KSH: A korábbi szja-változás emelte a reálbért 2010-ben

Főleg az szja-változás miatt emelkedett az átlagos reálbér 2010-ben - írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly a bruttó keresetek 1,4, a nettó keresetek 6,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Legjobban a pénzügy-biztosítás, legrosszabbul a szálláshely-vendéglátás ágazatban lehetett keresni.

A KSH szerint 2010-ben a bruttó átlagkeresetek 1,4, a nettó átlagkeresetek 6,9 százalékkal voltak magasabbak, mint 2009-ben. A reálkereset 4,9 százalékos infláció mellett, döntően a személyijövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően 1,9 százalékkal nőtt. A Bajnai-kormány 2010-ben is módosított az szja-számítás módján, amivel némileg csökkent az adóterhelés.

A tavalyi nemzetgazdasági szintű havi munkajövedelem 215 900 forint volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Eközben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 202 600 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 206 800, a költségvetési szerveknél 196 200 forint.

A KSH szerint a legjobban fizető ágazat továbbra is a pénzügyi-biztosítási tevékenység volt (433 400 forint), ezt követte az információ és kommunikáció (368 100 forint), illetve az energetika (363 900 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (122 700 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (143 900 forint) ágazatokban dolgozók keresték.

A rendszeres keresetek 2010-ben átlagosan 2,3 százalékkal haladták meg az előző évit, ezen belül a versenyszférában dolgozók keresete 3,7 százalékkal volt több az átlagosan.

Decemberben a versenyszférában a bruttó bérek 2,2, a költségvetési szférában 10,3 százalékkal zuhantak - tette hozzá az adatsorhoz Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte az előbbi egyértelműen a bónusz kifizetések idénre halasztása miatt alakult így, mivel a bónuszfizetésektől megtisztított bérek 3 százalékkal növekedtek, ugyanannyival, mint az előző hónapban. Így januárban a bérek erőteljes megugrása várható, azonban a megtisztított bérnövekedés várhatóan mérsékelt marad - vélte.

Ez utóbbira a minimálbéremelés, illetve az OÉT-megállapodás lehet hatással, azonban nagyobb bérnövekedés csak az alacsonyabb jövedelműeknél várható, sok vállalat feltehetően differenciáltan fogja idén emelni a béreket, így átlagosan nem számítunk 4-6 százalékos bérnövekedésre (az érdekegyeztető tanács ekkora béremelést javasolt a vállalatoknak, ez azonban nem kötelező érvényű). A bérek alakulása nem okoz inflációs nyomást, így nem számítunk további kamatemelésre - vélte Suppan Gergely.