Nem csapnak le a devizahitelesekre a kasszák

A devizahiteleseknek a legjobb esetben is hónapokat kell várniuk arra, hogy cafeteriakeretükből törleszthessék devizaadósságuk egy részét önsegélyező pénztáron keresztül. Az új lehetőségnek a pénztári vezetők örülnek, de szerintük a jelenleg takaréklángon működő önsegélyező pénztári piac még nincs felkészülve erre, ráadásul a devizahitelesek munkáltatóinak is rá kell mozdulniuk. Elképzelhető, hogy a feltételezett piacbővülés miatt a leginkább érintett bankok is beszállnak a piacra.

"Arra korai számítani, hogy a megoldás rövid távon tömegessé válik. Bár a lehetőség mindenképpen vonzó lehet, akár a bankoknak, biztosítóknak vagy a még meglévő pénztáraknak, ám az új dolog elindítása egyelőre meglehetősen kockázatos" - mondta a cafeteriarendszer devizahitelekre történő kiterjesztéséről Lukács Marianna, a Független Pénztárszövetség elnöke, aki egyben a Patika Egészségpénztár vezetője.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter november közepén nyújtott be egy törvényjavaslatot, amely szerint jövőre bővülhet a cafeteria. A önsegélyező pénztáron keresztül a cafeteriakeret egy részét, a minimálbér 15 százalékát, durván 14 ezer forintot lehetne a hiteltörlesztés csökkentésére fordítani. A kedvezménnyel azok az adósok élhetnek, akiknek a törlesztőrészlete az indulás óta legalább az ötödével nőtt. A devizahiteles megoldás mellett a tandíj és a rezsi elszámolhatóságával is bővülhet a cafeteriakeret.

Vonzó lehet, de

A cafeteriakeretet a legtöbb cégnél december, január környékén határozzák meg, ezt követően pedig a dolgozók választhatnak, hogy mire költik mondjuk a Szép-kártyájukról a pénzüket. A megnövekedett devizahitel-törlesztésekkel küzdő embereknek több tényező miatt is várniuk kell azonban arra, hogy a törvényjavaslat valódi segítséget nyújtson nekik. A lehetőség elérhetőségét viszont javíthatja, hogy pénztári forrásokból az [origo] úgy tudja, hogy a több bank is érdeklődik a lehetőség iránt. Ez számukra logikus lépés lehet, mert egy kalap alatt kezelhetnék a hiteleket és a cafeterián keresztül nyújtott szolgáltatást.

"Manapság, amikor élmény-jogszabályalkotás folyik, ki tudja, mikor írják át a feltételeket. Ilyen környezetben pedig ez kétséges vállalkozás" - fogalmazott Lukács Marianna. Hozzátette: időbeli korlátok is vannak. Ahhoz, hogy egy pénztár elindítson egy ilyen új szolgáltatást, közgyűlést kell összehívnia, ki kell alakítania a kapcsolódó informatikai rendszert, ez pedig nem megy egyik napról a másikra, legalább több hónapos folyamat. Így aztán kétséges, hogy szűk két hónap alatt, a januári tömeges cafeteriadöntések időpontjára felállnak-e ezek a szolgáltatók, vagyis lesz-e pénztár, ahova lehet utalni a pénzt.

"Láttuk a törvényjavaslatot, amely az önsegélyező pénztárakat felrázhatja" - mondta az [origo]-nak Kovács Anikó, a Vasas Szakszervezet önsegélyező pénztárának vezetője. Hozzátette: elsősorban a munkáltatókkal kapcsolatban álló önsegélyező pénztáraknál okozhat jelentős felfutást a lépés. Az önsegélyező pénztáraknak szükségük is van erre a lökésre, mivel az utóbbi években tartaléklángon működött a piac, egyre kisebb lett az összvagyon, sok pénztár tűnt el.

A dolgozóknál a labda?

A devizahitelesek maguk is ösztökélhetik cégeiket, hogy szervezzék meg az új lehetőséget. Barzsó Pál, az Életút pénztárak ügyvezetője szerint elméletben elképzelhető, hogy a dolgozók kérésére a munkaadó bevonja a cafeteriarendszerbe az önsegélyező pénztárat. A gyakorlat azonban mást mutat: nem a dolgozók kérnek, hanem inkább a munkáltatók kínálnak fel lehetőségeket. A cégeknek kell inkább rámozdulniuk, s ez után jöhet az, hogy a dolgozók felismerik az így kínálkozó lehetőséget - közölte Barzsó, aki szintén óvatos. "Először azért lássuk meg a Magyar Közlönyben a végleges törvényt, illetve annak tartalmát, és csak utána érdemes ténylegesen lépéseket tenni" - mondta.

Lukács Marianna azt el tudja képzelni, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések helyére léphet a mostani megoldás, persze ott, ahol van erre forrás.

Hogyan lehet?

Ha mégis minden összeáll, ahhoz, hogy a rendszer beinduljon, a munkavállalóknak és a dolgozóknak is szerződést kell kötniük egy pénztárral. Az adott cég megállapodik arról, hogy hajlandó a cafeteriarendszerén belül vagy akár direkt hozzájárulás útján is béren kívüli juttatást nyújtani önsegélyező pénztári befizetés formájában. Ezt csak azok a dolgozók kaphatják, akik pénztári tagságot létesítenek, tehát nyitnak egy egyéni megtakarítási számlát a pénztárban.

Barzsó szerint a szükséges adminisztráció egy-két nap kérdése, utána persze a lényeg az, hogy hogyan érkeznek be a számlákra a befizetések, amelyek a majdani szolgáltatási igények fedezetét képezik.

Mit csinál az önsegélyező kassza?

Az önsegélyező pénztárak önkormányzati elven működnek, jellemzően olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek finanszírozásában valamilyen formában az állam is szerepet vállal , mint például a gyógyszerár-támogatás.

Az önsegélyező pénztáraknak a statisztikák szerint is jól jönne a bővülés. A piac elsorvadása ugyanis jól látszik a PSZÁF adatain. 2007-et még közel 100 ezer taggal zárták, ma azonban alig 38 ezer tagjuk van. A taglétszám drasztikus csökkenését a pénzügyi mutatók is jelzik. A tagdíjbevétel öt év alatt 1,8 milliárdról 400 millió forintra esett.