark

A főváros kezében lévő városligeti vidámpark csődközeli helyzetbe került a múlt év elején, és a pénzügyi gondok miatt az is felvetődött, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek be kell avatkoznia a működésbe, de végül nem rendeltek el csődvédelmet. A közgyűlés a választások előtti utolsó ülésén négy előterjesztésről tárgyalt. Az egyik a jelenlegi állapot részleges fenntartása, így az intézmény időlegesen zrt-ként működhetne tovább. Egy másik terv szerint önálló költségvetési szervet hoznának létre, amely kezelné a kialakult helyzetet. Felmerült az is, hogy az intézményt funkcionálisan összevonnák a Fővárosi Állat- és Növénykerttel, a negyedik verzió pedig a Vidámpark bezárása.

A Fővárosi Közgyűlés végül úgy döntött, 2011. szeptember 30-ig elhalasztja a Budapesti Vidám Park Zrt. szervezeti átalakítására vonatkozó döntést, a felszámolási eljárás elkerüléséért 100 millió forint tulajdonosi kölcsönt és 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a társaságnak.

Időszámításunk előtt a római csapatoké volt a terület

A tervezett vidámparknak helyet adó területen a római korban egy legió és négy segédcsapat védte a birodalom biztonságát, közülük az albertfalvi segédcsapattábor területén 1971-ben Nagy Tibor vezetésével, majd 2008-ban dr. Beszédes József vezetésével folytak ásatások. Az utóbbi munkálatokat irányító régész azt írja: a táborról meglehetősen hézagosak az ismereteink, nem ismerjük római kori nevét és a táborban állomásozó katonai egységek közül is csak egyetlen csapat, a markomann háborúk után idevezényelt cohors milliaria Numidarum jelenléte tűnik valamivel biztosabbnak.

"Jelentősebb leletanyag csak a kőtábor belső árkából jött elő. Innen a keltezési szempontból fontos rheinzaberni sigillatatöredékeken (I.e. 3. század eleje) kívül az erődfal tetejéről leomlott pártakövek és nagyobb kőgolyók (katapultgolyók?) érdemelnek említést" - áll a régész 2008-ban keltezett beszámolójában, mely megemlíti, hogy a katonai tábor területén jelenleg egy élmény- és szabadidőpark létesítése folyik. "A szakhatósági engedélyben azonban szigorú kikötések szerepelnek, amelyek tiltják olyan építmények elhelyezését, amelyek alapozási mélysége elérné a régészeti rétegeket. A tábor építményei nem semmisülnek meg, további kutatásra valamikor a jövőben sor kerülhet" - teszi hozzá a kutató.