A világvége érdeklődés hiányában elmaradt

Újabb és újabb izgalmas fordulatok látnak napvilágot a ciprusi drámában, de úgy látjuk, egyre inkább politikai kirakatmeccset látunk, ezekre pedig az elmúlt hónapokban egyre kevésbé érzékenyek a piacok. A reakciók nem tükröznek igazi pánikot, sőt, mintha kicsit magukra találnának a megdöbbent befektetők is, így nem elfeledve a kockázatokat azt valószínűsítjük, hogy nem töri derékba a piacok emelkedését a ciprusi sztori, főként mivel végül az ország feltehetően megkapja a mentőcsomagot, még ha nem is az eredetileg tervezett feltételekkel. Az EU és főként a német vezetés kirakatba való politikai győzelmet arathat, aminek árát hosszú távon kell majd megfizetni.

Többszöri halasztás után ma délután szavazhat a ciprusi parlament a hatalmas felháborodást kiváltó betétadóról, de a Reuters értesülései szerint továbbra sincs meg az 56 fős parlamentben szükséges többség a javaslat mögött. A tervezet bukása viszont újabb kínos kérdéseket vetne fel, miközben az elfogadása is sajátos precedenst teremtene az unióban, sőt, egyes vélemények szerint beláthatatlan következményekkel járna. Ennyire nem látjuk borúsan a helyzetet, de jó eséllyel lesznek még olyan következmények, amikre most nem gondolnak a döntéshozók.

Nem lesz betétadó, vagy legalábbis nem úgy

Az sem biztos, hogy az elnök szavazásra bocsátja ma a kérdést, miután a parlament szóvivője tegnap az állami rádióban úgy nyilatkozott, hogy nem tűnik valószínűnek, hogy átmenjen a törvény. A bankok mindenesetre ma sem nyitottak ki, és még holnap is zárva tartanak, de ha csúszik a szavazás, valószínűleg csütörtökön sem nyitnak majd ki, hiszen a betétesek azonnal megrohannák a bankfiókokat, hogy kimenekítsék pénzüket. A készpénzautomatákat már kiürítették.

Mint ismeretes a ciprusi kormány az IMF és az EU nyomására meglehetősen kemény sarcot vetne ki minden ciprusi bankbetétre, amivel 5,8 milliárd euróval egészítenék ki a nemzetközi szervezetektől érkező 10 milliárd eurós mentőövet. Az eredeti terv szerint a 100 ezer euró alatti betétekre 6,75 százalékos, a 100 ezer felettiekre pedig 9, százalékos illetéket vetnének ki, de pletykálnak más adókulcsokról és sávhatárokról is. Az eurózóna pénzügyminiszterei például a Reuters szerint 100 ezer euró felett 15,6 százalékos kulcsot alkalmaznának, alatta pedig megkímélnék a betéteseket. Egy másik verzió szerint 3, 10, 15 százalék lenen a három kulcs, a sávhatárok pedig 100, illetve 500 ezer euró.

A hírre az euró meredek esésnek indult a dollárral és a menekülődevizáknak tartott svájci frankkal és skandináv devizákkal szemben is, de a zuhanás viszonylag gyosan megállt, és ma sem folytatódik.

Kemény politikai játszma

Hiába billeg a tervezet elfogadása, az EU illetékesei többször is megerősítették, hogy a mentőöv csak akkor jár Ciprusnak, ha saját erőből képes előteremteni azt a bizonyos 5,8 milliárd eurót - írja a Reuters. A ciprusi bankrendszer hatalmas mérete (a mérlegfőösszege mintegy hétszerese az ország GDP-jének), és sajátos forrásszerkezete miatt erre egyedül a betétek megcsapolása nyújt igazán lehetőséget.

"Nem gondolkodom B-tervben. Az A-tervet hajtjuk végre, ebben kell mindenkinek felelősséget vállalnia" - nyilatkozta Pierre Moscovici, francia pénzügyminiszter a Bloombergnek, utalva arra, hogy sok piaci vélemény szerint a "Trojkának" visszakoznia kellene a veszélyes kapukat megnyitó betétadótól. Ahogy hétfőn az Investor.hu hasábjain is megírtuk (itt és itt), a hétvégén közzétett tervek hatalmas felháborodást váltottak ki, sokak szerint a ciprusi betétek megadóztatása az EU betétvédelmi szabályainak megkerülése, és könnyen vezethet bankpánikhoz Olaszországban vagy Spanyolországban is.

A ciprusi ügy egyre inkább az Európai Unió és Oroszország hatalmi villongása és politikai harca, mint ténylegesen az eurózóna pénzügyi stabilitásával kapcsolatos kérdés, hiszen a teljes ciprusi mentőcsomag értéke eltörpül a korábbi hasonló, valóban kritikus intézkedések nagyságától. Az unió ugyanakkor német vezetéssel elérkezettnek láthatja az időt, hogy visszaszorítsa az orosz pénzügyi érdekeket az eurózóna felségvizéről, és egyúttal megregulázza a renitenskedő adóparadicsomot, Ciprust.

Angela Merkel a hírek szerint szoros nyomás alatt tartja ciprusi elnököt, Nicos Anastasiadest, a Bloomberg tudósítása szerint az elnök naponta akár többször is beszél a kancellárasszonnyal, aki világosan utasította, hogy csak a Trojka képviselőivel folytathat tárgyalásokat a mentőcsomagról. Ciprus ennek megfelelően elutasította az orosz megoldási javaslatot is, bár a világ nem úgy ismeri Oroszországot, hogy könnyű lerázni, pláne ha sok tízmilliárd dolláros pénzügyi érdekekről van szó.

A világvége megint elmaradt

Hétfői elemzésünkben már rámutattunk, hogy a rövid távú piaci reakció fontos vízválasztó lehet. Korai még végleges következtetéseket levonni, de úgy tűnik, hogy a mindent elsöprő pánikrohamot megúsztuk. Egyetlen válságmércének számító eszköz árfolyama sem szállt el igazán, a kockázatos piacok, mint például a perifériaországok kötvénypiacai pedig nem mutatják az összeomlás jeleit. Ez megerősíti korábbi sejtésünket, miszerint a piacok egyre kevésbé reagálnak a politikai huzavonákra, és inkább a gazdasági kilábalásra fókuszálnak. Ne feledjük el ugyanakkor, hogy a ciprusi ügy még nem zárult le, jöhetnek még kellemetlen meglepetések, és persze azt se gondoljuk, hogy a piacok kifejezetten örömüknek adtak tegnap és ma hangot (a német kötvényhozamok többhónapos mélyponton, az olasz és spanyol hozamok emelkednek).

A legesélyesebb forgatókönyvnek az tűnik, az EU javaslata az eredeti formájában elbukik politikai támogatás hiányában (ez pár napig erősítheti a bizonytalanságot), amiben szerepet játszik az orosz befolyás is, aminek ugyanakkor határt szab a ciprusi kormány uniós elkötelezettsége. Egy többé-kevésbé fellazított, "édesített" verzióval viszont előrukkolhat a Trojka, szélsőséges helyzetben akár a felvállalva a "visszavonulást" is a betétadótól (ennek is leginkább politikai akadályai lennének, a német vezetés nehezen fogadtathatja el a saját választóival a hátraarcot). Nem tartjuk igazán valószínűnek, hogy az EU egészen a ciprusi csődig feszítse a húrt, hiszen ez sokkal súlyosabb következményekkel járhatna, mint a betétadó tervének feladása, mert ismét előtérbe tolná az eurózóna felbomlásának lehetőségét.

A végeredmény tehát valahogy így festhet: Ciprus megkapja a mentőcsomagot, de politikai döntés alapján valamilyen "saját" (értsd: orosz betétekből származó) forrást is be kell vetnie. Az orosz fél érdekérvényesítő erejét nem szeretnénk lebecsülni, de Ciprus miatt igazán súlyos kenyértörésre talán nem kerül sor az eredeti javaslat élének tompításán túl. Bár kétségtelenül a legnagyobb kockázatot az orosz szerepvállalás hozza a történetbe, ez a rövid távú bizonytalanság legfőbb forrása, például a meglévő orosz hitelek átstrukturálásán keresztül.

Összességében tehát kellően nagy esélyt látunk rá, hogy igazán földrengésszerű megrázkódtatások nélkül vészeljék át a piacok a ciprusi krízist akut szakaszát az előttünk álló napokban. Ciprus persze nem néz túl fényes közép távú jövő elé, de ez a jelenlegi helyzetben az európai döntéshozókat nem érdekli, hiszen egy adóelkerüléstől és pénzmosástól "megtisztított" tagállam későbbi megsegítését sokkal könnyebb lesz majd megindokolni, a ciprusi probléma nagyságrendileg kisebb, mint a spanyol vagy akár az olasz fenyegetés.

Hosszabb távon viszont még felszínre jöhetnek kellemetlen utóhatások is. A ciprusi betétek megsarcolását közvetlenül ugyanis nem valószínű, hogy Európában követné bármelyik ország, de hasonlóan agresszívnak ható, "unortodox" megoldások felmerülhetnek, aminek megfúrására a ciprusi eset után lényegesen kevesebb érv áll majd az unió vezetőinek rendelkezésére.