A kormányfő is részt vett a Fidesz csütörtöki elnökségi ülésén, amelyen az Európai Unió által javasolt, a túlzottdeficit-eljárással kapcsolatos lépéseket tárgyalták meg - mondta el Giró-Szász András. Közölte, a miniszterelnök, egyetértve az elnökség többi tagjával, elfogadhatatlannak tartja azokat a költségvetést érintő lépéseket, amelyeket az Európai Unió bizottsága preferál.
A magyar kormány gazdaság- és társadalompolitikájával összeegyeztethetetlenek azok a lépések, amelyeket az unió nyomására több EU-tagállamban végrehajtottak - hangsúlyozta a szóvivő, egyértelművé téve, hogy a magyar kabinet nem hajlandó olyan intézkedésekre, amelyek az eddigi közteherviselés politikáját felborítva a nyugdíjasokra, valamint a bérből és fizetésből élőkre raknának terheket.
Orbán felkérte Varga Mihályt
Éppen ezért az elnökségi ülés után a miniszterelnök felkérte a nemzetgazdasági minisztert, dolgozzon ki a kormány gazdaság- és társadalompolitikájával összeegyeztethető és egyben az Európai Unió számára is elfogadható lépéseket, hogy Magyarország a második félév végén kilenc év után végre kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, és "ezzel véglegesen maga mögött tudja a nyolc év szocialista kormányzás államháztartásra gyakorolt negatív hatásait" - közölte Giró-Szász András.
Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a kormánypárt elnökségének rendkívüli ülése után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: a Fidesz elnöksége arra kérte a kormányt, hogy az uniós tárgyalások során ne engedjen a brüsszeli nyomásnak. Szerinte az Európai Unió visszaél a hatalmával. A megbeszélésen rögzítették azokat a területeket, amelyek módosításába vagy visszavonásába semmiképpen nem egyezik bele a magyar kabinet.
Amiről szó sem lehet
Szó sem lehet a rezsicsökkentés visszavonásáról, a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások adóterheinek növeléséről, a nyugdíjak megadóztatásáról, a nyugdíjemelés eltörléséről, a családtámogatások csökkentéséről és a gyermekek utáni adókedvezmények felülvizsgálatáról sem - sorolta Rogán Antal, hozzáfűzve, hogy a magyar kormányoldal kitart a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései mellett is.
Hiányzik 80 milliárd
Varga Mihály néhány nappal ezelőtt, amikor az Európai Bizottság (EB) közzétette a tavaszi előrejelzését, még azt nyilatkozta, hogy nincs szükség megszorító intézkedésekre a 3 százalék alatti hiánycél tartására. Ezt annak ellenére így vélte, hogy az EB elemzése idénre és jövőre is akkora költségvetési hiányt mutatott, amely nem elegendő a Magyarország ellen folyó uniós túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséhez.
A miniszter vitatta az uniós kalkuláció helyességét, pedig valóban van olyan tétel, amely komoly elmaradást mutat a várt bevételekhez képest. Ilyen például a tranzakciós adó, amellyel kapcsolatban a legfrissebb konvergenciaprogram bemutatásakor maga Varga Mihály is elismerte, hogy úgy 80 milliárd forinttal kevesebb bevételre tehet szert az állam a költségvetésbe beírt 301 milliárdnál.
Pár napja ezért azt írtuk, hogy a kormánynak június közepéig erre az évre 30, jövő évre 120 milliárdos hiánycsökkentő intézkedést kellene bejelentenie, ha be akarja biztosítani a költségvetésbe betervezett pénzügyi tranzakciós illetéket és azt, hogy a hiány a kritikus szint alá csökkenjen.
Van esélyünk, hogy kikerüljünk
Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa egyébként nem zárta ki, hogy Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. Mint mondta, ehhez az szükséges, hogy a kormány további intézkedéseket tegyen, hogy a hiány a háromszázalékos küszöbérték alatt maradjon. Olli Rehn elismerte, hogy 2012-ben Magyarország sikeresen szorította le az államháztartás hiányát jóval a stabilitási és növekedési paktumban meghatározott háromszázalékos határérték alá, ám az előrejelzés szerint a hiány jövőre ismét némileg meghaladja majd az uniós küszöbértéket.
"Mindent egybevetve a húsz eljárás alá vont tagállamból háromnak, Lettországnak, Romániának és Litvániának van egyértelmű esélye van arra, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, emellett pedig két másik országnak, Olaszországnak és Magyarországnak is sikerülhet, ha tartja a költségvetés fenntarthatóságának irányát" - hangsúlyozta Olli Rehn.