Új riportjukban a szakértők igencsak optimisták a koreai gazdasággal kapcsolatban, ezt öt dologgal indokolják:
Krízis sújtotta helyből, stabil ország
Az elmúlt két évtizedben Dél-Koreát minden Ázsiát is érintő gazdasági-pénzügyi válság komolyan sújtotta, azonban a legutóbbi 2008-as összeomlás vízválasztónak bizonyult. Ugyanis olyan rendelkezéseket hoztak, amivel sikerült megerősíteni a gazdasági stabilitást, ezzel pedig sokkal jobb helyzetbe került az ország, akár a saját korábbi helyzetéhez, akár a többi Japánon kívüli ázsiai országhoz hasonlítjuk.
Fegyelmezett beruházások, egészséges vállalatok
A koreai cégek sokkal fegyelmezettebben költik el a beruházásra szánt pénzeket az 1997-es dél-kelet- ázsiai pénzügyi cunami óta, emiatt nem is alakultak ki túlzott kapacitások a gazdaságban.
Már kevésbé sebezhető az ország
Dél-Koreának jelenleg rekord szintű folyó fizetési mérleg többlete van, köszönhetően a versenyképes exportnak, emellett pedig több mint elegendő devizatartalékkal is rendelkezik. Vagyis rendesen be van biztosítva egy külső pénzügyi-likviditási sokk ellen. Ráadásul az AXJ államok közül Dél-Korea az az ország, ahová a legkevesebb forró pénz áramlott be 2009 óta. (AXJ országoknak nevezik a Japánon kívüli feltörekvő ázsiai országokat.)
Nem kell izgulni a koreai eszközárak miatt
A régió több országával ellentétben Koreában nem látni egy ingatlanpiaci buborék kialakulásának kockázatát. Dél-Korea valószínűleg az egyik, azon nagyon kevés AXJ állam között, ahol az ingatlanárak még emelkedhetnek is az elkövetkezendő három évben, véli a Morgan Stanley. A bankház több másik országban inkább egy korrekciót vár.
A jegybanki politika sem téma most
A Morgan Stanley úgy véli, hogy a Bank of Koreának nem kell a kamatemeléshez nyúlnia, mint ahogyan tette azt 1997-ben és 2008-ban. A jelenlegi alacsonyabb kamatszint hosszabb távon fennmaradhat a szakértők szerint, emellett pedig a költségvetés és az államadósság helyzete is megfelelőnek tűnik.
Persze a kockázatokat sem hagyják figyelmen kívül. A háztartások hitelállománya magas, bár szerintük az ezzel kapcsolatos félelmek eltúlzottak, mivel eszközállományuk is erősebb, mint korábban volt. A másik kockázat, hogy a dél-koreai kötvényekbe áramlott a legtöbb külföldi pénz 2008 óta az AXJ országok közül. De az elemzők ezt sem tartják kritikus tényezőnek, mivel még így is meglehetősen alacsony a külföldiek kezében lévő állampapírok aránya, ráadásul többségük hosszú távú befektető lehet, nem pedig spekuláns.