A Raiffeisen nemrég még úgy gondolta, hogy idén a tavalyival megegyező mértékű, azaz 1 milliárd eurós céltartalékot fog képezni hiteleire, míg most már 1,1-1,2 milliárd eurós összeget tart elképzelhetőnek. A kedvezőtlen folyamatokért elsősorban a vállalati hitelezési szegmensek tehetők felelőssé Ausztriában, valamint a közép-európai és a délkelet-európai régiókban. A bank azt is megjegyzi, hogy egyéb várakozásai nem változtak, ezek szerint a nettó kamatmarzs tekintetében továbbra is kisebb emelkedésre számítanak a korábbi stagnálással szemben.
A vállalat szóvivője a Bloombergnek azt is elárulta, hogy a céltartalékolás emelkedésében az osztrák nagyvállalati hitelek nagy szerepet játszanak, ahogy a szintén a központ által folyosított kínai vállalati hitelek is. Szlovéniában az EU által megkövetelt eszközminőség felülvizsgálatot követően döntött a bank a magasabb céltartalékolás mellett, míg például Albániában egy szabályváltozás miatt emelkedett a késedelmes kategóriába tartozó hitelek állománya.
A kidolgozás alatt álló magyar devizahiteles mentőcsomagnak nincs szerepe a céltartalékolási költségek emelkedésében, hiszen egyelőre nem ismert, hogy a kormány pontosan hogyan tervezi a probléma kezelését.
Nem jó hírek ezek
A céltartalékolási költségek várható emelkedését egyfajta profit figyelmeztetésként is értelmezhetjük, hiszen a bevételi sorokat érintő paraméterekben a bank nem hajtott végre változtatásokat. Az idei évre vonatkozó elemzői profitbecslések tehát várhatóan lefele kanyarodnak majd, ami értelemszerűen rossz hír a Raiffeisen részvényeseinek. Már csak azért is, mert a papírok piacán az egyik fontos sztori a profitvárakozások emelkedése lehetett volna, a menedzsment által megszellőztetett költségcsökkentési tervek tükrében.
Úgy viszont nehéz lesz a spórolással eredménynövekedést kifacsarni, hogy közben 100-200 millió euróval emelkedik a céltartalékolás. A költségcsökkentéseknek ráadásul rövid távon szintén inkább költséget növelő hatásai lehetnek, amire a céltartalékolás plusz költségei csak rárakódhatnak. Később persze az átstrukturálásnak meglehetnek a gyümölcsei, ha azt a folyamatban levő magyar devizahiteles csomag nem viszi majd el.
Egyelőre az elemzői eredményvárakozások alakulása is valami hasonló forgatókönyvről árulkodik. Az idei éves EPS prognózisok esnek - és a tegnapi hír hatására várhatóan tovább esnek majd -, miközben a 12 havi előretekintő várakozásokban stabilizálódás jelei láthatóak.
El is bántak a részvénnyel
A leírtak alapján nem csoda, hogy a Raiffeisen részvényeivel elég szépen elbántak a mai kereskedésben. 7 százalékos mínuszba nyomták az árfolyamot, miután már a múlt hét végén is igencsak szenvedett a részvény. A technikai kép így már igen lehangoló, hiszen a rövid távú emelkedő trendet határozottan megtörte a Raiffeisen, és egy gyengébbnek mondható ellenálláson is könnyen áthaladt. Az 50 napos mozgóátlag viszont megfogta a bank vesszőfutását, a számos rossz hír miatt azonban egyelőre óvatosak lennénk a részvénnyel.
A Raiffeisen árfolyama (EUR)
A mai ugyanis nem az egyetlen kedvezőtlen hír a bankrészvények körül. A napokban az IMF az osztrák bankok feltőkésítésének szükségességét jelezte, miközben az osztrák jegybank egyik prominense is sürgette a tőkeellátottság európai szintekhez történő felzárkózását. Ezek mellett a hangok mellett a Raiffeisen részvényesek nem mehetnek el szó nélkül, hiszen a bank feje felett továbbra is ott lóg egy igen méretes tőkeemelés lehetősége. A bank vezetése a jelenlegi árszinteket túl nyomottnak tartja ahhoz, hogy új részvényeket kezdejenek el kibocsátani, de félő, hogy a fokozódó külső nyomás akár idő előtt kényszeríti majd bele őket a lépésbe.
Mivel tehát a tőkeemeléssel kapcsolatos félelmeink erősödtek és a profitvárakozások emelkedésébe vetett hitünk is alábbhagyott, még a jelenlegi nyomott árazási szinteken (a Raiffeisen a legolcsóbb sem feltétlenül látjuk kellően vonzónak a Raiffeisen részvényeit. Hamarosan ráadásul a Stoxx Europe 600 indexből is kiesik a részvény, ami csak újabb eladókat csalhat majd a piacra.