350 milliárd forint hiányzik a büdzséből

Idén csökken, jövőre pedig 0,9 százalékkal bővül a gazdaság a Századvág Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb prognózisa szerint. Az intézet úgy számol, hogy az infláció érdemben meghaladja a három százalékot, a 2013-as költségvetési hiánycél megvalósításához pedig mintegy 350 milliárd forintos további megtakarításra van szükség.

Nem változott érdemben a globális konjunktúra kétarcúsága az elmúlt negyedévben - szögezi le a Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Az Egyesült Államokban viszonylag stabil növekedés mellett egyelőre tovább folyik az állami költekezés, miközben az Európai Unió részben az általános költségvetési kiigazítás miatt gyakorlatilag recesszióba süllyedt, és a reálgazdasági kilátások is enyhén romlottak.

A kedvezőtlen külső környezet egyre inkább érezteti hatását a hazai gazdaságban, így a bruttó hazai termék gyorsuló ütemben csökkent a második negyedévben az előző évhez képest. A bázishatás nagyságát jelzi ugyanakkor, hogy a megelőző negyedévhez viszonyítva már mérséklődött a visszaesés mértéke. A nettó export pozitív GDP-hozzájárulása és a beruházások jelentős csökkenése mellett a fogyasztás stagnált a második negyedévben.

Nem javult a munkanélküliség

Ez utóbbi a vártnál kedvezőbb munkaerő-piaci adatokkal és a háztartások fogyasztássimításával magyarázható, továbbá azzal, hogy az erősödő árfolyam miatt mérséklődtek a törlesztőrészletek. A szigorú költségvetési politikával összhangban jelentősen csökkentette a GDP-t a közösségi fogyasztás, illetve a természetbeni juttatás visszaesése.

Bár a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően növekedett a foglalkoztatás, ezzel párhuzamosan a szociális ellátórendszer átalakítása révén az aktívak köre is bővült, ezért a munkanélküliség szintje nem változott érdemben. A versenyszférában tapasztalt bruttóbér-növekedés elsősorban az adminisztratív intézkedésekkel (minimálbér-emelés, elvártbér-emelés) magyarázható, a nemzetgazdaság egészében azonban a bővülés üteme részben a közmunkaprogramok hatása miatt már nem éri el az inflációt.

0,9 százalékos bővülés jövőre

A Századvég szerint idén 1 százalékkal csökken a GDP, míg jövőre hasonló mértékben (0,9 százalékkal) bővül a gazdaság. Ez részben annak köszönhető, hogy a külkereskedelmi partnereinknél emelkedik a kereslet, és az exportpiaci részesedésünk növekedése is hozzájárul a kivitel bővüléséhez, valamint a külső egyensúly javulásához.

A fogyasztás szintje idén nem változik érdemben, a beruházásokat továbbra is visszafogja a gyenge belső kereslet, a hitelezési nehézségek és a bizonytalan befektetési környezet. Az idei GDP-csökkenés késleltetett hatása jövőre éri el a munkapiacot, ezért az aktivitás további növekedése mellett a Századvég arra számít, hogy a munkavédelmi akcióterv hatása nélkül a foglakoztatás nem bővül tovább.

A 2012-re várt 5,7 százalék után a jövőre prognosztizált 4,3 százalékos fogyasztóiár-index továbbra is magasabb, mint az inflációs cél. Ez azzal magyarázható, hogy a keresletcsökkenés árleszorító hatását jócskán meghaladja a feldolgozatlan élelmiszerek drágulásának és az indirektadó-emeléseknek (pl.: tranzakciós adó) az inflációnövelő hatása. Ezért a Századvég arra számít, hogy a jegybanki alapkamat csak a jövő év második felében csökkenhet 6,5 százalékra.

Nehéz tartani a hiánycélt

Nehezíti az idei költségvetési hiánycél megvalósítását, hogy néhány adónemből (eva, társasági adó) elmaradást várunk, a kiadási oldalon pedig rontja az egyenleget a gyógyszerár-támogatások, a nyugdíjkiadások és a kamatköltségek előirányzatot meghaladó várható értéke. Az említett tételek hatását azonban döntően képes ellensúlyozni a jelentős tartalék, az önkormányzati szektor vártnál jobb gazdálkodása, valamint néhány egyéb kisebb tétel. Összességében az idei évre a tervezett 2,5 százalékot kismértékben meghaladó, 2,7 százalékos GDP-arányos deficitet vár a kutatóintézet.

A kormány legfrissebb intézkedései, elsősorban a munkahelyvédelmi akcióterv finanszírozását még meg kell oldani, mutat rá a Századvég, amely úgy számol, hogy további lépések nélkül az államháztartás 2013. évi hiánya GDP-arányosan a korábban vállalt 2,2 százalék helyett 3,4 százalék lenne.

A finanszírozási környezet határozottan javult az elmúlt negyedévben, amelyhez a nemzetközi pénzügyi feszültségek enyhe oldódása mellett a hazai folyamatok is hozzájárultak. A jegybanktörvény körüli viták rendeződése, majd az IMF-EU tárgyalások megkezdése is segítette a CDS-felár csökkenését, a forint erősödését és az állampapírok hozamainak mérséklődését. A magyar pénzügyi eszközök megítélését a következő hónapokban a nemzetközi hangulat mellett elsősorban az IMF-EU tárgyalások alakítják majd, jegyzi meg a kutatóintézet.