Régiós hódításra gyűjt pénzt a magyar szigetelőgyár

masterplast építőipar
Vágólapra másolva!
Erős kelet-európai lábakon áll, és a zuhanó építőiparból is azokat az üzleteket találta meg a Masterplast, amelyek sikeres magyar vállalkozássá tették az elmúlt években. A válságból növekedéssel törne ki, amelyet gyárvásárlással és fejlesztéssel alapozna meg. Szerdán a társaság új részvényeket dob a tőzsdére, amelyekkel kifejezetten a magánbefektetőket próbálja meghódítani, és nagy bejelentésre is készül.
Vágólapra másolva!

Az egyre mélyülő építőipari válságban van egy magyar vállalkozás, amely nem a napi túléléssel, hanem a növekedéssel foglalkozik. Szerdán 1,2 milliárd forint tőkét akar bevonni a magyar tulajdonú Masterplast a tőzsdén újabb részvények piacra dobásával. A kereskedést erre a napra fel is függesztik a Budapesti Értéktőzsdén, mivel a társaság az árfolyamot befolyásoló bejelentésre is készül.

A nyugat-európai építőipari társaságokhoz képest kicsi, de kelet-európai mércével már jelentőssé nőtt Masterplast tavaly ősz óta tagja a Budapesti Értéktőzsdén forgó vállalatoknak, de a közkézen levő részvények aránya elenyésző, a BÉT május 8-i adatai szerint mindössze 1,43 százalék.

A cégvezetés ezen változtatna, és magánbefektetőket is bevonna a cég tulajdonosi körébe. Tibor Dávid elnök-vezérigazgató azt mondta a hétfői sajtótájékoztatón, hogy a céljuk a minél szélesebb befektetői kör kialakítása.

A terv az, hogy legfeljebb 2 millió 860 ezer részvényt dobnak piacra. Ha lesz elég érdeklődés, és az árfolyam kedvezően alakul, akkor az 1,2 milliárd forinton túl további 600 millió forintnyi saját részvényt is értékesítene a Masterplast két tulajdonosa Tibor Dávid és Ács Balázs, akik még ezután is többségben maradnának a társaságban.

Gyárra kell a pénz

A Masterplast tavaly novemberben már bevezette a részvényeit a tőzsdére, a kisebb cégeket tartalmazó B szekcióba. Ez a bevezetés azonban "technikai" volt, mivel nyilvánosan még nem lehetett hozzáférni a részvényekhez, azokat brókercégek, befektetési szolgáltatók jegyezték le.

A pénz arra kell a társaságnak, hogy hőszigetelő elemeket gyártó romániai és ukrán üzemét fejlessze. A cég korábban is vont már be tőkét, amelyből a romániai Sepsiszentgyörgyön és az ukrajnai Lvivben alakított ki gyárat. Az előbbi idén ősszel, utóbbi 2013 tavaszán kezdhet termelni.

A KBC Equitas elemzése szerint a bevonandó tőke arra is fordítható, hogy a cég megvásároljon egy-két céget az iparágból. Bár a menedzsment a saját bevallása szerint nem gyakorlott ebben, a KBC szerint a "megtépázott szektor kedvező árú célpontokat kínálhat".

Válságos környezet

A KBC sorra vette a Masterplast előnyeit és hátrányait, ennek alapján a lakossági befektetők mérlegelhetik, hogy vásárolnak-e a feltörekvő magyar cég részvényeiből. A legnagyobb kockázata a cégnek az a terület, ahol működik: az építőipar ugyanis visszaesőben van a régióban. Igaz, hogy a Masterplast nem elsősorban az új építésű ingatlanok piacán erős, hanem a felújítások területén, mivel a vállalat hőszigetelőanyag-gyártással és forgalmazással foglalkozik. Ezt a szegmenst pedig kevésbé sújtotta a válság. A KBC viszont úgy fogalmazott, hogy az építőipar gyengélkedése "korlátot szab" a cég növekedésének.

A cég erősségének számít viszont a célpiaca. Egyrészt Magyarország mellett Romániában és Ukrajnában van jó pozíciója, két olyan országban, ahol az épületek átlagos energiahatékonysága nagyon alacsony, vagyis jó eséllyel részesedhetnek a jövőben ezek felújításából. A felújításokat pedig segíti az Európai Unió energiahatékonysági célkitűzése, illetve az is, hogy a lakásvásárlásnál jóval kisebb összeget igényel.

Másrészt a kelet-európai piacokból származó bevétel viszonylag egyenletesen oszlik meg. Az értékesítés bevételének 26,6 százaléka érkezik Magyarországról, 25,5 százaléka Romániából, 11,6 százaléka Szerbiából, a nem kelet-európai egyéb országokból és exportból 11,2 százalék - a többi Horvátország, Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország között oszlik meg. Vagyis, ha bármely okból az egyik piac megremegne, az nem okozna katasztrófát a cég pénzügyeiben.

Lemorzsolódott árbevétel

A cég gyengeségének számít viszont az árbevétel alakulása. Az 1997-ben alapított Masterplast 2008-ig dinamikusan növekedett, de a válság miatt az elmúlt három üzleti évben nagy visszaesést, majd további lassú lemorzsolódást mutatott az árbevétel. A menedzsment jól reagált a válságra, így az eredmény zuhanását sikerült megállítani, 2011-ben már növekedett a nyereség. A KBC szerint az építőipar helyzete mellett fontos kockázati tényező a devizakitettség. A cég éves jelentése szerint 3 százalékos változás az euró-forint-árfolyamban 300 ezer euró adózás előtti eredményváltozást okoz.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről