Egyszerre menekültek, beszorultak

Kisebb pánik kerítette hatalmába a feltörekvő piaci és speciális kötvényalapok befektetőit tegnap, a nagy piaci vérzivatarban annyian akarták hirtelen kivonni a tőkéjüket az alapokból, hogy azok egyszerűen nem tudták teljesíteni a tőkekivonásokat. Túlértékelni kár lenne az esetet, de jól tükrözi, milyen intenzitású riadalom futhat végig hirtelen a piacokon a felfokozott korrekcióvárás nyomán.

Kisebb pánik szaladt végig a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) piacán tegnap, akkora volt a tolakodás a tőkekivonásért egyes alapoknál, hogy néhány meghatározó szereplő nem tudta teljesíteni a megbízásokat -írja a Financial Times. Az elsősorban a feltörekvő piaci alapokat és a speciális, például önkormányzati kötvényeket vásárló alapokat érintő masszív eladási hullám ráadásul több alap árfolyamát is érezhetően kitérítette az alap mögöttes értékétől.

A hírek szerint először a Citigroup volt kénytelen nagy ügyfeleit értesíteni, hogy a nap végéig már nem tud több visszaváltási megbízást elfogadni, legalábbis készpénzben nem tudja teljesíteni a tőkekivonási igényeket, mert olyan volumenben érkeztek ilyen megbízások, hogy a bank elért mindenféle kockázatkezelési limiteket.

A probléma megértéséhez érdemes elidőzni kicsit a háttérnél. A tőzsdén kereskedett alapok, azaz ETF-ek olyan befektetési alapok, amelyek jegyeit bevezetik a tőzsdére, és részvényként adják-veszik őket a befektetők. A tőzsdei tranzakciók nem érintik az alap tőkéjét (nincs pénz be- vagy kiáramlás), viszont az arra feljogosított szereplők, nagy bankok, brókerházak visszaválthatják befektetési jegyeiket, azaz kivonhatnak tőkét az alapból.

Sőt, azt is kiválaszthatják, hogy készpénzben vagy az alap portfóliójában szereplő értékpapírkosárban szeretnék megkapni a jogos jussukat (azaz például egy BUX indexet követő ETF jegyeit becserélhetik OTP, Mol, Richter, Egis és egyéb indexkomponens részvényekre is az alapkezelőnél). Ez volt a probléma tegnap, hiszen a nagy eladási hullámban egyetlen nagybefektető sem akart egy ugyanolyan részvény- vagy kötvénycsomagot, mint az ETF maga, hanem készpénzben kérte a kifizetést.

A probléma azoknál az alapoknál jelentkezett, amelyek leginkább ki voltak téve a Fed nyilatkozatai miatt elindult eladói hullámnak, így főként a keményen elkalapált feltörekvő piacokon, illetve a meglehetősen illikvid, szűkös speciális kötvénypiacokon befektető alapok voltak érintve, hiszen innen lényegesen nehezebb azonnal nagy tőkét kivonni.

Érdemes kiemelni, hogy ugyan a cikkek a 2000 milliárd dolláros ETF-piacra hivatkoznak, az érintett alapok lényegesen kisebb, bár egyértelműen látható nagyságú szeletet tesznek ki ezen belül. Az sem elhanyagolható, hogy a tőzsdén kereskedett alapok mögött jellemzően ott áll az értékpapírportfólió (például a BUX ETF mögött a magyar részvényekből álló kosár), szemben sok derivatív termékkel, ami csupán ígérvény. Az alapok vagyonának leépítése okozhat további eséseket szűkebb szegmensekben, ami további befektetőket késztethet távozásra.