Milyen lesz az élet a bóvliországban?

Vannak közvetlen és közvetett hatásai a bóvlivá minősítésnek, egyik kedvezőtlenebb, mint a másik. Az adósok terhei tovább nőnek, a bolti árak előbb-utóbb emelkednek, a vállalkozások élete nehezebbé válik, nőhet a munkanélküliség, és még messzebb kerülünk az áhított növekedéstől.

Megtörtént, amire a hazai és külföldi elemzők már régóta számítottak: a Moody's, a világ három nagy hitelminősítő intézetének egyike befektetésre nem alkalmas kategóriába sorolta a magyar állampapírokat. A piacok egy ideje kalkuláltak ezzel a forgatókönyvvel, a piac árazta a leminősítést, de a péntek délelőtti reakciók azt igazolják, hogy az ország bóvlivá minősítése akkor is roppant kedvezőtlen, ha a lépés nem volt váratlan.

A leminősítés első és legkézenfekvőbb hatására elszabadult a forint árfolyama, az állampapírpiaci hozamok megugrottak, és ismét a csúcs közelébe jutott az országkockázatot jelző CDS felár. A lépésnek ugyanakkor egy sor közvetett hatása is van, ezek sem kevésbé súlyosak, csak legfeljebb később jelentkeznek.

Meglódulnak a törlesztések

A bóvli kategóriával egy újabb tényező gyengíti a forintot. A hazai devizaadósok számára ezt azt jelenti, hogy még nagyobb az esély arra, hogy a forint árfolyama nem lesz erősebb, az euróval szemben könnyen ott ragadhat a 300-320 közötti sávban, a svájci frankkal szemben pedig a 250 forint közelében.

Mindez nem csak a frankhiteleseknek lesújtó hír, hiszen napok kérdése, és kamatot emelhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) - legalábbis a gazdasági elemzők többséga ma már erre számít. Az [origo]-nak korábban nyilatkozó közgazdászok 25 és 150 százalékpont közötti kamatemelést várnak, azaz 6,25 vagy 7,5 százalékos is lehet az alapkamat.

A kamatemelés néhány hetes késleltetéssel a forinthitelek árazásában is meglátszik majd. Az [origo]-nak nyilatkozó elemzők 100-150 bázispontos alapkamat-emelést jósolnak a következő hetekre, ez némi csúszással meglátszik majd a forintkölcsönök kondícióin. Hogy milyen méretékben, az a monetáris tanács lépésein múlik, de 1-2 hónap távlatában 1 százalékpontos kamatemelkedés borítékolható.

Maradhat a bankban a pénz

Magyarország leminősítése rossz hír, de érdemes fenntartásokkal kezelni a katasztrófa-forgatókönyveket. Nem kell pánikba esni - ezt állították egybehangzóan az [origo] által még korábban, a leminősítés hír előtt megkérdezett tőkepiaci elemzők, az egyéni befektetési stratégiákról beszélve.

Nyugodtan lehet vásárolni magyar állampapírokat, egyik általunk megkérdezett elemző szerint sincs annak realitása, hogy csődbe menjen a magyar állam és ne fizesse vissza a kötvények névértékét.

"A magyar gazdaság helyzete is sokkal erősebb annál, mint ahogy azt néhányan láttatni szeretnék" - jegyezte meg Kuti Ákos, az Equilor Zrt. elemzője hozzátéve, ez nem jelenti azt, hogy ne jöhetne még forintgyengülés, jegybanki kamatemelés. Ennél nagyobb drámára viszont egyik általunk megkérdezett elemző sem számít az állampapírok piacán.

Mindez azt jelenti, attól semmiképpen nem kell tartani, hogy a magyar állampapírok vásárlói elbuknák a befektetésüket, az viszont racionális, ha most inkább a rövid futamidejű papírokat veszik.

A rossz gazdasági hírek nem jelentik azt sem, hogy banki ügyfélként ne lehetne bízni a bankokban. Épp ellenkezőleg, a hazai bankszektor tőkehelyzetét és stabilitását a megkérdezett elemzők egyformán biztosnak látják, a lekötött bankbetéteket pedig néhány hónapos időtávra befektetési tippnek sem söprik le asztalról.

Mindez azért negatív hír, mert a bankok hitelezési aktivitása és képessége már most is aggasztóan alacsony (ez többek közöt az MNB hitelezési felméréséből is kiderül), és ha az emelkedő törlesztések miatt a portfóliójuk minősége tovább romlik, akkor ezen a téren nem várható fordulat.

A beruházásoknak annyi

A vállalkozások ilyen környezetben a mainál is nehezebben juthatnak banki kölcsönhöz, aki kap, az is drágábban szerezhet forrást, miáltal a korábban eltervezett fejlesztések, beruházások lekerülhetnek a napirendről. Így még nehezebb lesz elérni a régóta áhított gazdasági élénkülést, és erősíti azokat a várakozásokat is, amelyek szerint örülhetünk, ha jövőre legalább gazdasági növekedést sikerül produkálni és nem visszaesés lesz a vége.

A jegybank legutóbbi inflációs jelentése rámutatott arra, hogy beruházásokra már az utóbbi hónapokban is legfeljebb néhány nagy feldolgozóipari cégnél volt elvétve példa, miközben a szolgáltató szektorban sincs semmi jele a beruházások fellendülésének. A kapacitások kihasználtsága jelentősen elmarad a válság előtti szintektől, de miután a növekedési kilátások roppant bizonytalanok, a munkapiacon megjelenő munkaerőt csak részben és rendkívül lassan képesek felszívni a hazai vállalkozások.

Mindennek következtében aligha várható, hogy a munkanélküliségi-ráta csökkenjen, jóllehet azt már szeptemberben is úgy prognosztizálta az MNB, hogy 2013 végéig 10 százalék felett marad. Sőt, amennyiben a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon a vártnál keményebb feltételeket kénytelen a kormány bevállalni - mint ahogy ezt a lapunknak nyilatkozó elemzők pénteken előrevetítették -, akkor az esetleges további megszorítások sem abba az irányba hatnak, hogy a cégek bővítsék a létszámot és fejlesztésekbe kezdve pörgessék a gazdaságot. A munkanélküliség tartósan magas szintje emellett megint csak visszahat a bankszektorra és a hitelezési folyamatokra, hiszen - ahogy azt egy korábbi cikkünkben írtuk - a törlesztési problémák legalább annyira függnek a munkahely elvesztésétől, mint az árfolyamok romlásától.

Drágulás a boltokban

Ha a forint gyengülését nem sikerül megállítani, akkor ennek közvetett hatásaként minden importtermék ára drágább lesz. Ez nem egyik napról a másikra jelentkező hatás, de heteken belül már érezhető, miután a korábban berendelt készletek elfogynak, és újra fel kell tölteni a raktárakat. Legelőször az élelmiszerek ára emelkedik, de néhány hónap múlva a tartósabb árucikkek ára is magasabb lesz. A kereskedők többsége legfeljebb néhány hónapra elegendő készleten ül, az új beszerzéseket már egy gyengébb forintárfolyammal kell számolnia, és az sem valószínű, hogy a boltosok lenyelik az árfolyamveszteséget.

Karácsony előtt még elképzelhető, hogy a kereskedők átmenetileg nem hárítják át a vevőkre a magasabb árat, de januártól elkerülhetetlen az áremelkedés, ha a forint ilyen gyenge marad. Érdekes kérdés az üzemanyagok árának várható alakulása, itt ugyanis az árfolyamhatást tompíthatja, hogy az elmúlt hetekben csökkenő trendben van a benzin és a dízelolaj is. Ennek köszönhetően az árak inkább stagnálhatnak, esetleg kismértékben emelkedhetnek csak a következő hetekben.

Az inflációs hatást az ellensúlyozhatja, hogy a belső fogyasztás nagyon alacsony szinten áll. A kereskedők azt tapasztalják, hogy kevesebben vásárolnak, inkább félnek az áremelések hatásától. "A háztartások fogyasztása már huzamosabb ideje stagnál, amit a jelek szerint az idei szja-kiengedés sem tudott érdemben élénkíteni" - olvasható a legutóbbi jegybanki inflációs jelentésben. Az MNB szerint a belső kereslet erősödését a jövedelemkilátásokkal kapcsolatos nagyfokú bizonytalanság, valamint a törlesztőrészletek magas szintje gátolja, márpedig - mint ahogy arra már kitértünk - a mostani fordulat mindkét téren tovább rontja a helyzetet: biztosan emeli a hitelterheket, és közvetve a reálgazdasági, munkaerő-piaci esélyeket is rontja.

Leértékelődnek a befektetések

Szerencsés helyzetben vannak azok, akik nem a hiteleiket nyögik, hanem megtakarításaik vannak, ám számukra is rossz üzenet a bóvliba csúszás. A forintban tartott eszközöket a lépés értékteleníti, így akinek a közeljövőben lesz szüksége arra, hogy befektetései egy részét készpénzzé tegye, az komoly árfolyamveszteséggel szembesülhet.

Ilyenkor mutatkozik meg az, hogy milyen hasznos a több lábon állás, és a devizában (is) történő megtakarítás, hiszen a dollárban vagy euróban tartott értékpapíroknál viszont éppen hogy árfolyamnyereséget jelent a forint bezuhanása.