Az előzetes becslésnél kissé kedvezőbb lett a magyar gazdaság első negyedéves teljesítménye, mivel a május közepén publikált 2,4 százalék helyett 2,5 százalék lett a hazai növekedés az első negyedévben (a naptárhatás kiszűrésével 2,3 százalékról 2,4 százalékra javították a becslést).
A gazdasági növekedést elsősorban az exportra termelő iparágak húzzák, miközben a belső fogyasztás 0,8 százalékkal szűkült, s ez 0,5 százalékponttal rontja az adatot. A KSH szerint a fogyasztáson belül visszaesett az élelmiszerekre, közlekedésre, kulturális és egyéb szolgáltatásokra fordított összeg, viszont némileg emelkedett az egészségügyi termékekre és a hírközlésre fordított összeg.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint "fogyasztási fordulat jelei" látszanak az adatokon, mivel az egykulcsos személyi jövedelemadó növekedésnek indíthatja a belső fogyasztást.
A Takarékbank gazdasági növekedésről szóló elemzésében hasonló hatásra számít. Szerintük az év hátralevő részében lassan élénkül a belső kereslet, mivel kifejtheti élénkítő hatását a kifizetett magánnyugdíjhozam, illetve a személyi jövedelemadó csökkenése. A második negyedévben 2,8, a harmadik negyedévben 3, a negyedik negyedévben 3,8 százalékra gyorsul a növekedés az elemzés szerint, ugyanakkor ebben annak is nagy szerepe, hogy az előző év alacsony szintjéhez mérik a negyedéves adatokat.
A Takarékbank elemzésében az olvasható, hogy a "növekedést jelenleg még szinte csak az export biztosítja", ezért kulcsfontosságúnak nevezték, hogy miként alakulnak a külpiacok, illetve, hogy mi biztosítja az exportnövekedés fenntartását. A legjelentősebb külpiac a német gazdaság, amely várakozások feletti teljesítményt nyújtott a bank elemzése szerint, miközben a német kapacitáskihasználtság szintje miatt megugrottak a beruházások, és megkezdődött a munkaerő-felvétel. Az elemzésben az olvasható, hogy a német gazdaság várható lassulása ellenére jelentős maradhat a magyar kivitel, elsősorban az autóipari beruházások miatt.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a 2,5 százalékosnál nagyobb növekedésre legutóbb 2006 negyedik negyedévében volt példa. A jó gazdasági teljesítmény az iparnak, azon belül is az exportra termelő ágazatoknak köszönhető. Az ipar összességében 11,4 százalékkal bővült, ezen belül a KSH szerint kiugró volt a gépipar, a híradástechnika, a bőr- és textilgyártás, illetve a fémfeldolgozás teljesítménye. Továbbra is gyengélkedik azonban az építőipar, amely 9,2 százalékkal esett vissza, miközben az első negyedév során harmadával kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban. A Nemzetgazdasági Minisztérium azonban a fogyasztási fordulat mellett beruházási fordulatot is lát, amelyet a Széchenyi-terv élénkítő hatásától vár.
A mezőgazdaság a tavalyi gyenge adatok után az első negyedévben bővülni tudott, de ez részben csak a statisztikai módszerből következik, mivel az előző év azonos időszakának rossz teljesítményéhez mérték. A szolgáltatások összességében 0,1 százalékos visszaesést mutattak. A KSH szerint a szolgáltatásokon belül a pénzügyi tevékenységek visszaesésében főként a bankok hitelezési aktivitásának zsugorodása játszott szerepet.
A külkereskedelmi forgalomban folyó áron 620 milliárd forint többlet keletkezett az első negyedévben, miközben az export és az import is 14,4 százalékkal növekedett. A KSH szerint a külkereskedelmi forgalom összesen 1,2 százalékkal járult hozzá a gazdasági növekedéshez.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint egyelőre még nem lehet megítélni, hogy a külső konjunktúra lassulása átmeneti vagy tartós, azonban szerinte a hazai bővülő kapacitások nagymértékben ellensúlyozhatják az előbbi negatív hatásait. A jelentős méretű beruházások ugyanakkor az import értékét is növelik.