Hová tűntek a gyógyszerek a patikából?

Sajnos nincs készleten, de megrendeljük - hangzik egyre többször a patikákban országszerte, amikor a beteg ki szeretné váltani a gyógyszerét. Az ellátás színvonala az elmúlt években érezhetően romlott. Nem csupán logisztikai, hanem rendszerszerű problémák állandósulásáról van szó.

Tóth Tibornénak meggyűlt a baja a bőrpírral. A 64 éves nyugdíjas néni szívgyógyszert és vérnyomáscsökkentőt is rendszeresen szed. A budapesti Széna téren lévő patika előtt elmondta: havonta kell receptért járnia a körzeti orvosához, ahol - a megszokott gyakorlat szerint - a doktorral nem találkozik személyesen, az asszisztens rutinszerűen adja ki a vényeket.

Bizonyos időközönként fel szokta ajánlani egy-egy olcsóbb, de a régivel orvosi szempontból azonos gyógyszer kiírását, és mindkét szernél előfordult már, hogy el is fogadta a javaslatot. A megváltoztatott vérnyomáscsökkentővel azonban egyszer kisebb kellemetlensége akadt, bőrpír jelent meg az arcán. A mellékhatás idővel megszűnt, ám azóta már nem fogadja el az újabb gyógyszert, inkább marad a jelenleginél.

A megváltoztatott szívgyógyszert a patikában már több alkalommal nem sikerült azonnal kiváltania. Mivel az orvos a receptre ráírta a helyettesítés lehetőségét, a patikus fel tudta ajánlani neki, hogy a régebben használt gyógyszerét adja ki helyette, így 120 forinttal többet kellett fizetnie, de inkább ezt a megoldást választotta, mint hogy újra el kelljen mennie a gyógyszertárba. A szívgyógyszer-változatok között egyébként semmilyen eltérést vagy mellékhatást nem tapasztalt.

Jöjjön vissza holnap

Tóth Tiborné nincs egyedül. Ha manapság valaki ki szeretné váltani a gyógyszereit, fel kell készülnie arra, hogy aznap nem fog hozzájutni, mert a patikában éppen nincs készleten. Bár szinte minden készítményt meg tudnak rendelni másnapra, vagyis a gyógyszerhez jutás egyáltalán nem lehetetlen, a jelenség korábban nem volt általános.

A GKI legutóbbi felmérése szerint már a betegek 44 százaléka szembesült a készlethiány problémájával, a mutató három év alatt 7 százalékot romlott. A fővárosban a forgalmasabb helyeken hiába érik egymást a patikák, a felmérés adatai szerint a betérők több mint felének volt az az élménye, hogy képtelenek voltak azonnal kiszolgálni.

Az ellátás romlásának nincs egyetlen kizárólagos oka, de az utóbbi időben különösen az tett be a patikai logisztikának, hogy az állam erős árcsökkentésre szorítja rá a gyártókat. Furcsa kettősség uralkodott el, hiszen a betegek érdeke az, hogy a gyógyszercégektől az állam minél olcsóbban vegye meg a készítményeket, ugyanakkor az a mód, ahogy a folyamatos versenyeztetést végzik, végső soron nehéz helyzetbe hozza a patikákat, és ezen keresztül a betegeket is, mert gyakran nem kapják meg azonnal, amire szükségük van.

Alakítja a piacot a vaklicit

Az gyógyszerekhez állami támogatást adó Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) félévente versenyezteti a gyártókat azoknál a termékeknél, amelyek egymással orvosi értelemben egyenértékűek. Az a gyógyszer nyer, amelyet a gyártója a legalacsonyabb áron tud eladásra kínálni.

Az állam ehhez a nyertes, úgynevezett referencia-gyógyszerhez szabja a támogatás százalékos mértékét. Ha egy referenciatermék például 100 forintba kerül, és az állami támogatás 50 százalékos, akkor a beteg 50 forintot fizet a patikában. Egy másik gyártó terméke lehet 120 forintos, ám ehhez is csak 50 forint támogatás jár, tehát a beteg 70 forintot fizet.

Az állami kiadások így mérséklődnek, ám a beteg csak akkor élvezheti az esetleges árcsökkenés előnyeit, ha a mindenkori referenciaterméket írja fel számára az orvos, és mivel ez félévente változhat, a betegeket akár félévente is új készítményre kellene átállítani.

A patikus óvatos

Mint ahogy Tóth Tiborné példája is mutatja, ez sok esetben meg is történik. Amikor azonban közeleg a licit ideje, a megelőző hónapban a gyógyszerész már nem meri a szokásos készletet tartani az érintett gyógyszerkörből, hiszen ha a patika például 100 forintért készletez egy szert, amit 120 forintért ad el, ám esély van arra, hogy a termék fogyasztói ára hirtelen 80 forintra csökken, akkor már csak annyiért tudja eladni, vagyis bukik 20 forintot (a saját árrését nem emelheti meg, mert azt jogszabály határozza meg).

A patikus óvatos, és nem készletez. "Egy-egy licit az átlagos forgalmú patikákban még ezzel az óvatoskodással is több százezer forint kiesést okoz" - mondja Zlinszky János, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének alelnöke.

Míg régebben a patikák általában a havi forgalmuknak megfelelő értékű készletekkel rendelkeztek, mára a félhavi átlag lett a jellemző - mondja Hollósi Géza gyógyszerész, a budapesti Fény utcai patika tulajdonosa. Ő is egyértelműen a vaklicittel és az árréstömeg nagyarányú csökkenésével magyarázza a folyamatot, és szerinte ennél lejjebb már nem lehet menni. Ha így sem tud működni a patika, akkor jön a bezárás, és erre egyre több példa akad.

A Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) számai szerint egy átlagos patika árréstömege a licitek bevezetése óta havi 400-450 ezer forinttal csökkent, ezért általánosságban is jellemző lett, hogy az átlagosnak mondható 15 millió forintos készletet 10 millióra csökkentették. Ezzel ugyan üzleti értelemben lélegzethez jutottak, de ez is hozzájárult ahhoz, hogy a betegek az ellátás színvonalának csökkenését érzékelik. A készletek további megvágása pedig csak erősítené a beindult minőségi romlást.

Mindent nem tudnak tartani

A GKI adatai szerint a krónikus betegeknek már több mint a fele tapasztalta, hogy orvosa egy olcsóbb készítményre állította át, 20 százalékuknak azonban nem vált be az új gyógyszer, és visszatért a régi készítményéhez. Az egymással egyenértékű, ugyanazt a hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek között ugyanis lehetnek különbségek. Bár a hatóanyag ugyanaz, az egyéb adalékok eltérőek, és mellékhatásokat okozhatnak.

A patikák tehát alapvetően azzal terveznek, hogy a licit utáni hetekben-hónapokban az új referenciatermékre állítják át az orvosok a pácienseiket, ám amikor a betegek ötöde visszatér a régi gyógyszeréhez, arra nincsenek felkészülve.

Mindez kivédhető lenne azzal, ha a gyógyszertárak egy adott hatóanyag esetében az akár 8-10 variáns mindegyikét tartanák. A kevéssé fogyó termékekből is tarthatnának egy-egy dobozt, így mindenképpen ki tudnák szolgálni a betegeket. Zlinszky János szerint azonban a gyógyszertárak nagy része már ezt a pénzügyi kockázatot sem képes vállalni.