Ne vegye el a takarítónőjét, mert kiszúr Matolcsyval!

Ne alkudozzon, költekezzen minél többet, ne vesse meg a bejárónők, takarítónők szolgáltatásait, ne sajnálja a közszolgáktól a pluszpénzt, örüljön, ha minél többet dolgozhat, és ültessen zöldséget - nyolc tipp annak, aki a szívén viseli a döcögő magyar gazdaság sorsát. A recesszióból is van kiút.

Rossz bőrben van a magyar gazdaság - írta szinte a teljes magyar sajtó a múlt héten, miután kiderült, hogy a GDP növekedése már a második negyedévben csökkent, és az ország hivatalosan is recesszióba került.

Mivel a GDP elvileg mindent mutat, amit a cégek, az állam és a lakosság hozzátesz a gazdasághoz, adódik a kérdés, hogy az átlagpolgár vajon mit tehet azért, hogy lendítsen egyet a gazdaság szekerén. Összeszedtünk néhány tippet, amivel mindenki tehet azért, hogy kihúzzuk a csávából a magyar gazdaságot.

A GDP az angol gross domestic product kifejezésből származik, amit magyarra bruttó hazai termékként kell fordítani, és azt mutatja, hogy a Magyarországon működő gazdasági szereplők (a vállalatok, az állam, a magánszemélyek) mekkora értéket állítanak elő. "A GDP a gazdasági értelemben vett fejlettségnek a világon legelterjedtebben használt mutatószáma" - mondta az [origo]-nak Pozsonyi Pál, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főosztályvezetője. (2011-ben a magyar gazdaság 28 080 milliárd forint értéket termelt, ennyi volt a GDP.)

1. Vegyen magyar terméket!

Ha veszünk egy terméket, például egy zacskó papír zsebkendőt, akkor növeljük a GDP-t. Ha ezt a papír zsebkendőt Magyarországon készítették - akár magyar tulajdonú vállalkozás, akár multinacionális cég -, azzal sokkal jobbat teszünk a magyar gazdaságnak, jobban növeljük a GDP-t, mint ha külföldről behozott papír zsebkendőt vennénk meg.

Az import visszaszorítása a fogyasztási javaknál persze csak ott működik, ahol a magyar és a külföldi áru egymáshoz nagyon hasonló minőségben, árban megvásárolható, illetve egyáltalán van magyar megfelelője a külföldi terméknek. Egy klasszikus példa: a narancs nem ilyen.

2. Vásároljon sokat!

Az import sem ördögtől való azonban, és nem feltétlenül csökken tőle a magyar GDP. Ha egy használtruha-bolt egy hónapban ezer darab ruhát hoz be külföldről összesen félmillió forint értékben, és az üzlet rezsije háromszázezerbe kerül havonta, de 1,2 millió forint értékben bevétele is van, akkor a bolt abban a hónapban négyszázezer forintnyi értéket, GDP-t állított elő. (Az üzlet összkiadása ugyanis 800 ezer forint volt, bevétele viszont ennél 400 ezer forinttal több.)

A példának megfelelően a teljes vállalati szektornál úgy mérik a hozzáadott értéket, hogy a bruttó termelési bevételből (lényegében az ár- és egyéb bevételből) levonják a költségeket, azaz anyagköltséget és az igénybe vett szolgáltatások értékét. Leegyszerűsítve megnézik, hogy egy cég mennyi bevételt ért el adott időszakban, és hogy mennyi költség kapcsolódik az eladott árukhoz, mennyiért szerezte be azokat, mennyi volt a feldolgozásukhoz, értékesítésükhöz kapcsolódó energia-, bérleti díj, egyéb költség. Ha a bevétel meghaladja a kiadást, akkor értéket állított elő a cég. Így aztán ha a magyarok többet vásárolnak, a boltoknak, cégeknek jobban fut a szekér, azzal a GDP is nő.

3. Ne alkudozzon!

A cégek bevétele és a GDP-növekedés összefüggése miatt a túlságosan alacsony árak viszont csökkentik a GDP-t. Ha például egy használtautó-kereskedő olcsóbban tud csak túladni egy autón, amelyet beszámított egy másik autó eladásakor, akkor a magyar GDP kisebb lesz. Ebben az esetben az eladási ár a beszerzési ár alatt van, és még a területbérleti díj, rezsiköltség, egyéb költség is levonódik.

4. Fogadjon fel bébiszittert, bejárónőt, festőt!

Ház körüli munkával, bármennyit is végezzünk belőle, nem tudjuk igazán növelni a GDP-t. Abba ugyanis nem kell beszámítani, ha a szülők nevelik a gyereket, az asszony mosogat, takarít, a férfi otthon lemossa az autót. (Legfeljebb a megvásárolt vegyszerek, eszközök dobnak a gazdasági mutatón egy kicsit.) Ha azonban a gyerek mellé felfogadnak egy bébiszittert, vagy a lakást bejárónővel takaríttatják ki, akkor emelkedik, magasabb lesz a GDP - magyarázta Szabó Péter, a KSH főosztályvezetője. Ez akkor is így van, ha valaki számla nélkül dolgoztatja a segéderőt, a KSH ugyanis felbecsüli a feketegazdaság hozzáadott értékét. A képlet fordítva is igaz: ha valaki feleségül veszi a bejárónőjét, azonnal csökkenti a GDP-t.

Ugyanígy a ház körül végzett tevékenységek egy része beleszámolódik a gazdasági teljesítménybe. Ha a család kifesti a szobát, akkor az csak a festék és az ecset árán keresztül növeli a GDP-t, de ha ezt egy festő kisiparos végzi, akkor az ő jussa is hozzáadódik a GDP-hez. Az is jó, ha a házat a rokonság újítja fel. Ez esetben nemcsak a megvett anyagok miatt nő a gazdasági teljesítmény, hanem azért is, mert a felújítás beruházásnak minősül. Ha pedig a kiskertben termel magának valamit a háztartás, az szintén emeli a GDP-t.

5. Egyen étteremben!

Akkor is magasabb lesz a GDP, ha a család nem otthon vacsorázik, hanem elmegy étterembe, és az esti sört sem az otthoni hűtőből veszi elő. "Lényegében minél inkább piacgazdaságként működik a gazdaság, minél fejlettebb egy társadalom, annál nagyobb a GDP" - jegyzi meg Szabó Péter.

Az étteremben is nő a GDP

6. Örüljön, ha az ünnepnap hétvégére esik!

Nagy hatása ugyan nincs, de mégis jelent valamit, ha egy nappal többet dolgozzunk. Az idei első negyedéves GDP-adatot 0,7 százalékkal, viszonylag nagy mértékben térítette el az, hogy az idén a február 29 napos volt. A naptárhatással nem igazított adat ugyanis 0,6, a naptárhatást is kiszűrő adat pedig 1,3 százalékos visszaesést mutatott. Igaz egy teljes évben már jóval kisebb a szökőnap-hatás.

Az autóvásárlás igen jó hatással van a GDP-re

Kevésbé hat a GDP-re, ha az egyik évben több ünnepnap van, mint a másik évben, mert egyik évben a nemzeti ünnepek hétköznapra, míg a másik évben hétvégére esnek. Ennek oka, hogy a gyárak egy részében állandóan termelnek, ünnepnapra való tekintet nélkül (áramszolgáltatók), a szállodások, vendéglátósok, strandot üzemeltetők kifejezetten örülnek, ha pénteken vagy hétfőn ünnepnap van. Ha pedig négynapossá duzzasztja a hosszú hétvégét a keddre vagy csütörtökre eső ünnepnap, akkor az egyik szombaton le kell dolgozni a négy nap közül egyet. A gazdasági növekedést 0,1, legfeljebb 0,2 százalékponttal tudja megdobni az, véli Szabó, hogy több munkanap van egy évben, mint az azt megelőzőben.

7. Ne sajnálja a közszolgáktól a béremelést!

A GDP-t azonban nemcsak a cégek termelik, az állami szféra is értéket állít elő. Ez utóbbit azonban nem lehet úgy megmérni, mint a vállalatok teljesítményét, mert nincs ára a minisztériumi ügyintéző által elkészített, belső használatra szánt tanulmánynak, vagy annak, hogy a másodfokú közigazgatási eljárásban az ügyintéző egy határozatot hoz. Az állami bürokráciát így jobb híján a bér oldaláról ragadja meg a statisztika. Az állam által előállított GDP az állami bértömeg (az összes állami alkalmazottnak kifizetett bér összege) és az értékcsökkenés (az állam által használt épületek, autók, gépek állagromlása, amortizációja) összege.

Ez azt is jelenti egyben, hogy ha sok közszolgát elbocsátanak, és ezért csökken az állami szférában maradók bértömege, akkor a magyar GDP is csökken. Ha az állam felvesz embereket, vagy fizetésemelést ad, azzal automatikusan nő a magyar gazdaság hozzáadott értéke. Persze, valamit valamiért: a fizetésemelést, létszámfelvételt a magasabb adókból finanszírozza az állam.

8. Ha minden kötél szakad, járjon prostituálthoz!

A feketegazdaság is a magyar gazdaság része, azt felbecsüli a KSH, így a prostitúciót és a drogkereskedelmet is próbálja számszerűsíteni. "Van egy kollégánk, akinek az a dolga, hogy naphosszat nézi a híreket, rendőrségi jelentéseket, beszélget szakértőkkel és érintettekkel, tanulmányokat néz át" - meséli Szabó, érzékeltetve, hogy a szakértői becslésnek itt az átlagosnál is nagyobb szerepe van.

A prostitúció külön kategóriákra van bontva, például mekkora GDP-t állít elő a szállodai prostituált, az utcán magát áruló, a call girl, a futtatójuk. A drogkereskedelem is szét van szedve több részre, például marihuána-, kokain-, speed-, partidrog-kereskedelemre. A prostitúció durván a magyar GDP 0,6 százalékát állíthatja elő, a drogkereskedelem 0,4 százalékát. Csak a nagyságrend kedvéért, 2002-ben, amikor 17 ezer milliárd forint volt a magyar GDP, a prostitúció 99 milliárd forint hozzáadott értéket állított elő a KSH szerint, a drogkereskedelem pedig 62 milliárdot.