Matolcsy nullaszázalékos hitellel rukkolt elő

Növekedési hitel program néven új stratégiai program elindításáról döntött a jegybank monetáris tanácsa - jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tanács rendkívüli ülése után. A jegybanktól kapott ingyenhitelre maximum 2 százalékos kamatot tehetnek rá a bankok.

Az angol jegybank által alkalmazott (funding for lending) program mintájára épülő csomagban döntően a mikrovállalkozások és a kkv-k juthatnak olcsó hitelhez. Ehhez a jegybank nullaszázalékos kamatra ad hitelt a kereskedelmi bankoknak, amelyek maximum 2 százalékos pluszkamattal adhatják tovább a vállalkozásoknak.

Ezt a monetáris tanács csütörtöki rendkívüli ülésén jelentette be Matolcsy György, aki most először állt a nyilvánosság elé azóta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök jelölésére átvette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki posztját a március 2-án távozó Simor András utódjaként.

Matolcsy elmondta, hogy a jegybank három pillérből álló programot dolgozott ki: kétszer 250 milliárd forintos keretből segítenék a vállalkozások hitelhez jutását, és azt, hogy megszabaduljanak mostani devizakölcsöneiktől. Harmadik elemként abban segítenék a kereskedelmi bankokat, hogy a hamarosan lejáró tartozásukat gyorsan fizessék vissza, előtörlesszék a rövid futamidejű lejáró adósságukat, amely azt is magával vonja, hogy közel 1000 milliárd forinttal csökken a jegybankban elhelyezett kötvények állománya.

A lépésekről április 8-án egyeztetnek a bankokkal, utána a szakosított hitelintézetekkel, takarékszövetkezetekkel, majd az üzleti szférával, de mint Matolcsy jelezte, a jegybank arra kéri majd a bankokat, hogy egyszerűsített hitelbírálatot végezzenek. A program három hónapra érvényes (június elseje és augusztus vége között), ezt követően a monetáris tanács áttekinti a tapasztalatokat, és dönt a folytatásról.

Három pillér

Az első pillérben a jegybank 250 milliárd forint refinanszírozást nyújt a bankrendszeren keresztül fejlesztési forgóeszközcélokra, valamint az uniós pályázatokhoz szükséges saját erőhöz. Ezt új hitelként, a lejáró hitelek megújítására, és minden kötelezettség kiváltására is fel lehet használni.

A program második pilléreként szintén 250 milliárd forintos keretig a mikrovállalkozások és a kkv-k devizahitel-kiváltó olcsó kölcsönhöz is juthatnak a bankokon keresztül. A jegybankelnök szerint ma 15 ezer cég nagy terhet visel, a hitelállományuk 54 százaléka devizahitel (a 250 milliárdos keret pedig a hitelállománynak durván a 30 százaléka). A devizakölcsönt válthatják most ki olcsó forinthitellel a cégek, a hitelre a jegybank 0 százalékos kamatot számít fel. Az átváltás az aktuális piaci árfolyamon történik, van, akinek megéri, van, akinek nem.

Fotó: Mudra László [origo]

A harmadik pillér a pénzügyi rendszer sérülékenységének csökkentésére irányul. Csökkenteni kell az ország rövid lejáratú külső adósságát, irányozta elő Matolcsy, hozzátéve, hogy a bankokkal és a kormánnyal való tárgyalás végén 4500 milliárd forintról 3600 milliárdra csökkenhet a kéthetes jegybanki kötvényállomány. Ezt devizaswapokkal segítik elérni a devizatartalék terhére, amelynek összege így 3 milliárd euróval csökken. Az indoklás szerint az így megmaradó nagyjából 30 milliárd euró továbbra is elégséges lesz, mivel megfelel az erre vonatkozó, a devizatartalékok minimumát körülíró Greenspan-Guidotti-szabálynak.

Tűrhető kockázatok

A program elemei döntően új lehetőségeket jelentenek, és minden kockázat a tűréshatáron belül marad - tolmácsolta a monetáris tanács véleményét Matolcsy. A jegybank szándékai szerint egyszerre akarnak növekedési lendületet vinni a versenyszektorba, valamint azt elérni, hogy olcsóbb legyen a finanszírozás, és a jegybank vesztesége is kisebb legyen. Matolcsy azt szeretné, hogy két éven belül ne 380 milliárdos vesztesége legyen a jegybanknak, hanem akár nyereségessé váljon.

A jegybank azért indítja el a programot, mert lehetőséget lát a kormány gazdaságpolitikájának a támogatására. Az elsődleges cél a monetáris tanács megítélése szerint rendben van, hiszen az előrejelzési horizonton 3 százalék alatti inflációt látnak. A program az inflációs cél elérését nem veszélyezteti, mondta el a sajtótájékoztatón szintén jelen lévő Bártfai-Mager Andrea, a monetáris tanács egyik tagja.

Korlátozott, de kedvező hatások

A program hatásairól szólva az MNB elnöke megjegyezte, hogy azok korlátozottak lesznek, hiszen időben is korlátozott a program, de jó irányba mutatnak majd. Pluszt hoznak a gazdasági növekedésben, és a foglalkoztatás is nőni fog, miközben 100 milliárddal javul a költségvetési egyenleg.

Fotó: Mudra László [origo]

Bártfai-Mager Andrea, Matolcsy György és Balog Ádám a sajtótájékoztatón

A kisvállalkozások költségei ezzel párhuzamosan csökkennek, és mérséklődik az ország pénzügyi sérülékenysége is. Mivel a monetáris tanács szerint túl magas a jegybanki kötvényállomány és a devizatartalék is, ezek mértéke csökkenthető, így végső soron az ország szempontjából megtakarítást hoz a csomag. A gazdaság pedig, Balog Ádám, az MNB alelnöke szerint akár 0,7 százalékkal is nőhet a hitelprogram miatt.

Jelezte, hogy jöhetnek a nem szokványos eszközök

Az új elnök a beiktatása után jelezte, hogy csakis stratégiai döntések meghozatala után fog nyilatkozni (kamatdöntő ülések után például nem is tart sajtótájékoztatót). Matolcsy György első nyilvános szereplését azonban nemcsak ezért előzte meg felfokozott várakozás, hanem azért is, mert már korábban jelezte, hogy különböző gazdaságélénkítő eszközök bevetésén gondolkozik. Közvetlenül a bejelentést megelőzően olyan hírek keringtek, amelyek szerint a jegybank ingyenhitellel árasztaná el a gazdaságot.

Néhány héttel ezelőtt Matolcsy György azt mondta, a kinevezése után azonnal megkezdi a munkát a jegybank stábjával, és hamarosan dönt arról, hogy milyen jegybanki módszerekkel lehetne ösztönözni a vállalati hitelezést. Ez ugyanis a gazdasági válság kitörése óta drámai mértékben visszaesett, és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság recesszióba fordult (2012-ben 1,7 százalékkal csökkent a GDP).

A válság kitörése óta az MNB számos olyan eszközzel élt, amelynek segítségével bővült a bankrendszer likviditása, és a bankok hitelezési képessége helyreállt. 2008 végén, 2009 elején csökkentette az úgynevezett kötelezőtartalék-rátát (hogy több kihelyezhető pénz maradjon a kereskedelmi bankoknál, ahelyett, hogy a jegybankban kelljen tartaniuk), valamint különböző futamidejű hiteltendereket írt ki a bankok számára, hogy azok több forráshoz jussanak. A hitelezési hajlandóságot azonban nem sikerült javítania, vagyis hiába tudnának hitel nyújtani a bankok, a nagy hitelezési kockázatok miatt ezt nem teszik, és ráadásul a keresleti oldalon is problémák vannak, a vállalatok az utóbbi években nem mertek eladósodni.

Matolcsy György - még gazdasági miniszterként - kevesellte, amit az MNB a gazdaság talpra állítása érdekében tett, ezért előrevetítette, hogy ha ő ül be az elnöki székbe, a fejlett országok központi bankjai által alkalmazott eszközök közül is válogatni fog. Ezeket az eszközöket nem hagyományos, nem konvencionális eszközöknek szokás nevezni, és mivel a legtöbbször számos kockázattal és költségvetési teherrel járnak együtt, csak nagyon indokolt esetben és nagyon körültekintően szokás alkalmazni.

Ilyen nem konvencionális eszköz például a közvetlen állami kamattámogatás, a kamattámogatás állami refinanszírozással, a vállalati hitelek mögé rakott állami garanciavállalás vagy az állami bankokon keresztül történő közvetlen állami hitelezés. Bármelyiket is alkalmazza a világ valamely jegybankja, azzal általában növeli a költségvetés terheit és az államadósságot, és kisebb-nagyobb mértékben az inflációt is gerjeszti. Más oldalról viszont élénkítheti a hitelezést és ezen keresztül a gazdasági növekedést.