Pénteken benyújtották, hétfőn megszavazta az Országgyűlés azt a jogszabályt, amelynek következtében a közalkamazottak esetében jövő január elsejétől kivétel nélkül érvényesül a dupla juttatás tilalma, vagyis aki munkabért kap, az semmilyen más jövedelemben nem részesülhet.
A kormány korábbi ígérete szerint e főszabály alól az orvosok és egyébként a pedagógusok is - mint két közismerten rosszul fizetett szakma képviselői - kivételt képeztek volna, ám a sebtiben elfogadott jogszabály nekik sem kegyelmez.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke már pénteken megkongatta a vészharangot, mondván, az ország észak-keleti részében szinte csak nyugdíjas orvosok dolgoznak a járóbeteg-ellátásban, az intézkedés ezért padlóra küldené az amúgy is ezer sebből vérző egészségügyet.
Éger hétfőn az [origo]-nak pontosította véleményét: az alapellátásban nem jellemző a nyugdíjas közszolgák nagy aránya, de a járóbeteg- és a kórházi ellátásban óriási gondot jelent majd. Itt a gyógyító orvoskarban hétezernél több nyugdíjkoron túli dolgozó van (ez közel 22 százalékos arány), mint mondja, "ők jelenleg a közalkalmazotti bért és 90-120 ezer forint közötti nyomorúságos nyugdíjat kapnak".
Nincs utánpótlás keleten-nyugaton
Az a törekvés, hogy a sok idős orvos mellett a fiatalok könnyebben labdába rúghassanak, elvileg üdvözlendő, de az alapvető gondokat nem oldja meg. "Hiányzik az utánpótlás, nincsenek fiatal orvosok. Béremelés nélkül nem lehet a pályán vagy az országban tartani őket, Kelet-Magyarországra már most sem mennek, nyugatot meg legfeljebb ugródeszkának használják, hogy könnyebben megtanuljanak például németül, és külföldre menjenek" - kommentálta a helyzetet Pásztélyi Zsolt. A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke úgy látja, a kormány most bedobta a követ a vízbe, és az nagy hullámokat fog vetni, de egyelőre nehéz megítélni, hogy az érintettek hogyan reagálnak majd, és milyen területek, orvosi kapacitások kerülnek ezzel veszélybe.
A fő problémán, a roppant alacsony béreken ugyanis ez az intézkedés semmit nem javít: a fiatal szakorvosok bére idehaza legfeljebb bruttó 300 ezer forint, Nyugat-Európában meg akár 2,5 millió, a különbség óriási szívóerő. Fiatalok híján az eddigi gyakorlat - a költségvetést leszámítva - tulajdonképpen mindenkinek kényelmes volt: a nyugdíjas orvosokat még lehetett használni, és mivel nyugdíjat is kaphattak, a kivéreztetett kórházak alacsony bérért foglalkoztathatták őket, valójában tehát burkolt keresztfinanszírozás valósult meg a nyugdíjkassza terhére.
"A kollégák úgyis megoldják"
Pásztélyi szintén úgy véli, hogy bár az elvándorlás miatt például Sopronban vagy Szombathelyen sem könnyű a kórházaknak, de Hajdú-Bihar megyében, Szabolcsban vagy Borsodban válhat a legkritikusabbá a helyzet.
Ennek ellenére az egyik borsodi kórház neve elhallgatását kérő helyettes igazgatója úgy vélte, hogy ennek az egész ügynek túl nagy feneket kerítenek, mert "a kollégák majd úgyis megoldják". Tapasztalatai szerint a legtöbb idősebb orvos a nyugdíja mellett eddig is vállalkozóként dolgozott, jellemzően részmunkaidőben. "Eddig is így járt jobban, mert el tudott költségelni dolgokat, aki pedig közalkalmazott volt, az majd most megy át vállalkozói jogviszonyba, nem tiltja semmi" - mutatott rá a kiskapura.
Az elfogadott törvény valóban nem szól arról, hogy vállalkozói szerződés mellett ne lehetne felvenni a nyugdíjat. Az Index.hu kérdésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ugyanakkor még pár nappal ezelőtt azt írta, hogy a kormány "elvi éllel rögzítette, hogy nem támogatja a vállalkozási, megbízási szerződési formában történő visszafoglalkoztatást". Vagyis a közszférából kikerülő nyugdíjas orvosokat elvileg vállalkozóként sem lehet később alkalmazni, de ez momentán nem olvasható ki a törvényből.