Miért kapkodnak a magyar állampapírok után a befektetők?

A felkínáltnál sokkal több magyar állampapírt akartak megvásárolni a befektetők a keddi aukción, amelyen jelentősen csökkent a papírok után az állam által fizetendő kamat. A piacon több, háttérbe vonuló nagybefektető is vásárol, ezért elterjedt az a pletyka, hogy akár a kínai állami is veheti a magyar kötvényeket, ahogy erről korábban megállapodást kötött a két ország. Az [origo] által megkérdezett állampapír-kereskedők szerint ez sem kizárható, de a sikernek van sima üzleti magyarázata is.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) kedden 40 milliárd forintnyi értékpapírt hirdetett meg eladásra, és 192 milliárd forintnyi ajánlat érkezett a befektetőktől. A hozam, vagyis amennyit az állam fizet a papírok után a befektetőknek, jelentősen esett, a hétfőihez képest 17 bázisponttal 5,7 százalékra. A hozamesés a nagy érdeklődésnek köszönhető, mert az állampapír-aukciókon, ha nagy a kereslet, akkor negatív irányú a licit, azaz a befektetők egymás alá ígérnek, egyre alacsonyabb hozammal hajlandóak elvinni a papírokat. Más szóval alacsonyabb áron hitelezik a magyar államot.

A keddi aukció a 2008 őszén elmélyülő válság óta a tíz legjobb aukció közé sorolható, ha a túljegyzés mértékét nézzük, legutóbb hasonlóra 2009 decemberében volt példa. Az ÁKK statisztikái szerint másfél éve fordult elő legutóbb, hogy a befektetők a meghirdetett mennyiség közel ötszörösére tegyenek ajánlatot. A sikernek több magyarázata is lehet.

Kockázatmentes befektetés

"A rövid lejáratú magyar állampapírok nagy keresletét, így a keddi, csaknem ötszörös túljegyzéssel lebonyolított diszkontkincstárjegy-aukció sikerességét részben egy szinte kockázatmentes befektetési lehetőség magyarázza" - mondta az [origo]-nak Orbán Gábor, az Aegon kötvényportfólió-menedzsere.

A jó lehetőség mögött a devizapiacon mindennapinak számító lehetőség, a devizaswap áll. Ez azt jelenti, hogy egy külföldi befektető (bank, alapkezelő, biztosító, stb.) euróját odaadja egy magyar befektetőnek, akitől forintot kap cserébe, vagyis a más pénznemben levő forrásaikat egyszerűen elcseréli egymással a két fél. A devizaswapügylet lejáratakor az előre meghatározott kondíciókkal vissza is cserélik a partnerek a devizákat. Jelenleg az ilyen ügylet kondíciói úgy alakulnak, mintha a külföldi befektető az ügylet időtartamára lényegében 4 százalékon venne fel forinthitelt, ezért a forintért pedig - például a ma kialakult hozamon - 5,7 százalékon kamatozó diszkontkincstárjegyet vesz. Vagyis van neki tisztán 1,7 százalékos nyeresége éves szinten.

Orbán Gábor elmondása szerint a lehetőség 2008 nyara óta adott, volt, hogy szűkült ez a kamatrés, volt, hogy kicsit tágult, de lényegében három éve fennáll a helyzet a hazai bankrendszer rendkívüli devizaéhsége miatt. A jó üzletet azonban csak külföldi szereplők tudják kihasználni, mert nekik vannak euróban szabad forrásaik, a magyar bankoknak nincs annyira, éppen azért kötnek devizaswapügyleteket külföldi szereplőkkel.

Orbán Gábor arról számolt be, hogy a keddi diszkontkincstárjegy-aukción egy nagy külföldi szereplő volt jelen, szinte mindent megvett volna, feltehetően a fent leírt jó befektetési lehetőséget akarta megragadni.

A kínaiak vásárolnak?

A magyar államkötvények népszerűségét az is előidézhette, hogy több nagy piaci szereplő elkezdte vásárolni őket. Orbán Gábor mellett Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank kereskedője is úgy véli, egy-két nagyobb külföldi szereplő veszi a magyar állampapírokat, de hogy kik ezek, nem tudták megmondani.

Egy, az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó kereskedő arról számolt be, hogy több piaci pletyka kapott szárnyra az ismeretlen nagy vevőről. "Az egyik szerint kínai befektetők, akár maga a kínai állam jelent meg vevőként a magyar állampapírpiacon, egy másik híresztelés szerint egy titokzatos nagybefektető állt a vásárlói oldalra" - mondta a kereskedő, és hozzátette: az biztos, hogy a múlt hétfőn, amikor elkezdtek felfelé menni a hozamok a piacon, akkor egy befektető megállította a folyamatot a vásárlásaival.

Orbán Viktor és Ven Csia-pao kínai miniszterelnök június végén abban állapodott meg Budapesten, hogy Kína "bizonyos összegű" államkötvényt vásárol a jövőben, így egy esetleges kínai vásárló feltételezése nem teljesen alaptalan. Ha azonban a magyar papírokat vásárló befektető nem akarja felfedni kilétét, akkor ezt minden további nélkül megteheti, mert megbízásokat adhat különböző bankoknak vásárlásra, és így névtelen maradhat.

Simán megéri venni

Ruzsonyi Ákos szerint nem meglepő, hogy keresettek a magyar államkötvények, szerinte azonban a magyar gazdaság idei helyzete indokolja a sikert. "Van egy viszonylag stabil költségvetés, egy viszonylag alacsony infláció, emellett egy 7,5 százalék körül mozgó állampapír-hozamszint, ami lényegesen magasabb a nyugat-európai országokban elérhetőnél, ezek elegye pedig igen vonzó befektetési lehetőséget rejt jelenleg" - mondta Ruzsonyi.

A sikerhez a rövid lejáratú papíroknak kedvező nemzetközi környezet is hozzájárul. "Úgy tűnik, hogy mivel rövid távra megoldódtak az európai és amerikai adóssággondok, szívesebben vásárolnak a piaci szereplők a kockázatosnak mondott, egyben attraktív hozamot biztosító eszközökből, és ezeknek a paramétereknek megfelelnek a rövid távra szóló magyar kincstárjegyek"- mondta a neve elhallgatását kérő kereskedő, aki közölte azt is, hogy a hosszú papírok (többéves futamidejű kötvények) iránti kereslet azonban közel sem ilyen erős, mert a befektetők várnak az említett adósságproblémák hosszabb távú megoldására, ráadásul a magyar kötvények iránti kereslet növekedéséhez az is kell, hogy a kormány hiteles és szigorú költségvetési tervet tegyen le az asztalra" - mondta a kereskedő.