"Vállalható bérleti díj kell" - villáminterjú a Nemzeti Eszközkezelő vezetőjével

A bank dönthet arról, hogy melyik ingatlant engedi át az eszközkezelőnek, és melyiket viszi inkább végrehajtásra, a Nemzeti Eszközkezelő (NET) viszont nem mérlegelhet, aki megfelel a kritériumoknak, azt be kell fogadnia a programba - mondta el az [origo]-nak adott interjújában Csillag Tamás, a NET vezérigazgatója. 

Olvassa el, ki és milyen feltételekkel kerülhet be a Nemzeti Eszközkezelő programjába!

- Az is jelentkezhet a Nemzeti Eszközkezelő jövőre induló programjába, akinek már az idén felmondta a bank a szerződését, és már az idén kijelölték az ingatlanát árverezésre?

Mivel az eszközkezelő január elsején kezdi meg a működését, csak a jövőre kiküldött banki értesítésektől kezdődőn lehet igénybe venni a segítségét. Ennek ellenére a bankokon múlik az, hogy aki már korábban bekerült a kényszerértékesítési kvótába, de amúgy megfelelne az eszközkezelő által előírt feltételeknek, annál leállítják-e a kényszerértékesítés folyamatát, vagy sem. Ezzel csökkentenék a saját kvótájukat, de ha úgy ítélik meg, hogy egyébként is nehezen értékesíthető az ingatlan, akkor lehet, hogy átengedik azt az eszközkezelőnek.

- A bank visszautasíthatja az adós kérelmét, ha egyébként megfelel a kritériumoknak?

A bankok hozzáállása kulcskérdés, hiszen a bank dönthet arról, hogy melyik ingatlant engedi át az eszközkezelőnek. A bankokkal előzetesen tárgyaltunk, és próbáltuk felmérni, hogy mennyire fogják átengedni az ingatlanokat, ahelyett, hogy végrehajtásra vinnék. Ez azért fontos kérdés, mert ha végrehajtásra viszik, akkor a teljes tartozásra igényt tarthatnak, míg, ha átengedik az eszközkezelőnek, akkor az eszközkezelő által fizetett vételár után fennmaradó adósságot elengedik az ügyfélnek. Feltételezzük, hogy aki megfelel a kritériumoknak, annál nem fogják akadályozni az eszközkezelő belépését.

- Mikor jelenik meg az a kormányrendelet, amely az eszközkezelőnek fizetendő lakbért meghatározza? E nélkül nem tudnak felelősen dönteni az adósok.

Az első ügyfeleknek január végén, február elején kell dönteniük a kérdésről, addig meg kell jelennie a kormányrendeletnek.

- Mennyi lesz hozzávetőlegesen a bérleti díj?

Ha az érintett családok lakhatását tartósan meg akarjuk oldani, akkor olyan bérleti díjat kell megállapítani, ami vállalható, és ezeknek a bérleti díjaknak az önkormányzati bérlakások díjaival is harmonizálniuk kell. Ez utóbbiból lehet kiindulni.

- Lehet majd ebből alkudni? Lehet esetleg méltányossági szempontokat érvényesíttetni?

Valószínűleg nem, hiszen az érintettek már eleve méltányos helyzetben vannak azáltal, hogy segélyt kapnak és ebbe a programba bekerülhetnek.

- Mi történik, ha valaki nem tudja fizetni a lakbért a későbbiekben?

A kormányrendelet fogja ezt a kérdést szabályozni, az eszközkezelő eszerint jár majd el.

- Végeztek hatástanulmányt arról, hogy az eszközkezelő által megvásárolt ötezer ingatlanból mennyit fognak tudni visszavásárolni az érintett családok, illetve, hogy ennek fényében hosszú távon mennyi állami pénzbe kerül a program fenntartása?

Erre nehéz bármilyen becslést adni ebben a pillanatban, kell egy jó fél év, hogy valamit előre jelezzünk.

- Ha a lakások nagy része tartósan állami tulajdonban marad, akkor a fenntartásuk, üzemeltetésük, tatarozásuk hogyan fog történni? Saját stábot állít fel erre az eszközkezelő?

Mivel ezek az ingatlanok minden bizonnyal nagyon szórtan helyezkednek el az országban, nem célszerű saját apparátust felállítani a műszaki problémák, szükséges felújítások elvégzésére. Ezekkel a feladatokkal olyan cégeket kell megbízni, amelyek az adott településen már professzionálisan, nagy gyakorlattal végeznek ilyen tevékenységet.