Matolcsy-Patai koktélt kevernek a jegybank élére?

Nem is egy, hanem egyszerre két személyt keresnek a megüresedő jegybanki posztokra a HVG értesülései szerint. Az elnöki székbe Matolcsy Györgyöt tartják a leginkább esélyesnek, míg az alelnöki posztot Patai Mihály, a bankszövetség volt elnöke tölthetné be. A júliusban megüresedő másik alelnöki posztra egy kevésbé fajsúlyos embert nevezne ki a kormány, a Magyar Hírlap értesülései szerint a Bankszövetség jelenlegi titkárát, Kovács Leventét.

Egy párost keres a kormány a márciusban megüresedő jegybanki pozíciók betöltésére. Jelenleg a (március harmadikán megüresedő) elnöki székbe Matolcsy György kinevezése tűnik legvalószínűbbnek, míg a (március 27-én szabaddá váló) alelnöki pozícióra a Matolcsyval jó viszonyt ápoló Patai Mihály a legesélyesebb a lap értesülései szerint. Mivel a törvények értelmében az MNB elnökének és alelnökeinek személyéről a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, a végső döntéssel Orbán Viktor akár teljesen át is írhatja a jelenleg legvalószínűbbnek tűnő kimenetelt.

Az MNB másik alelnökének, Király Júliának a júliusban megüresedő posztjára a kormány egy kevésbé fajsúlyos szakembert szeretne kinevezni, amire Kovács Levente, a Bankszövetség titkára tűnik esélyes jelöltnek. A kormány egyesek szerint úgy gondolkozhat, hogy Matolcsy mellé kvázi ellensúlyként ültetné a szakmai körökben elismert, az UniCredit Bank jelenlegi elnök-vezérigazgatói tisztségét betöltő Patait. A jegybanki vezetőváltást követően várható unortodox lépések Matolcsy György kinevezésével több elemző szerint is kedvezőtlen piaci reakciók forrása lehetne, Patai Mihály személye azonban hűthetné a kedélyeket.

A leendő jegybankelnök személyével kapcsolatban egyelőre csak a sajtóértesülésekre és a pletykákra támaszkodhatunk. Ezek többsége Matolcsy Györgyöt nevezi meg az elnöki poszt várományosának, mely a legtöbb elemző szerint a legnagyobb piaci kockázatot hordozó kimenetelek egyike. Ezt a befektetők persze már részben el is kezdhették árazni, talán a nagy meglepetés a piac számára már egyre inkább az lenne, ha mégsem Matolcsy foglalná el a jegybankelnöki széket. A végeredményen persze valószínűleg ez mit sem változtat majd, legalábbis az eddig elhangzó nyilatkozatok szerint így vagy úgy, de jönni fognak a kevésbé szokványos monetáris politikai lépések.

A német Bundesbank elnöke egy tegnapi megszólalásában is felhívta a figyelmet, hogy Japán, de például Magyarország esetében is a jegybanki függetlenség csorbulásának jelei mutatkoznak a kormányzati nyomásgyakorlás hatására. A lépések (szándékolt, vagy nem szándékolt) hatásai a fizetőeszközök alakításába való fokozottabb politikai beleszólás (mely az utóbbi időszakban elsősorban a leértékelési háborúkban öltött testet). Az eddigi magyar lépések is egy ilyen sejtetnek, azonban a forint gyengítésének lehetősége addig korlátok közé van szorítva, amíg a devizahitelek továbbra is igen jelentős mennyiségben terhelik a lakosságot.