Mégsem öli meg a kormány a cafeteriát

Benyújtotta a kormány az új adócsokrát részletező törvénymódosítási javaslatait. Ebből kiderül, hogy visszakozott a kormány a béren kívüli juttatásokban: kisebb mértékben emelik a cafeteria adóját, az Erzsébet-utalványt pedig 8 ezer forintig lehet majd igénybe venni kedvezményes adózással. Fizetni kell majd a sárgacsekk-adót a hiteltörlesztés után is, eltörlik a járulékplafont, jön a közműadó.

Költségvetési bizottsági módosító indítványként kerülnek a parlament elé az államháztartási egyenleget javító, a nemzetgazdasági miniszter által októberben bejelentett intézkedések. A korábbi jelzéseknek megfelelően jövőre is marad a bankadó, eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont, viszont a cafeteria esetén fizetendő egészségügyi hozzájárulás 14 százalékra emelkedik 27 százalék helyett. A javaslatokból a korábban bejelentett intézkedések részletei derülnek ki.

A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtök este közleményében részletezte, hogy a 3 százalék alatti hiánycél tartása érdekében miket változtat. Visszakozott például a kormány attól a tervétől, hogy 27 százalékra emelje a béren kívüli juttatások esetében az egészségügyi hozzájárulást.

Ezzel gyakorlatilag a cégeknek nem érte volna meg cafeteriát (például Szép-kártyát, Erzsébet-utalványt, helyi bérletet) adniuk. Ezt közölték is a minimálbérről tárgyaló munkaadói szervezetek. A kormány ehelyett a jelenlegi 10 százalékról 14 százalékra emelné csak a járulékot. Vagyis többletbevételhez jut ezáltal, és bár kevésbé fogja megérni a cégeknek ezt a fajta juttatást adni a dolgozóknak, a bérrel szembeni előnyéből mégis megmarad valamennyi. Változás lesz az is, hogy az Erzsébet-utalvánnyal jövőre 8 ezer forintért lehet meleg ételt vásárolni a jelenlegi 5 ezer forint helyett.

Adó a hiteltörlesztésre is

A tranzakciós illeték (közismert nevén sárgacsekk-adó) vonatkozni fog a pénzváltási tevékenységre, kölcsöntörlesztésre, a hitelkártyával történő ATM-készpénzfelvételre és a bankok által levont jutalék- és díjbevételre is.

Nem fizet viszont illetéket a Magyar Nemzeti Bank a tranzakciói után, és akkor sem kell fizetni, ha közös vagy részben közös tulajdonú számlák között utalnak. Az Államkincstárban egyes műveleteket kivonnak az adófizetés hatálya alól, például az uniós támogatásokkal kapcsolatos átutalások vagy a nemzetközi szervezetekkel történő elszámolások esetén nem kell fizetni. Az állampapírok forgalmazásakor 6 ezer forint az illetékhatár.

A kormány nemcsak a saját pénzügyi tranzakciós adóját építi be a rendszerbe, de az európai verziót is, igaz, csak 2014-től. Ekkor az értékpapír-ügyletek után is fizetni kell majd: úgynevezett derivatív vagy származtatott ügyletek után 0,01 százalékot, más esetben 0,1 százalékot.

Közműadó, iparűzési adó

A sárgacsekk-adón túl a kormány több adóváltoztatásról is határozott. Április 1-jétől jön például a fordított adózás a sertéságazatban, illetve eltörlik a nyugdíjjárulék-plafont. Eddig egy bizonyos határ fölött már nem kellett járulékot fizetni, ezután ilyen kedvezmény nem lesz. A közműadót az NGM közleménye szerint a közterület, és "bizonyos esetben" magánterület felett vagy alatt elhelyezett villamos áram-, gáz-, víz-, csatorna-, hő-, távközlési vezeték után kell fizetni. Az adó legfeljebb 100 forint lehet méterenként, de a pontos mértékét az önkormányzat állapítja meg.

A kormány az iparűzési adót úgy alakítaná, hogy abból a cégek árbevétele szerint sávosan tudják levonni a költségeiket. 500 milliárd forintos nettó árbevételig 100 százalékban levonható az eladott áruk beszerzési értéke vagy a közvetített szolgáltatás. 20 milliárd forintig 85 százalékban, 80 milliárdig 75 százalékban, efölött 70 százalékban vonható le a költség az adóból.

Megadóztatja a kormány az adó alól eddig a receptek megváltoztatásával kibújó gyártókat, a törvénymódosítási javaslat az új receptúrát is adóztatja. A szerencsejáték törvény kiegészül azzal a szabállyal, amely szerint az adóhatóság elkobozza a tiltott szerencsejátékhoz használt eszközt, valamint a nyereményalapot is.

A társasági adótörvénybe bekerül a szabad vállalkozási zóna fogalma. Ezt a kormány jelöli ki, és az ottani legalább 100 millió forintnyi beruházás után adókedvezmény jár majd. Ugyancsak társaságiadó-kedvezmény társul a legalább 100 millió forint értékű energiahatékonysági beruházáshoz.

Az adómódosítás mellett szerepelt még a napirenden a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási (kgfb) törvény módosítása is. Előírnák, hogy a sérült járművet csak számla ellenében lehet megjavíttatni, a biztosító pedig a számla alapján fizet. Bevezetné a módosítás a gazdasági totálkár fogalmát is. Ez akkor következik be, ha a javíttatás többe kerül, mint amennyit a kocsi ért a törés előtti pillanatban.