Így válhat valóra minden devizahiteles álma

Két jogerős eset bizonyítja, a legnagyobb magyar bankot is le lehet győzni a bíróságon. De hogy mi történik azután, arra még nincs forgatókönyv. Egy semmis devizahitel-szerződés után az adósnak hirtelen több millió forintot kellene előteremtenie, vagy újból milliókat kellene felvennie. Extrém esetben azonban az is kiderülhet, már nem is ő tartozik a banknak, hanem a bank neki.

Megtörtént, amiben sok jogvédő, devizahiteleseket képviselő szervezet eddig csak reménykedett: van egy devizahitel-szerződés, amelyet a bíróság jogerősen semmisnek, érvénytelennek minősített. Az ítéletet a Fővárosi Törvényszék hozta december 7-én, egy OTP-s lakáshiteles magánszemély ügyében, akit a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (Pitee) képviselt.

Ilyen döntés az elmúlt években indult devizahiteles perek egyikében sem született még - a legtovább Kásler Árpád jutott, aki szintén a legnagyobb magyar bank ellenében zsebelt be egy jogerős ítéletet, de csak a szerződés bizonyos pontjaiban adott neki igazat a bíróság. Teljes érvénytelenítésről egyszer sem volt szó, a mostani ítélet ezért is okoz zavart a várható jogkövetkezményekkel kapcsolatban - legalábbis az [origo]-nak nyilatkozó jogászok és banki érdekvédők szerint is.

Hogy végül ki tartozik kinek és mennyivel, arról a Fővárosi Törvényszék ugyanis nem döntött. Úgynevezett közbenső ítéletet hozott, és elrendelte, magát az elszámolást az OTP és ügyfele között az elsőfokú bíróságnak később kell tisztáznia, egy újabb eljárásban.

Mindent vissza

Ha rutin nincs is ebben a kérdésben, szabályok vannak, és lehet okulni a nemzetközi, a magyar joggyakorlatra leginkább emlékeztető német példákból is. Alapesetben: ha egy szerződésről kimondják, hogy érvénytelen, akkor a feleknek vissza kell állítaniuk az eredeti állapotot. Az adós visszaadja a banknak a kölcsönt, a bank pedig a pénzt, amit az adós ilyen-olyan jogcímeken addig törlesztett. Ezt elvileg egy kockás papíron is el lehet intézni: az eredeti hitelből le kell vonni a törlesztéseket, és ezután már csak a fennmaradó összeg rendezéséről kell megállapodnia a banknak és adósának.

Ez egy lakáshitelnél, ahol a kölcsön beépült egy ingatlanba, és a törlesztések ellenére is még több millió forintos a tartozás, felvet kérdéseket. Ha valaki kapott egy 10 millió forintos devizaalapú hitelt, hozzátett még 5 millió forintot a saját pénzéből, ebből vett egy 15 milliós lakást, és néhány év alatt 3 milliót már visszafizetett, akkor a szerződés semmissé nyilvánítását követően 7 millió forintot kell hirtelen előteremtenie, hogy visszaállítsa az eredeti állapotot. Pontosabban: ennél akár kicsit többet, mert előfordulhat, hogy késedelmi kamatként a jegybanki alapkamatot is meg kell fizetnie az eredeti hitelszerződés időpontjától kezdve.

Könnyen lehet, hogy hirtelen nincs mindenkinek kéznél 7 millió forintja, de akkor is van megoldás - állítja Lázár Dénes, a szóban forgó peres ügyben eljáró ügyvéd. Ha ugyanis egy szerződés semmis, abban a pillanatban lekerül a jelzálog az addig terhelt ingatlanról, és könnyebben, gyorsabban, jobb áron eladhatóvá válik, vagy újból fedezetként szolgálhat egy másik, immár kisebb összegű forinthitelhez. Ez utóbbi esetben tehát 7 milliós forinthitelre cserélhetné a korábbi 10 milliós devizatartozását az adós. Innentől ezt az új hitelt kellene törlesztenie a bankjánál - vagy egy másik pénzintézetnél.

Újra lehet gombolni

Nagyjából ugyanezt a megoldást vázolta Tilk László Géza, a Devizaadósok Érdekvédelmi Szövetségének (DÉSZ) elnöke is, aki pertársaságokba tömörülve támadja a hazai nagybankokat, köztük az OTP-t is. Ő úgy látja, a lakáshiteleknél és több milliós tartozásoknál is roppant egyszerű az eredeti állapot visszaállítása, mert az adósok döntő többsége nem bedőlt, hanem a kétszeresre-háromszorosra törlesztőrészletek miatt ellehetetlenült. "Nekik csak egy tisztességes hitelre van szükségük, és arra, hogy újragombolhassák a kabátot" - jegyezte meg.

Bizonyos esetekben a semmissé nyilvánításnak extrém következményei is lehetnek. Leginkább a kisebb összegű autóhiteleknél fordulhat elő az, hogy a felvett hitelnél már többet is visszafizettek az adósok az évek során, miközben a bank - az árfolyam változása és a kamatok megugrása miatt - még mindig nyilván tart bizonyos tartozást. A semmisség és az azt követő elszámolás ilyenkor azt is eredményezhetné, hogy a bank fizet vissza némi pénzt az adósnak.

Mindez azonban egyelőre elméleti gondolatmenet, hiszen az egyetlen konkrét semmisségi ügyben érintett OTP jelezte: nem ért egyet az ítélettel, ezért minden jogorvoslati lehetőséggel élni fog. Fellebbezni nem tud, de a Kúriához 60 napon belül felülvizsgálati kérelemmel fordulhat, ez pedig még megfordíthatja a dolgok állását. Az ügy visszakerülhet valamelyik korábbi stádiumba, és más bíróhoz kerülve más eredményt is szülhet egy új tárgyalás.

Egyelőre Kásler Árpád áprilisban meghozott jogerős ítélete is a Kúrián várakozik. Abban az ügyben január közepén várható döntés.