Legyen észnél, ha nyáron hívatja a főnök!

Rengeteg változást hoznak a nyártól érvénybe lépő új munkajogi szabályok, amelyek rugalmasabbá tehetik a cégek életét, és így jó tesznek a gazdaságnak. A munkavállalók azonban kiszolgáltatottabbak lesznek, ezért jobban oda kell majd figyelniük arra, hogy mi szerepel a szerződésükben. A pénzbüntetéssel, a bérpótlékok kifizetésével és a szabadság szabályaival is lehet játszani majd. Összeszedtük, milyen aknákra kell odafigyelni, ha valaki új szerződést köt.

Sokkal könnyebb lesz a dolgozókat elbocsátani, a korábbinál jóval kevesebb garancia védi a munkavállalókat, jelentősen nő a cégek mozgástere a dolgozók kárára, a kirúgottak pedig nehezebben és kevesebbet nyerhetnek majd a munkaügyi perekben - jobbára efféle vészjósló forgatókönyvek látnak napvilágot arról, hogy milyen változásokat hoz a július elsején életbe lépő új munka törvénykönyve (Mt.) (az új törvény egyes elemeiről írt korábbi cikkeinket itt olvashatja el).

Az új időkre tehát érdemes felkészülni mindenkinek, aki alkalmazásban áll, de a több éberséget és adott esetben nagyobb teljesítményt igénylő korszaknak azért előnye is lehet. A lazább szabályok könnyebbé teszik a cégek életét, így nagyobb az esély arra is, hogy jól megy majd nekik, és így több munkahely jön létre.

Kell a fejlődéshez

"Biztosan vannak kockázatok a törvényben. Nem zárható ki, hogy lesznek tisztességtelen foglalkoztatók, amelyek visszaélnek a mozgásterükkel, de ez nem ok arra, hogy ne legyenek változások" - érvel az új Mt. mellett Suhajda Attila. A Foglalkoztatók Munkajogi Fórumának vezetője szerint valóban értelmezhető úgy az új Mt., mint amely nagyobb lehetőséget ad a dolgozók leépítésére vagy az általuk okozott károk keményebb szankcionálására, de az új szabályok a magyar gazdaság versenyképességének növekedését is szolgálják.

"Egy kisebb cég nehezen tud alkalmazkodni a piaci igényekhez akkor, ha az emberei be vannak betonozva a státusukba a törvény által. Ha a cégnek a fejlődéséhez vagy éppen a túléséhez arra van szüksége, hogy más szaktudású, más képességű alkalmazottakat vegyen fel, akkor meg kell adni számára annak a lehetőségét, hogy lecserélje a munkavállalói egy részét. Ettől nem lesz több munkanélküli a piacon, hiszen, aki elbocsát, az valakit fel is vesz, így kialakulhat az ágazatok és a cégek közötti dinamikusabb munkaerő-áramlás" - mondja a szakember.

Nem lesz elég alibizni

"A legfontosabb a szemléletbeli váltás, amely által remélhető, hogy a munkavállalók inkább a teljesítményük, a munkához való hozzáállásuk révén törekszenek majd státusuk megőrzésére, semmint úgy, hogy a korábbi törvény által biztosított védelem mögé bújnak vagy éppen visszaélnek azzal" - fogalmaz Suhajda.

A visszaéléseket persze az új törvény sem fogja tudni kizárni, és előfordulhat, hogy innentől kezdve majd éppen a cégek próbálnak meg visszaélni a nagyobb mozgásterükkel. "Erre való a Munkaügyi Felügyelet és a munkaügyi bíróságok, az ő dolguk, hogy kiszűrjék és orvosolják a visszaéléseket" - mondja Suhajda.

Van azonban számos olyan pont is, ahol a munkavállalók is segíthetnek magukon, ha elég éberek, és odafigyelnek arra, hogy kedvezőbb szabályokat harcoljanak ki maguknak. A belépéskor, vagy jó esetben még az előtt kézhez kapott munkaszerződést júliustól még inkább érdemes átbogarászni, mint eddig. Az új törvény ugyanis tág teret ad az egyedi megállapodásoknak. Fontos változás, hogy a kollektív szerződésben olyan szabályokat is fel lehet állítani, amelyek az Mt.-hez képest hátrányosabban érintik a dolgozókat, de ha egy cégnél nincs kollektív szerződés, akkor az üzemi megállapodásokba vagy az egyedi munkaszerződésekbe is beépíthetők a törvénynél szigorúbb szankciók.

Ilyen lehet például a pénzbüntetés. A jövőben maximum egyhavi személyi alapbér erejéig pénzbüntetéssel is sújtható az alkalmazott, de csak akkor, ha ez a munkaszerződésben (vagy a kollektív szerződésben, vagy az üzemi megállapodásban) is szerepel. A bérpótlékok (túlóradíj, műszakpótlék) kérdése is extra figyelmet érdemel. Eddig csak a túlórára lehetett havi átalányt adni, nyártól ez a műszakpótlékra és az éjszakai pótlékra is vonatkozik - hívja fel a figyelmet Czeglédy Edina, a Noerr és Társai Ügyvédi Iroda munkajogi csoportjának vezetője. Ha az új rendszerben alacsony átalányt állapít meg a munkaadó, rosszul járhatnak az alkalmazottak.

Összevissza tologatható a szabadság

A munkavégzés rugalmasságát erősítik a szabadságolással kapcsolatos új szabályok is, amelyek sokkal nagyobb teret adnak a dolgozók és munkáltatóik közötti megegyezésnek. A munkáltató alapesetben köteles két hét egybefüggő szabadságot kiadni minden dolgozójának, de teljesen másban is megállapodhatnak.

Ha valaki csak pár napot akar kivenni, azért, hogy a következő évben egy hosszabb távollétre használja fel a szabadságát, erre is meglesz a lehetősége, csak a feleknek erről meg kell állapodniuk. "Mint szinte minden más részszabálynál, itt is a nagyobb egymásrautaltság, az intenzívebb kommunikáció, az erősebb partneri viszony és az egyéni igényekhez való alkalmazkodás jelenik meg az új törvényben" - mutat rá Suhajda Attila.

Az új szabályok szerint a kollektív szerződésben majd abban is megállapodhatnak, hogy a munkavállalóknak csak az alapszabadság jár. Ha valamiért egy cégnél ilyen megállapodást születik, az egyéni munkaszerződésekben még mindig el lehet térni tőle.

Nem működnek a régi beidegződések

A jövőben felesleges arra számítani, hogy ha valakit kirúgnak, akkor még pár hétre táppénzre menekülhet. Eddig a betegség ideje alatt a munkavállaló védettséget élvezett, de az új törvény szerint ez nincs így, a felmondás a közlése időpontjában érvénybe lép.

Ha valakit nem a szabályoknak megfelelően rúgnak ki, a jövőben is kap kártérítés, de arra már nem számíthat, hogy abból egy kisebb lakást vehet. A cégnek ugyanis annyi pénzt kell majd megtérítenie, amennyi kiesést, kárt a dolgozó valóban elszenvedett. A mai gyakorlat teljesen más: a volt dolgozó, ha megnyeri a munkajogi pert, a kirúgása óta eltelt időszakra megkapja a teljes bérét, legalábbis addig, amíg nem talált magának állást, és ezen felül a bíróság még 2-12 hónapra egy átalánykárt is megállapít a számára. "Tudva azt, hogy egy-egy ilyen per két-három évig is elhúzódhat, előfordulhat, hogy egy vállalatnak ma akár 13-14 millió forintjába belekerül egy elveszített munkaügyi per, amelynek a költsége júliustól már körülbelül 4-5 millió forintra csökkenhet" - mutat rá Zsédely Márta, a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Az új élet azonban csak fokozatosan jelenik majd meg a munkahelyeken. Zsédely Márta szerint két évbe is beletelik, mire az új szabályokhoz a vállalkozások saját belső szabályzatukat és gyakorlatukat is hozzá igazítják, és azok a mindennapok részévé válnak. Ésszerűtlen lenne például egy teljesen új szabadságolási rendet kialakítani év közben, csak azért mert július 1-jétől lép életbe az új törvény.

Új foglalkoztatási formák jönnek

Az új Mt. egyik leglátványosabb előrelépése talán a rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák ösztönzése, amelyekben a mai magyar munkaerőpiac fájdalmasan elmaradott.

A törvény nevesíti a "munkakörmegosztást", aminek keretében adott munkakört többen látnak el, idejüket és munkabérüket is megosztva egymással. A "több munkáltató által létesített munkaviszony" lehetőséget ad arra, hogy egy embert több cég foglalkoztasson, így több helyről kapja a fizetését. A "munkavégzés behívás alapján" idényjellegű munkáknál vagy hektikus megrendeléseknél teszi lehetővé a részmunkaidős foglalkoztatást. Ezektől az [origo]-nak nyilatkozó jogászok szerint ugyan nem várható azonnali, forradalmi változást, de mindenképpen új irányt jeleznek, és a gazdaság fehérítését is elősegíthetik.

Szintén jó irány, hogy a szülés után munkába visszaálló kismamák foglalkoztatását a törvény részmunkaidős munkaviszonnyal segíti - ezt a gyermek hároméves koráig az anya kezdeményezheti, és a munkáltató nem is tagadhatja meg. Az európai uniós foglalkoztatási adatok rangsorában ezen a téren a legnagyobb Magyarország lemaradása: az unióban mindenhol máshol több kisgyermekes nő dolgozik, mint nálunk.

Az itt dolgozó külföldieknek is könnyebb lesz

Vonzóbbá teheti a magyar munkaerőpiacot a külföldi befektetők szemében is az új Mt. Nekik kedvez például az a lehetőség, amely szerint több munkáltató is foglalkoztathatja ugyanazt a személyt. Hogy ez mit jelent, az egy, a térségbe vezényelt regionális igazgató példájával illusztrálható. Ha az illető például egy regionális hr-igazgató, aki német, holland, magyar vagy más európai cégeknek is ellátja a hr-feladatait, innentől kezdve világosan és könnyen, az új törvényben bevezetett "több munkáltató által létesített jogviszony" alapján kaphatja a fizetését.

Egy külföldi menedzser innentől kezdve euróban is megkaphatja a fizetését, ha magyarországi cég alkalmazásában sokat dolgozik külföldön. A külföldről Magyarországra kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása is egyszerűbbé válik, az így dolgozók bérét is lehet majd euróban, a devizaszámlájukra utalni.