Lengyel vétón bukott a magyar uniós elnökség klímapolitikai sikere

Az atomenergia területe nagyon konfliktusos volt a magyar uniós elnökség fél éve alatt, de a jövőben ezen a területen kevesebb feszültségre lehet számítani. Ezzel szemben a klímapolitikában komoly viták jöhetnek, derült ki a Nézőpont Intézet Az EU-elnökség kulisszatitkai című rendezvényén

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szerint a japán fukusimai atomerőműben bekövetkezett balesett miatt fókuszba került atomenergia témája jelentette a legkritikusabb feladatot a magyar uniós elnökség számára. "Ez a terület azonban a jövőben kevésbé lesz érzékeny, Németország és Olaszország meghozta a döntést, hogy a jövőben az atomenergia helyett más források felé nyit. Lehetnek a későbbiekben olyan országok, amelyek hasonlóan döntenek, de azok várhatóan nem lesznek olyan horderejűek, mint a németek döntése" - fogalmazott a miniszter.

Lengyel vétó

"Igazán konfliktusos terület lehet viszont a jövőben a klímapolitika, mert kérdés, hogy ezen a területen milyen vállalásokat, célokat tűzzön ki az Európai Unió." A magyar elnökség addig eljutott, hogy huszonhat tagállam már rábólintott volna a klímapolitika kidolgozását megalapozó tervekre, de a lengyelek megvétózták. Egyelőre nem tudni, mikor hajlandóak engedni, ezért lehetnek viták ezen a téren.

"Szintén nehéz kérdés lesz az energiaellátási ügyekben megállapodniuk a tagállamoknak" - mondta Fellegi, és hozzáfűzte, a kohéziós politika és a források elosztása is érzékeny pontot jelenthet majd. "Utóbbi azért különösen fontos, mert óriási összegekről van szó, és az EU egyik alapvető célját, a szolidaritást, felzárkóztatást biztosítja" - mondta.

A gazdagok is pénzt kérnek

"Látni kell, hogy az Európai Unión belül hatalmas különbségek vannak az országok, területek, régiók között. A válság pedig megváltoztatta sokaknak a hozzáállását. Ma már az uniós szinten gazdagnak, illetve fejlettnek vagy nagyon fejlettnek tekinthető régiók, települések, városok is bejelentkeznek a kohéziós pénzekért, mondván, nekik is szükségük van a forrásokra ahhoz, hogy megőrizzék versenyképességüket például az esetleges kínai, indiai piaci szereplőkkel szemben" - fogalmazott a miniszter.

Fellegi szerint ez nagyon fontos változás, mert a válság előtt a fejlettebb területek nem kértek vagy visszafogottan igényeltek pénzt a közös kasszából, és éppen ezért a források elosztásáról nem lesz egyszerű megállapodni. A miniszter azt is elmondta, hogy szerinte a kohéziós politikában fokozottabb ellenőrzésre lenne szükség, hogy a források felhasználását számon lehessen kérni a mostaninál szigorúbb feltételek mellett, és meg kellene határozni konkrét - akár pénzügyi - szankciókat azokra az esetekre, ha a fejlesztési források nem a kitűzött célnak megfelelően hasznosulnak.

"A minisztériumi háttéregyeztetések előkészítéséhez, az uniós döntésekhez a minisztériumi és brüsszeli dolgozóknak óriási munkát kellett elvégezniük. Azt lehet mondani, hogy ők voltak a zongoracipelők az uniós elnökség fél éve alatt" - fogalmazott Fellegi Tamás. A miniszter hozzátette: jól érzékelteti az egyeztetések és tárgyalások hangulatát és részleteit, hogy egy-egy ékezetről, vesszőről, kettőspontról szólt a vita a tagállamok képviselői között.

Arra a kérdésre, hogy volt-e olyan ügy, amit Brüsszel vagy egy nagy befolyással rendelkező tagállam lenyomott a kérdésben ellentétes álláspontot képviselő magyar elnökség torkán, Fellegi azt mondta, hogy nem tudna ilyen példát mondani. "Ha a nagy befolyással rendelkező államok egy-egy ügyben mindenképpen el akarnak érni valamit, akkor azt diplomatikus úton igyekeznek elérni, és nem hozzák kényelmetlen helyzetbe az elnökséget" - tette hozzá.