Régiós hódításra gyűjt pénzt a magyar szigetelőgyár
![masterplast építőipar](https://cdn.origo.hu/2023/12/n9ki6Gc1Wo_UnZddD7yW9VQe42FiaHnNhlHnN_mob90/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzY2OWJlMzNhNGVjYjRhZTE4YmE5NGQ1ZWIwNjdmZTgz.webp)
Az egyre mélyülő építőipari válságban van egy magyar vállalkozás, amely nem a napi túléléssel, hanem a növekedéssel foglalkozik. Szerdán 1,2 milliárd forint tőkét akar bevonni a magyar tulajdonú Masterplast a tőzsdén újabb részvények piacra dobásával. A kereskedést erre a napra fel is függesztik a Budapesti Értéktőzsdén, mivel a társaság az árfolyamot befolyásoló bejelentésre is készül.
A nyugat-európai építőipari társaságokhoz képest kicsi, de kelet-európai mércével már jelentőssé nőtt Masterplast tavaly ősz óta tagja a Budapesti Értéktőzsdén forgó vállalatoknak, de a közkézen levő részvények aránya elenyésző, a BÉT május 8-i adatai szerint mindössze 1,43 százalék.
A cégvezetés ezen változtatna, és magánbefektetőket is bevonna a cég tulajdonosi körébe. Tibor Dávid elnök-vezérigazgató azt mondta a hétfői sajtótájékoztatón, hogy a céljuk a minél szélesebb befektetői kör kialakítása.
A terv az, hogy legfeljebb 2 millió 860 ezer részvényt dobnak piacra. Ha lesz elég érdeklődés, és az árfolyam kedvezően alakul, akkor az 1,2 milliárd forinton túl további 600 millió forintnyi saját részvényt is értékesítene a Masterplast két tulajdonosa Tibor Dávid és Ács Balázs, akik még ezután is többségben maradnának a társaságban.
Gyárra kell a pénz
A Masterplast tavaly novemberben már bevezette a részvényeit a tőzsdére, a kisebb cégeket tartalmazó B szekcióba. Ez a bevezetés azonban "technikai" volt, mivel nyilvánosan még nem lehetett hozzáférni a részvényekhez, azokat brókercégek, befektetési szolgáltatók jegyezték le.
A pénz arra kell a társaságnak, hogy hőszigetelő elemeket gyártó romániai és ukrán üzemét fejlessze. A cég korábban is vont már be tőkét, amelyből a romániai Sepsiszentgyörgyön és az ukrajnai Lvivben alakított ki gyárat. Az előbbi idén ősszel, utóbbi 2013 tavaszán kezdhet termelni.
A KBC Equitas elemzése szerint a bevonandó tőke arra is fordítható, hogy a cég megvásároljon egy-két céget az iparágból. Bár a menedzsment a saját bevallása szerint nem gyakorlott ebben, a KBC szerint a "megtépázott szektor kedvező árú célpontokat kínálhat".
Válságos környezet
A KBC sorra vette a Masterplast előnyeit és hátrányait, ennek alapján a lakossági befektetők mérlegelhetik, hogy vásárolnak-e a feltörekvő magyar cég részvényeiből. A legnagyobb kockázata a cégnek az a terület, ahol működik: az építőipar ugyanis visszaesőben van a régióban. Igaz, hogy a Masterplast nem elsősorban az új építésű ingatlanok piacán erős, hanem a felújítások területén, mivel a vállalat hőszigetelőanyag-gyártással és forgalmazással foglalkozik. Ezt a szegmenst pedig kevésbé sújtotta a válság. A KBC viszont úgy fogalmazott, hogy az építőipar gyengélkedése "korlátot szab" a cég növekedésének.
A cég erősségének számít viszont a célpiaca. Egyrészt Magyarország mellett Romániában és Ukrajnában van jó pozíciója, két olyan országban, ahol az épületek átlagos energiahatékonysága nagyon alacsony, vagyis jó eséllyel részesedhetnek a jövőben ezek felújításából. A felújításokat pedig segíti az Európai Unió energiahatékonysági célkitűzése, illetve az is, hogy a lakásvásárlásnál jóval kisebb összeget igényel.
Másrészt a kelet-európai piacokból származó bevétel viszonylag egyenletesen oszlik meg. Az értékesítés bevételének 26,6 százaléka érkezik Magyarországról, 25,5 százaléka Romániából, 11,6 százaléka Szerbiából, a nem kelet-európai egyéb országokból és exportból 11,2 százalék - a többi Horvátország, Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország között oszlik meg. Vagyis, ha bármely okból az egyik piac megremegne, az nem okozna katasztrófát a cég pénzügyeiben.
Lemorzsolódott árbevétel
A cég gyengeségének számít viszont az árbevétel alakulása. Az 1997-ben alapított Masterplast 2008-ig dinamikusan növekedett, de a válság miatt az elmúlt három üzleti évben nagy visszaesést, majd további lassú lemorzsolódást mutatott az árbevétel. A menedzsment jól reagált a válságra, így az eredmény zuhanását sikerült megállítani, 2011-ben már növekedett a nyereség. A KBC szerint az építőipar helyzete mellett fontos kockázati tényező a devizakitettség. A cég éves jelentése szerint 3 százalékos változás az euró-forint-árfolyamban 300 ezer euró adózás előtti eredményváltozást okoz.