Üzletet hozhat a válság a külföldre induló magyar cégeknek

A válság kevésbé hatott az exportáló cégekre, mint a csak hazai piacra termelőkre, ugyanakkor elmarad az uniós átlagtól a külpiacra lépő magyar vállalkozások aránya. Az exportálni vágyó cégeknek szolgáltatásokat nyújtó Export Kooperáció ötletgazdája szerint a válság lehetőség is a külpiacra lépésre.

Az uniós átlagtól elmarad az exportáló magyar kis- és középvállalkozások aránya, pedig kis országként ennek az aránynak átlagon felülinek kéne lennie - állította az Export Kooperáció nevű társulás ötletgazdája, Horgos Lénárd, aki szerint a válság megmutatta, hogy a külpiacra lépő cégek stabilabban működnek. Az Európai Unióban átlagosan a cégek 25 százaléka exportál, Magyarországon azonban csak 18 százalékuk.

Gyakran eszükbe sem jut külpiacra lépni, vagy ha eszükbe jut is, információ-, nyelvi ismeret- és forráshiány miatt félnek megtenni - mondta. Az Export Kooperációt azért hozta létre több üzleti szolgáltató társaság, hogy "egyablakos" megoldást kínáljon az exportálni egyébként képes vállalkozások számára.

A társulásban a Raiffeisen Bank a finanszírozásban, a TÜV Rheinland termékminősítésben, az Enwc ügyvédi iroda jogi kérdésekben, a Target tanácsadó személyzeti ügyekben, az M27 Absolvo exporttanácsadásban (például piackutatásban), a Próbakő Kommunikáció marketingben nyújt szolgáltatást az érdeklődő cégek számára.

A kormányzat májusban nyilvánosságra hozott, de még nem elfogadott külgazdasági stratégiája (pdf) megemlít néhány területet, amelyet kiemelten kezel az exportlehetőségek között. Ezek többek közt mezőgazdasági, bio-, élelmiszer-ipari termékek, információtechnológia, innovatív ágazatok, zöldgazdaság. A kormányzati stratégia elsősorban az évi 500 milliótól 5 milliárd forintig terjedő árbevétellel rendelkező cégek piacra lépését támogatná a vitairat szerint.

Horgos Lénárd, az M27 Absolvo partnere szerint céljuk, hogy 1000 milliárd forinttal nőjön öt év alatt az érintett exportáló cégek árbevétele. Szerinte a válság lehetőség, mivel külföldön is vannak csődbe ment cégek, amelyek vevőit el lehet hódítani. Ráadásul a válság tapasztalata az, hogy az exportáló cégeket kevésbé érintette a visszaesés, mint a csak hazai piacra termelőket. A külgazdasági stratégia vitairata azt írta: "a 2009-es válság megmutatta, hogy a kkv-k stabilizáló szerepet játszottak a magyar kivitelben is, hiszen exportvisszaesésük kisebb volt, mint a nagy cégeknél".