Megúszhatja Orbán a viharkabátot

A szerdán közölt utolsó negyedéves GDP-adat után jó esélye van Magyarországnak arra, hogy elkerülje a visszaesést idén. A recessziótól a kecskeméti Mercedes-gyár felfutó termelése és a javuló európai hangulat mentheti meg a gazdaságot.

Megúszhatja az újabb recessziót Magyarország, ezzel a kormány elkerülheti, hogy növekedés helyett visszaessen a gazdaság.

Orbán Viktor miniszterelnök decemberben a Széll Kálmán-társaság rendezvényén beszélt arról, hogy reális, ám nehezen elérhető célkitűzésnek tartja, hogy a magyar gazdaság 2012-ben ne csússzon recesszióba. A parlamentben pedig úgy fogalmazott, hogy a 2012-es év és főleg annak első fele olyan nehéz lesz, hogy "elő kell venni a viharkabátot".

Az idei évre várható növekedésről megoszlanak a vélemények. Az Európai Bizottság őszi becslése 0,5 százalékos növekedést várt Magyarországtól, a fejlett gazdaságokat tömörítő OECD azonban 0,6 százalékos visszaesést jelzett novemberben. A visszaesés így könnyen elképzelhető, de a KSH szerdán publikált, tavalyi negyedik negyedéves GDP-gyorsbecslése arra utal, hogy a növekedés lelassulása nem fog átcsapni visszaesésbe.

"Megőrizni a lendületet"

Tavaly év végén 1,4 százalékos volt a növekedés az előző évi adathoz képest, míg a harmadik negyedévről számítva 0,3 százalékkal nőtt a gazdaság. A negyedéves adatok összesítése után kiderült, hogy 2011-ben 1,7 százalékkal növekedett a gazdaság.

A nem végleges adatok kedvezőbbek a piaci várakozásoknál, a negyedéves növekedést 1 százalék alá várta a piac. Az MTI által idézett londoni elemzők a kelet-európai régió legbiztatóbb hírének tartották az adatot, és úgy látták, hogy Magyarország jó eséllyel elkerülheti idén a recessziót.

Malév, Nokia, Mercedes

A 2012-es gazdasági növekedést a szokásosnál jobban befolyásolhatja a nagyvállalati szektor teljesítménye. A Malév leállása és a Nokia-gyár részleges leépítése sok beszállítót magával ránthat, miközben a kecskeméti Mercedes-gyár elkezdi a termelést, ami némi lökést adhat.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a Malévnak önmagában "hajszálnyi" negatív hatása lehet a gazdasági növekedésre, sőt még pozitívan is hathat, mivel a repülőtársaság üzemi veszteséget termelt. Az elemző szerint ugyanakkor lehetnek továbbgyűrűző hatások a beszállítók és a kieső forgalom miatt. A Nokiának szerinte azért lesz kicsi hatása, mert alacsony volt a gyár gazdasági hozzáadott értéke, vagyis az export és az import értéke szinte megegyezett. Az elbocsátottak nagy része szlovákiai magyar volt, ezért a kieső fogyasztás nem a magyar gazdaság teljesítményében fog megjelenni elsősorban.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője egyetértett azzal, hogy inkább a Malév fog hatni, mint a Nokia. Szerinte a Nokia már csak azért sem képvisel nagy súlyt a kibocsátás változásában, mert már eddig is csökkentett aktivitás volt a gyárban, vagyis az elbocsátás nem jár drasztikus hatással.

Német segítség

Suppan Gergely szerint a magyar gazdaság elkerülheti a technikai recessziót, ami két egymás utáni negyedév visszaesését jelenti. Szerinte az első negyedévben várhatóan visszaesés lesz a tavalyi év utolsó negyedévéhez képest, mivel a gazdasági szereplők zömében ekkor reagálnak a szabályváltozásokra. A negatív hatás a második negyedévben is folytatódhat, de ekkor indul be a Mercedes-gyár, illetve a német hangulatindexek is azt mutatják, hogy a vártnál gyorsabban fog feltápászkodni a német gazdaság, ami magával húzhatja a magyart is. A német gazdaság kedvező fordulatát mutatja az IFO intézet hangulatindexe. A német gazdaságkutató intézet havonta méri, hogy az ágazati szereplők hogyan értékelik az üzleti környezetüket, illetve, hogy mik a várakozásaik. A várakozási index szeptember óta 100 pont alatt volt, ami azt jelzi, hogy romló gazdasági környezetre számítanak, januárban azonban az enyhén pozitív fordulat mutatja, hogy a német gazdaság fölfelé indulhat. Amennyiben ténylegesen beindul a német gazdaság, az a magyarra is kedvezően hatna.

A növekedést segítheti a belső fogyasztás is, ennek mértékében azonban nem érdemes komolyan bízni. Az egykulcsos adó és a végtörlesztés ugyan sok milliárd forintot hagy a háztartásoknál, de mivel a devizahitelek rendezése sokaknál a megtakarítások felélését, másoknál újabb hitel felvételét jelentette, inkább a megtakarítások pótlása várható, mintsem a lendületes fogyasztás. Keszeg Ádám azt is mondta, hogy a fogyasztás némileg látszódott a tavalyi adatokban, de csak úgy, hogy ha összehasonlítjuk a környező országok adataival. Vagyis a fogyasztás éreztette hatását, de az nem mondható el, hogy komoly növekedést gerjesztett.

Tervek születtek

A növekedés beindulására már csak azért is szükség lenne, mert a várakozások feletti emelkedés ellenére Magyarország lemaradóban van régiós versenytársaihoz képest. A kormány tavaly év végén a "növekedési terv" kidolgozásával jelezte, hogy lendületet adna a gazdaságnak, a tervről december végéig lehetett konzultálni, de azóta nem lehetett hallani róla.

Év végén a kormány a bankokkal való kibéküléstől is növekedést várt. A bankszövetség és a kormány közötti megállapodás ugyanis tartalmazta, hogy a bankok a hitelezés élénkítésével segíthetik a növekedést. Ehhez csatlakozott a jegybank is, három új eszközt vetve be annak érdekében, hogy a bankoknak megfelelő forrásuk legyen a hitelezéshez.

Az IMF is gyorsítana

A gazdasági növekedés fontosságát mutatja az is, hogy a Nemzetközi Valutaalap, amellyel a kormány egy hitelkeret-megállapodásról tárgyalna, több fórumon is azt hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a gazdaság felpörgetésére van szükség. A nyilatkozatok szintjén tehát a kormány és az IMF egyetért, mindkettő a növekedésre helyezi a hangsúlyt. A 2008-2010 közötti hitelprogramban nagyobb hangsúlyt kapott a költségvetési hiány leszorítása, de jelenleg már jóval kedvezőbb pozícióval néz a tárgyalások elé a magyar büdzsé: az Európai Unió 3 százalék alatt várja a magyar hiányt.

Iryna Ivaschenko, a Valutaalap magyarországi irodavezetője az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara konferenciáján azt mondta, hogy a magyar gazdaság elsődleges problémája a növekedés, mind rövid, mind hosszú távon. Szerinte az ország jelenleg csak az exportból tud növekedni, de ezt nem tartotta bajnak, "mert ez a legfenntarthatóbb növekedési modell". Az exportvezérelt gazdaság azonban növekedésképtelen, mivel a legfőbb külpiac, az eurózóna, azon belül is a német vállalatok növekedése is lelassult. "Ha Németország tüsszent, Magyarország is megfázik" - mondta Ivaschenko. Ebből a szempontból jó jel, hogy a német gazdasági adat a magyarhoz hasonlóan némileg kedvezőbben alakult a vártnál, igaz, 0,2-ot visszaesett a negyedik negyedévben.

GDP-becslés 2012-re (százalék)
Kormány	0,5
Európai Bizottság	0,5
Nemzetközi Valutaalap	0,3
Reuters-elemzők (19 elemző átlaga)	-0,4 (-2 és +0,5 között)
OECD	-0,6

Forrás: [origo]-gyűjtés

Ivaschenko az előadásában arról beszélt, hogy Magyarországnak jó struktúrájú kiigazításra van szüksége, ami növekedést támogató, a bevételi és a kiadási oldalra is ható intézkedési mixből kell, hogy álljon, ami ráadásul nem növeli a munkaerő költségeit.

Christoph Rosenberg, az IMF magyarországi delegációjának vezetője az IMF honlapján megjelent interjúban pedig arról beszélt, hogy "sajnos, rövid távon nincs könnyen alkalmazható eszköz a gazdaság beindítására. A költségvetési élénkítés Magyarország számára nem járható". Vagyis az állam nem költekezhet annak érdekében, hogy növekedjen a gazdaság. A delegációvezető kritizálta az egykulcsos adózásra való átállás módját amiatt, hogy az nem támogatja a növekedést. Rosenberg felsorolta a konkrét intézkedéseket, amiket problémásnak tartott, az adójóváírás eltörlése, a drasztikus minimálbér-emelés és a bonyolult bérkompenzáció mellett az áfaemelést is kedvezőtlennek látta.