Miért Magyarország Kelet-Európa fő bóvlistája?

Csak két ország van a bóvli kategóriában az Európai Unió keleti felén, de a hosszú távú kilátások alapján a magyar gazdaság gyengébb, mint bármelyik versenytársa a régióban. Magyarország a leglassabb, itt a legnagyobb az államadósság, nyár eleje óta a forint a leggyengébb, és a költségvetés helyzete is csak átmenetileg kedvező.

Csupán két ország, Románia és Magyarország van a bóvli kategóriában az Európai Unió kelet-európai tagállamai közül. Románia kedden kapott újabb lefokozást a Standard & Poor's hitelminősítőtől, igaz, az a lejben kibocsátott papírokra vonatkozik, amelyek kevésbé fontosak befektetői szempontból. Románia devizaadósságának besorolása viszont már korábban a bóvli kategóriába került (szintén a Standard & Poor's-nál), de mivel az ország kilátását stabilnak gondolja a hitelminősítő, és a legfőbb makromutatók is javulást mutatnak, Románia már kifelé tart a befektetésre nem ajánlott minősítésből. Magyarország viszont csak most halad befelé.

Magyarország hiteleit befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítette a Moody's hitelminősítő múlt csütörtökön, és ezt a lépését alapvetően két tényezővel magyarázta. Egyrészt bizonytalannak tartotta, hogy az ország képes lesz-e a középtávú költségvetési célok megvalósítására, azaz a hiány, illetve az államadósság leszorítására a növekedési kilátások romlását követően. Másrészt kiemelték az ország külföldi befektetőktől való függését és az államadósságból eredő piaci kockázatokat.

Végignézve a főbb gazdasági mutatókat, kiderül, hogy Magyarország csak egy mutatóban, az államháztartási hiányban tud felmutatni pozitív eredményeket, de ott is csak a jelen szép, az uniós becslés szerint két év múlva ismét kezdődhetnek a bajok.

Hitelminősítői besorolás

Ország	Standard & Poor's		Moody's		Fitch
Bulgária	BBB stabil	5.	Baa2 stabil	5.	BBB- stabil	5.
Csehország	AA- stabil	1.	A1 stabil	2.	A+ pozitív	2.
Lengyelország	A- stabil	4.	A2 negatív	4.	A- stabil	4.
Románia	BB+ stabil	7.	Baa3 stabil	6.	BBB- stabil	5.
Szlovákia	A+ pozitív	3.	A1 stabil	2.	A+ stabil	2.
Szlovénia	AA- stabil	1.	Aa3 negatív	1.	AA stabil	1.
Magyarország	BBB- negatív	6.	Ba1 negatív	7.	BBB- stabil	5.

Forrás: [origo]-gyűjtés
Dőlt betűvel kiemelve a befektetésre nem ajánlott, bóvli minősítés

A hitelbesorolás alapvetően az adott ország adósságának kockázatosságát mutatja: azaz milyen valószínűséggel tudja visszafizetni az ország a felvett kölcsönöket a hitelezőknek. A bóvli kategória nem azt jelenti, hogy egy ország nem tud törleszteni, hanem azt, hogy csak nagy kockázatokat vállaló spekulációra alkalmas.

Gyengébb a forint, mint a régiós devizák

Ha egy külföldi befektető forintban vezetett magyar állampapírt vagy más értékpapírt vásárol (és épp nincs rendelkezésre álló forintforrása), akkor forintot is jegyez, vagyis erősíti a forint árfolyamát. Ez fordítva is működik: ha egy külföldi alap úgy dönt, hogy csökkenti vagy megszünteti magyarországi kitettségét, akkor forintját is eladhatja, és ezzel gyengíti az árfolyamot. Ezáltal a forint, illetve más országok esetén az adott deviza árfolyamának ingadozása egyfajta mutatója annak, hogy mennyire kedvelt befektetési célpont az ország.

A régió országaiból Szlovénia és Szlovákia eurót használ, Bulgária pedig nemzeti valutáját az euróhoz kötötte. A többi négy ország devizája azonban veszített értékéből az euróval szemben július eleje, az eurózóna adósságválságának felerősödése óta. A július eleje és Magyarország leminősítése között eltelt időben az érintett négy deviza közül a forint gyengült a legtöbbet, mintegy 15 százalékkal ért kevesebbet az euróhoz képest. Emögött részben a magyar állampapírok iránti gyenge kereslet áll, ősszel több alkalommal is előfordult, hogy az Államadósság Kezelő Központ nem tudott, illetve a magas hozamok mellett nem akart kötvényeket kibocsátani. (A magas hozam ezen a piacon azt jelenti, hogy az állam csak drágán tud forrást bevonni.) A leminősítés után ráadásul a másodlagos piacon elszálltak az addig is magas hozamok, miközben az ország kockázatosságát kifejező mutató rekordmagasságba emelkedett.

A második legnagyobb gyengülést a lengyel zloty szenvedte el, annak ellenére, hogy az állami intézmények szeptember óta folyamatosan vásárlásokkal támogatták az árfolyamot. A Wall Street Journal (WSJ) szerint az állami Gospodarstwa Krajowego Bank és a jegybank is vásárolt a piacon zlotyt. A lengyel jegybank egy elnöki nyilatkozat szerint az emelkedő inflációtól tartva lépett közbe, a kormány által felügyelt bank pedig az infláció miatt emelkedő államadósságot akarta kordában tartani. A lengyel alkotmány szerint az adósság GDP-arányos szintje nem lépheti át az 55 százalékot, márpedig a WSJ és az Európai Bizottság szerint is erre év végére van esély, ezért a kormány aktív euróeladóként, zlotyvevőként léphet fel év végéig.

A legkisebb veszteséget Románia szenvedte el, annak ellenére, hogy az állampapír-kibocsátásban szintén nehézségekkel küzd. Hétfőn Románia 6,65 százalékos hozam mellett adott el egyéves papírokat, de kevesebbet, mint amennyit tervezett. Igaz, számukra biztosítékot jelent a Nemzetközi Valutaalaptól idén kért mintegy 1100 milliárd forint értékű hitelkeret, amelyből még nem használtak fel összegeket. Románia 2009-ben kötött először hitelkeret-megállapodást, amely idén márciusban járt le, de a pénzügyi stabilitás érdekében rögtön meg is hosszabbították a védelmet egy új megállapodással.

Árfolyamok változása az euróval szemben július 1. és november 24. este között
(Magyarország 25-én hajnalban kapta meg a bóvli minősítést a Moody'stól)

Ország	2011. 07. 01.	2011. 11. 24.	Változás százalékban
Bulgária (leva)*	-	-	-	-
Csehország (korona)	24,223	25,714	-5,8	2.
Lengyelország (zloty)	3,9381	4,4908	-12,3	3.
Románia (lej)	4,2391	4,3541	-2,6	1.
Szlovákia (euró)	-	-	-	-
Szlovénia (euró)	-	-	-	-
Magyarország (forint)	264,3	310,8	-15	4.

Forrás: [origo]-gyűjtés
* a levát az euró árfolyamához kötötték

Hiányzik a növekedés is

A Moody's Magyarország leminősítésekor a növekedési kilátások romlására hivatkozott. A középtávú fizetőképességet ugyanis végső soron az befolyásolja, hogy az egyes országok a növekedéssel és ezáltal a nagyobb állami bevételekkel tudják-e fedezni a hitelfelvételeiket. A magyar kormány 0,5-1 százalékos növekedést vár jövőre, az Európai Bizottság azonban a sávon belül a legpesszimistább forgatókönyvet jósolja, az OECD pedig azt állította, hogy Magyarország jövőre recesszióba fordul.

Már az idén is a régió leglassabbjai közt van Magyarország, a következő években azonban még inkább elszakadhat a többi országtól - legalábbis az Európai Bizottság becslése szerint. Az IMF-program keretében kemény megszorításokon áteső Románia két év múlva éllovassá válhat a régióban, több ország is 3 százalék körüli ütemben bővülhet. A válság alatt egyedüli uniós tagállamként végig növekedésben maradó Lengyelország ugyan fékezhet jövőre, de 2013-ban így is kétszer gyorsabb ütemben növekedhet, mint Magyarország.

GDP-növekedés (százalék)

Ország	2011		2012		2013
Bulgária	2,2	3.	2,3	2.	3	2.
Csehország	1,8	4.	0,7	6.	1,7	5.
Lengyelország	4	1.	2,5	1.	2,8	4.
Románia	1,7	5.	2,1	3.	3,4	1.
Szlovákia	2,9	2.	1,1	4.	2,9	3.
Szlovénia	1,1	7.	1	5.	1,5	6.
Magyarország	1,4	6.	0,5	7.	1,4	7.

Forrás: Európai Bizottság őszi kitekintése

Magas az államadósság

A fizetőképesség megőrzésének egyik fontos eleme a már meglévő adósságállomány, amelyet a gazdasági teljesítményhez, a GDP-hez mérnek a leggyakrabban. Magyarország ebben is a leggyengébben szerepel, a GDP-hez mérve messze a legnagyobb az eladósodottság mértéke. A kormány felismerte az adósság csökkentésének szükségességét, ugyanakkor - főleg az alacsony ütemű gazdasági növekedés és a gyenge forintárfolyam miatt - a szándék ellenére tovább emelkedhet az eladósodottság mértéke.

A régió tagállamainak mindegyikében növekvő államadósságot vár az Európai Bizottság, azonban ennek mértéke mindenhol máshol elmarad a maastrichti kritériumok közt lefektetett 60 százalékos szinttől. Így a legtöbb ország még megengedheti magának, hogy túlköltekezzen, azaz viszonylag nagy államháztartási hiánnyal tervezze a költségvetését. Lengyelországot az alkotmányában lefektetett 55 százalékos szint korlátozza, Romániát pedig az IMF-megállapodás, amely a költségvetési hiány leszorításával fogja vissza az adósság emelkedését.

Államadósság (a GDP százalékában)

Ország	2011		2012		2013
Bulgária	17,5	1.	18,3	1.	18,5	1.
Csehország	39,9	3.	41,9	3.	44	3.
Lengyelország	56,7	6.	57,1	6.	57,5	6.
Románia	34	2.	35,8	2.	35,9	2.
Szlovákia	44,5	4.	47,5	4.	51,1	4.
Szlovénia	45,5	5.	50,1	5.	54,6	5.
Magyarország	75,9	7.	76,5	7.	76,7	7.

Forrás: Európai Bizottság őszi kitekintése

A hiányban jól állunk egyelőre

Az egyetlen mutató, amely a térségben Magyarországon a legkedvezőbb, az államháztartási hiány GDP-ben kifejezett aránya. Románia a korábbi tervek szerint 2013-ban érte volna el a 3 százalék alatti deficitet, a román kormány azonban rátett egy lapáttal, és november 25-én elfogadta azt a költségvetési javaslatot, amely jövőre 1,9 százalékos hiányt tartalmaz 2,1 százalékos növekedés mellett. Jövőre és 2013-ban a legjobb pozícióban a szigorúan gazdálkodó Bulgária áll, amely idén csak azért nem első a hét régiós tagállam közül, mert Magyarország a magán-nyugdíjpénztári vagyon állami kézbe vonásával papíron többletet fog felmutatni az uniós elszámolás szerint.

A nyugdíjpénzek nélkül is viszonylag jó helyen állna azonban Magyarország, ezért is idézi szívesen a kormány a deficitmutatót. Matolcsy György úgy fogalmazott, hogy Magyarország "megnyerte az első csatát", mivel az Európai Bizottság elismerte, hogy 3 százalék alá kerül a jövő évi hiány. Az EB valóban 3 százalék alatti hiányt becsült jövőre, de novemberben előzetes figyelmeztetést is adott Magyarországnak (négy másik országgal együtt), mert kockáztatja az uniós költségvetési szabályokat. Az uniós tagállamoknak ráadásul nemcsak egyszerűen 3 százalékos hiányt kell elérniük, hanem biztosítaniuk kell a deficit tartós leszorítását is. Magyarország 2004, vagyis uniós csatlakozása óta úgynevezett túlzottdeficit-eljárás alatt áll, és a bizottság őszi előrejelzése szerint 2013-ban ismét elszaladhat a hiány.

Államháztartási hiány (a GDP százalékában)

Ország	2011		2012		2013
Bulgária	-2,5	2.	-1,7	1.	-1,3	1.
Csehország	-4,1	3.	-3,8	4.	-4	5.
Lengyelország	-5,6	5.	-4	5.	-3,1	3.
Románia	-4,9	4.	-3,7	3.	-2,9	2.
Szlovákia	-5,8	7.	-4,9	6.	-5	6.
Szlovénia	-5,7	6.	-5,3	7.	-5,7	7.
Magyarország	3,6	1.	-2,8	2.	-3,7	4.

Forrás: Európai Bizottság őszi kitekintése

Magyarország éppen a túlzottdeficit-eljárás miatt jár élen a hiánymutatóban. Tagsága óta folyamatosan eljárás alatt állt, de a válság előtt az uniós források elvételének fenyegése nem vált komollyá, 2008 előtt a magyar kormányok sem vették ezt komolyan. 2009-ben, a válság hatására azonban a vezető uniós politikusok keményebb hangnemre váltottak, a maastrichti kritériumokat (3 százalék alatti hiány, 60 százalék alá törekvő államadósság, uniós átlaghoz közelítő infláció) erősebb eszközökkel vasalták be. Magyarországnak így vállalnia kellett, hogy 2011-re tartósan leszorítja a hiányát, ami idén a nyugdíjvagyonnal sikerül is.

Jövőre a kormány adóemeléssel és kiadáscsökkentéssel 1000 milliárdos kiigazítást hajt végre, 2013-tól pedig a különadók kivezetése mellett a Széll Kálmán-tervtől várja a hiány leszorítását. Ez utóbbi azonban még csak körvonalazódik, az Európai Bizottság így nem is számolhatott ennek érdemi hatásaival, két év múlva ezért ismét uniós szabályokat sérthet Magyarország a 4 százalékot közelítő hiányával. Igaz, 2013 a lassú növekedés miatt több országnak is romló államháztartási egyenleget hozhat az EB becslése szerint.