Gyengüléssel kezdte a hetet a Budapesti Értéktőzsde, követve az európai és ázsiai trendet. A vezető index, a BUX 0,78 százalékos gyengüléssel nyitott, majd lefelé indult a mutató: tíz perccel nyitás után már 2 százalékos volt a veszteség. Fél tizenegyre azonban egy gyors fordulattal már 1,3 százalékos pluszban volt a BUX.
London 1,7, Frankfurt 1,3 százalékos eséssel kezdte a kereskedést, majd fél tizenegyre előbbi 0,1 százalékos mínuszra dolgozta le hátrányát, a német index pedig már 1,4 százalékos pluszban volt. A távol-keleti mutatók hétfőn jelentősen gyengültek, a Nikkei 2,2 százalékot esett többek közt azért, mert pénteken zárva tartott az ottani piac. Hongkong 3,6, Sanghaj 1,9, Dél-Korea 2,6, Ausztrália 1 százalékkal esett.
A hirtelen irányváltások az európai adósságválságra vezethetők vissza, azon belül is a görög adósságról szóló hírekre. A görög segély következő részletéről döntő uniós bizottság többször elhalasztotta a negyedéves felülvizsgálat lezárását, mivel elégedetlenek voltak a görög megszorításokkal. Vasárnap a német pénzügyminiszter-helyettes utalt arra a Marketwatch szerint, hogy a vártnál később dönthetnek a következő segélyrészletről. Ez a hír a görög válság mélyülésére utalt, ezért indultak lefelé az európai indexek.
A BBC azonban hétfőn közölte azt az információt, amely szerint a Nemzetközi Valutaalapnál a görög csődre vonatkozó forgatókönyv született. Eszerint a görög adósság 50 százalékát leírnák, ami a gyakorlatban a fizetésképtelenség elismerését, vagyis államcsődöt jelentene, emellett azonban kétezermilliárd euróra növelnék az európai mentőalap keretét a jelenlegi 440 milliárdról, illetve feltőkésítenék a görög csőd miatt bajba kerülő bankokat. A hétfői kereskedésben tapasztalt fordulatban a bankok jártak az élen: az európai bankok árfolyama jelentősen emelkedett a hír kikerülése után.
A görög csőd azonban még nem eldöntött kérdés, a német kancellár a hétvégén még a csőd ellen érvelt. "Olyan lépéseket kell tennünk, amelyeket kontrollálni tudunk" - mondta Angela Merkel vasárnap a Reuters szerint. A német kormányfő szerint Görögországot csődbe engedni ma azt jelentené, hogy tönkretennék a befektetők bizalmát Európában, és olyan következményekkel járna, mint amilyenek a Lehman Brothers amerikai óriásbank 2008-as csődje után történtek.