Soha nem volt még ilyen olcsó a pénz az eurózónában

0,75 százalékra csökkentetette a kamatot az eurózónában az Európai Központi Bank. Ez történelmi mélypont.

Az eddigi 1 százalékról 0,75 százalékra - rekordmélységbe - csökkentette az irányadó kamatot az Európai Központi Bank. A lépés megfelel a várakozásoknak, a piac ugyanis erre számított.

A befektetők most a délután fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatóra várnak. Az EKB elnöke, Mario Draghi szavaiból azt próbálják kiolvasni, hogy várható-e újabb kamatvágás, illetve az EKB más intézkedést is be akar-e vetni, hogy élénkítse a pangó gazdaságot.

Az EKB döntéshozói a csütörtök délutáni ülésük előtt nem adtak jelzést arra vonatkozóan, hogy milyen döntés várható. Az Erste szakértői szerint egyre nagyobb volt a nyomás az EKB-n, hogy csökkentse az irányadó kamatrátát, mégpedig azért, mert egyre inkább úgy tűnik, hogy az európai gazdaság nem tud talpra állni.

Ezzel összhangban nyilatkozott az [origo]-nak Németh Dávid, az ING közgazdásza közölte: a piac a kamatvágásra volt berendezkedve. "Ha csökkenti a kamatot az EKB, az nem lesz meglepetés, akkor inkább Mario Draghi jegybankelnök döntéshez fűzött kommentárja lehet izgalmas. Elsősorban az a kérdés, hogy milyen válságkezelő intézkedéseket jelent majd be a jegybankelnök" - tette hozzá. "Amennyiben az EKB mégsem változtatott volna a kamaton, az kiábrándultságot okozhatott volna a befektetők körében, vagyis felerősödött volna a kockázatkerülés, és eladási hullám alakulhatott volna ki a piacokon. Ez egyet jelentett volna a dollár erősödésével, és az euró gyengülésével a forint is veszített volna értékéből" - fogalmazott.

Az Erste kommentárja szerint vannak piaci szereplők, akik szerint a kamatcsökkentés nem elég a gazdaság felrázásához és a problémák kezelésére. A megoldást az jelentené, ha az EKB garanciát vállalna egy estleges közös európai kötvénykibocsátási programra. Ebben az esetben a hitelköltségek az eurózóna perifériáján lévő, pénzügyi gondokkal küzdő tagállamok számára jelentősen csökkennének, és elindulhatna egy erőteljes deficitcsökkentés, ezzel párhuzamosan a megszorítások megszűnésével kibontakozna az oly rég óta várt gazdasági fellendülés. Erre a forgatókönyvre az Ersténél nem számítanak, bár egy ilyen bejelentés biztosan szétrobbantaná a piacokat. Ha a kamatcsökentés elmarad, akkor "nagyon mérgesek lesznek a befektetők" - áll az Erste elemzésében.

A Nemzetközi Valutaalap vezetője, Christine Lagarde szerint sem a kamatcsökkentés a legjobb megoldás az eurózóna bajaira, ő a kötvényvásárlási program beindítását jobbnak tartaná. Szerinte ezzel célzottan lehetne a bajban lévő országok finanszírozását segíteni a hozamok leszorításán és a likviditás fokozásán keresztül.