Töretlen az érdeklődés az adómentességet ígérő tartós befektetés iránt

A lakossági megtakarításokat ösztönző tartós befektetési számlák másfél éve érhetők el a pénzügyi szolgáltatóknál. Az ötéves megtakarítás után adómentességet kínáló konstrukció két típusa közül az értékpapírszámlák iránt továbbra is nagy az érdeklődés, szemben a betéti számlákkal.

A tartós befektetési számlák (tbsz) tavalyi indulása óta továbbra is nagy az érdeklődés a megtakarítási forma iránt, azonban a bankok egybehangzó állításai szerint lemaradóban vannak a betéti számlák az értékpapírszámlákhoz képest (az egyik banknál negyedével nőtt az utóbbi számlák száma, míg a betéti számláké csak egy százalékkal). Több bank is említette, hogy az év utolsó harmadában némi felfutást várnak, főként a magán-nyugdíjpénztári vagyoni kifizetések miatt.

Másfél éve működik a tbsz rendszere, a parlament 2009. novemberi döntése után ugyanis 2010. január 1. óta lehet ilyen típusú megtakarítást nyitni. A számlatípus célja, hogy adókedvezménnyel tartós megtakarításra ösztönözze a lakosságot.

Adókedvezmény jár érte

A számla nyitásától az adott év végéig tartó időszakot nevezik a felhalmozási időszaknak, amikor a számlára lehet befizetni, azaz 2011 számít a tbsz indulása óta a második felhalmozási időszaknak. A nyitáskor legalább 25 ezer forintot kell befizetni. A következő öt év a megtakarítási időszak, amely végével a számla megszűnik, és kamatadó- és árfolyamnyereségadó-mentesen lehet kivenni a felhalmozott pénzt. A köztes időszakban a harmadik év leteltével már jár adókedvezmény, ekkor a 16 százalékos adó helyett 10 százalékkal adózik az elért hozam.

A tartós befektetési számla előnye az adókedvezmény, illetve az adómentesség. Ez azért is így van, mert ha menet közben mégis a számla felbontása mellett dönt valaki, akkor is csak a hagyományos számlára jellemző adózás vonatkozik rá, vagyis hátrány nem éri a megtakarítót. Akik egy-egy összeget hosszabb távra félretennének, hatévenként új számlát nyithatnak (az első számla lezárása az új számla felhalmozási évére esik). A felhalmozási időszakokban elért hozamra azonban ugyanúgy érvényes az adókedvezmény, vagyis a számlák újranyitása nem befolyásolja az adózást.

Csak forintban

Hátránya viszont, hogy folyamatos megtakarításra nehézkesen alkalmas, mivel a felhalmozási időszak leteltével több pénz nem utalható rá, ilyenkor új számlát kell nyitni. Vagyis, ha valaki a havi jövedelméből szeretne több éven át megtakarítani, annak nem a tbsz az ideális megoldás. Hátránynak számít az is, hogy tbsz-t csak forintalapú megtakarításokkal lehet kötni, vagyis az, aki devizában vezetett befektetést vagy betétet szeretne vásárolni, arra nem alkalmazható az adókedvezmény.

A tartós befektetési számlának két típusa van: a betéti és az értékpapírszámla. Az előbbire kizárólag forintbetétek tehetők, ezekből azonban a szolgáltatóktól függően többféle termék is válaszható. Az utóbbin többféle, forintban vezetett értékpapír-befektetés vezethető, így lehet forintban vezetett részvényeket, kötvényeket, befektetési jegyeket vásárolni. Mindkét számlatípusra jellemző, hogy a megtakarítási időszak lezárultával új összegeket nem lehet befizetni, a számlán kezelt portfóliót azonban lehet változtatni. Vagyis például eladhatunk részvényeket, és vásárolhatunk újakat - de csak a számlán belül.