A nemzetgazdasági miniszter által pénteken az országgyűlésnek benyújtott, a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslat meglehetősen széles körre nem terjed ki - írja a keddi Napi Gazdaság egy neve elhallgatását kérő jogászra hivatkozva. A lap szerint a szabad felhasználású kölcsönnél vihetik az ingatlant, a banki segítség pedig kizárja az államit.
A pénteken benyújtott törvényjavaslat szövege szerint a hitelező az, aki "lakáshitel-szerződésből eredő követeléssel rendelkezik". A hitelintézeti törvény pedig (amelyre a most benyújtott indítvány is utal) egyértelműen fogalmaz: a lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés olyan ingatlanra alapozott jelzálog, amelyben a hitel célja lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása.
Ebből viszont az következik a gazdasági napilap írása szerint, hogy azok a bajba került devizaadósok, akik nem deklaráltan lakáshitelt, hanem szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, július elsejét követően bukhatják ingatlanukat - annak értékétől függetlenül. Július elseje és október elseje között a javaslat szerint csak a 30 millió forintnál értékesebb házaknál és lakásoknál lehetséges a kényszerértékesítés.
A jegybanki adatok szerint pedig a 2,5 ezer milliárd forintnyi devizaalapú lakáshitel mellett kétezermilliárd forint azoknak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknek az összege, amelyet szinte biztosan lakáscélra vettek az adósok fel. Egy időben kifejezetten rábeszélték a bankok az ügyfeleket arra, hogy ingatlanuk vételéhez ilyent igényeljenek az egyszerűbb ügyintézés miatt - emlékeztet a lap.
Az árfolyamrögzítésnél is akad azonban kizáró ok. A gyűjtőszámlát (amelyen a rögzített árfolyamnál gyengébb forintnál nő, ellenkező esetben csökken a külön nyilvántartott, 2014-et követően törlesztendő hitel) nem vehetik igénybe a 90 napon túl tartozók, a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanra hitelt felvettek, de azok sem, akik beléptek saját bankjuk fizetéskönnyítő programjába.
A pénzügyi felügyelet adatai szerint idén az első negyedévben a bankoknál, fióktelepeknél és a takarékoknál összesen 660 milliárdot meghaladó volt az az állomány, amelynél a mostani törvényjavaslat alapján az ügyfelek nem élhetnek a gyűjtőszámlával. Pedig ebből csak minden ötödik forint tartozott olyan hitelhez, amelynél az adós már 90 napon túl nem tudott fizetni.